A szakember szerint előfordulhat, hogy a bankok hosszú távon szigorítják a hitelezési feltételeket
Fotó: Gábos Albin
A 2008-as gazdasági válságtól eltér a jelenlegi helyzet, ezért nem lehet pontosan megjósolni a kimenetelét a Krónikának nyilatkozó bankpiaci szakértő szerint. Bordás Attila azt mondja, felmerül a kérdés, hogy esetleg túl optimisták a pénzintézetek, de ezt sem lehet még világosan látni, részben azért, mert az európai kormányok és jegybankok gyorsan életbe léptették a gazdaságélénkítő programokat, így igazából csak ezek leállta után szembesül majd a gazdaság valamennyi szegmense a valós kihívásokkal.
2021. február 20., 13:392021. február 20., 13:39
Európa arra készül, hogy a koronavírus-járvány a bankokra is lesújt, a pandémia által sújtott ügyfelek, nem tudták törleszteni a hiteleiket, így a nagy európai pénzintézetek bevétele megcsappant, a politikusok már arról vitáznak, hogy végül lesz-e szükségük állami támogatásra – kongatta meg a vészharangot a Reuters hírügynökség. A News.ro portál által idézett elemzésben több európai vezető bank képviselője is úgy fogalmaz ugyanakkor, hogy a válság nehezén már túl vannak, „az optimizmus a leghatásosabb fegyverük”.
„Aggodalomra azért van ok, mert nemcsak rendszerszintű válsággal nézünk szembe, hanem erre rátevődik a járvány” – szögezte le a Krónika megkeresésére Bordás Attila a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.
A szakember kérdésünkre aláhúzta,
tehát nemzetközi, de romániai szinten is sokkal felkészültebbek a bankok.
Ugyanakkor a 2008-as válság számláját még mindig fizetjük, a központi bankok által akkor indított gazdaságélénkítő programok költségeit még nem sikerült maradéktalanul törleszteni, és erre tevődött rá a járvány okozta megtorpanás.
Ennek ellenére Bordás Attila úgy látja, a helyzet nem olyan rossz, jóval kisebb a döccenő, a csökkenés, mint amire számítottak, amitől tartottak. A bankoknak csökkent ugyan a bevételük 2020-ban, de még mindig nyereségesek maradtak, tehát az eddig megtermelt profitból képesek elnyelni az esetleges rossz hitelek költségeit.
A szakember szerint viszont felmerül a kérdés, esetleg túl optimisták a bankok, de ezt sem lehet még világosan látni, részben azért, mert az európai kormányok és nemzeti bankok gyorsan életbe léptették a gazdaságélénkítő programokat, így igazából csak ezek leállta után szembesül majd a gazdaság minden szegmense a valós kihívásokkal.
Bordás szerint azonban várhatóan a jelenlegi válság jobban elhúzódik, mint a 2008-as, már azért is, mert akkor a zuhanás is gyorsabb volt.
– részletezte a szakértő.
Romániában különben a koronavírus-járvány begyűrűzése óta 564 ezer hitel törlesztését függesztették fel, élve a törvényes lehetőséggel, ezek értéke közel a 42 milliárd lej, ami az összes hitelállomány 15 százaléka. Ezek még nem rossz hitelek, hanem az ügyfelek éltek a felfüggesztés lehetőségével, ám egy részük valószínű később sem tud talpra állni, hívta fel a figyelmet a pénzügyi szakértő, aki úgy látja,
Bordás rámutatott: a késésben levő hitelek fedezete romániai viszonylatban 63,5 százalék, míg az Unióban csak 45 százalék, a tőkemegfelelési mutatók is magasabbak az európai átlagnál. További előny meglátása szerint, hogy az elmúlt években Romániában a betétállomány jóval magasabb volt, mint a hitelállomány, tehát sokkal több a megtakarított pénz, mint a kölcsön. „Ennek egy részét a kormány elszívja, de még mindig nyújt egy stabilitást a gazdaságnak, mozgásteret a vállalkozóknak” – fogalmazta meg Bordás Attila, aki szerint
„A válság hatására a cégek egy része elkerülhetetlenül csődbe jut, sok múlik azon, hogy lesz-e akkora vállalkozói kedv, amit a bankok megfinanszírozhatnak, segítve a gazdaság fellendülését” – vallja a bankár.
Bordás Attila ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a bankok hosszú távon szigorítják a hitelezési feltételeket. Mint hangsúlyozta, ebbe az irányba már történtek lépések, a Román Nemzeti Bank is szorgalmazza, hogy a magánszemélyek esetében bizonyos jövedelmeket ne vegyenek figyelembe, szigorítsák a kockázatelemzést, a vállalkozásoktól is magasabb garanciákat kérjenek. „Jelenleg a pénzpiacon olyan feltételek vannak, hogy olcsóbbak a hitelek, hiszen esik a háromhavi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR 3M), de mivel a válság kockázatnövekedést generál, ez hosszú távon a hitelek árában is megmutatkozik” – ecsetelte az igazgatóhelyettes. Véleménye szerint sok múlik azon, hogy a kormány mennyire gyorsan indítja a gazdaságélénkítő programokat. „Ezek elviekben működnek, de a vállalkozók még nem láttak pénzt, holott minden nap késedelem növeli a válság súlyosbodásának kockázatát” – hívta fel egyúttal a figyelmet Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!