A szakember szerint előfordulhat, hogy a bankok hosszú távon szigorítják a hitelezési feltételeket
Fotó: Gábos Albin
A 2008-as gazdasági válságtól eltér a jelenlegi helyzet, ezért nem lehet pontosan megjósolni a kimenetelét a Krónikának nyilatkozó bankpiaci szakértő szerint. Bordás Attila azt mondja, felmerül a kérdés, hogy esetleg túl optimisták a pénzintézetek, de ezt sem lehet még világosan látni, részben azért, mert az európai kormányok és jegybankok gyorsan életbe léptették a gazdaságélénkítő programokat, így igazából csak ezek leállta után szembesül majd a gazdaság valamennyi szegmense a valós kihívásokkal.
2021. február 20., 13:392021. február 20., 13:39
Európa arra készül, hogy a koronavírus-járvány a bankokra is lesújt, a pandémia által sújtott ügyfelek, nem tudták törleszteni a hiteleiket, így a nagy európai pénzintézetek bevétele megcsappant, a politikusok már arról vitáznak, hogy végül lesz-e szükségük állami támogatásra – kongatta meg a vészharangot a Reuters hírügynökség. A News.ro portál által idézett elemzésben több európai vezető bank képviselője is úgy fogalmaz ugyanakkor, hogy a válság nehezén már túl vannak, „az optimizmus a leghatásosabb fegyverük”.
„Aggodalomra azért van ok, mert nemcsak rendszerszintű válsággal nézünk szembe, hanem erre rátevődik a járvány” – szögezte le a Krónika megkeresésére Bordás Attila a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.
A szakember kérdésünkre aláhúzta,
tehát nemzetközi, de romániai szinten is sokkal felkészültebbek a bankok.
Ugyanakkor a 2008-as válság számláját még mindig fizetjük, a központi bankok által akkor indított gazdaságélénkítő programok költségeit még nem sikerült maradéktalanul törleszteni, és erre tevődött rá a járvány okozta megtorpanás.
Ennek ellenére Bordás Attila úgy látja, a helyzet nem olyan rossz, jóval kisebb a döccenő, a csökkenés, mint amire számítottak, amitől tartottak. A bankoknak csökkent ugyan a bevételük 2020-ban, de még mindig nyereségesek maradtak, tehát az eddig megtermelt profitból képesek elnyelni az esetleges rossz hitelek költségeit.
A szakember szerint viszont felmerül a kérdés, esetleg túl optimisták a bankok, de ezt sem lehet még világosan látni, részben azért, mert az európai kormányok és nemzeti bankok gyorsan életbe léptették a gazdaságélénkítő programokat, így igazából csak ezek leállta után szembesül majd a gazdaság minden szegmense a valós kihívásokkal.
Bordás szerint azonban várhatóan a jelenlegi válság jobban elhúzódik, mint a 2008-as, már azért is, mert akkor a zuhanás is gyorsabb volt.
– részletezte a szakértő.
Romániában különben a koronavírus-járvány begyűrűzése óta 564 ezer hitel törlesztését függesztették fel, élve a törvényes lehetőséggel, ezek értéke közel a 42 milliárd lej, ami az összes hitelállomány 15 százaléka. Ezek még nem rossz hitelek, hanem az ügyfelek éltek a felfüggesztés lehetőségével, ám egy részük valószínű később sem tud talpra állni, hívta fel a figyelmet a pénzügyi szakértő, aki úgy látja,
Bordás rámutatott: a késésben levő hitelek fedezete romániai viszonylatban 63,5 százalék, míg az Unióban csak 45 százalék, a tőkemegfelelési mutatók is magasabbak az európai átlagnál. További előny meglátása szerint, hogy az elmúlt években Romániában a betétállomány jóval magasabb volt, mint a hitelállomány, tehát sokkal több a megtakarított pénz, mint a kölcsön. „Ennek egy részét a kormány elszívja, de még mindig nyújt egy stabilitást a gazdaságnak, mozgásteret a vállalkozóknak” – fogalmazta meg Bordás Attila, aki szerint
„A válság hatására a cégek egy része elkerülhetetlenül csődbe jut, sok múlik azon, hogy lesz-e akkora vállalkozói kedv, amit a bankok megfinanszírozhatnak, segítve a gazdaság fellendülését” – vallja a bankár.
Bordás Attila ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a bankok hosszú távon szigorítják a hitelezési feltételeket. Mint hangsúlyozta, ebbe az irányba már történtek lépések, a Román Nemzeti Bank is szorgalmazza, hogy a magánszemélyek esetében bizonyos jövedelmeket ne vegyenek figyelembe, szigorítsák a kockázatelemzést, a vállalkozásoktól is magasabb garanciákat kérjenek. „Jelenleg a pénzpiacon olyan feltételek vannak, hogy olcsóbbak a hitelek, hiszen esik a háromhavi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR 3M), de mivel a válság kockázatnövekedést generál, ez hosszú távon a hitelek árában is megmutatkozik” – ecsetelte az igazgatóhelyettes. Véleménye szerint sok múlik azon, hogy a kormány mennyire gyorsan indítja a gazdaságélénkítő programokat. „Ezek elviekben működnek, de a vállalkozók még nem láttak pénzt, holott minden nap késedelem növeli a válság súlyosbodásának kockázatát” – hívta fel egyúttal a figyelmet Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!