A szakember szerint előfordulhat, hogy a bankok hosszú távon szigorítják a hitelezési feltételeket
Fotó: Gábos Albin
A 2008-as gazdasági válságtól eltér a jelenlegi helyzet, ezért nem lehet pontosan megjósolni a kimenetelét a Krónikának nyilatkozó bankpiaci szakértő szerint. Bordás Attila azt mondja, felmerül a kérdés, hogy esetleg túl optimisták a pénzintézetek, de ezt sem lehet még világosan látni, részben azért, mert az európai kormányok és jegybankok gyorsan életbe léptették a gazdaságélénkítő programokat, így igazából csak ezek leállta után szembesül majd a gazdaság valamennyi szegmense a valós kihívásokkal.
2021. február 20., 13:392021. február 20., 13:39
Európa arra készül, hogy a koronavírus-járvány a bankokra is lesújt, a pandémia által sújtott ügyfelek, nem tudták törleszteni a hiteleiket, így a nagy európai pénzintézetek bevétele megcsappant, a politikusok már arról vitáznak, hogy végül lesz-e szükségük állami támogatásra – kongatta meg a vészharangot a Reuters hírügynökség. A News.ro portál által idézett elemzésben több európai vezető bank képviselője is úgy fogalmaz ugyanakkor, hogy a válság nehezén már túl vannak, „az optimizmus a leghatásosabb fegyverük”.
„Aggodalomra azért van ok, mert nemcsak rendszerszintű válsággal nézünk szembe, hanem erre rátevődik a járvány” – szögezte le a Krónika megkeresésére Bordás Attila a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese.
A szakember kérdésünkre aláhúzta,
tehát nemzetközi, de romániai szinten is sokkal felkészültebbek a bankok.
Ugyanakkor a 2008-as válság számláját még mindig fizetjük, a központi bankok által akkor indított gazdaságélénkítő programok költségeit még nem sikerült maradéktalanul törleszteni, és erre tevődött rá a járvány okozta megtorpanás.
Ennek ellenére Bordás Attila úgy látja, a helyzet nem olyan rossz, jóval kisebb a döccenő, a csökkenés, mint amire számítottak, amitől tartottak. A bankoknak csökkent ugyan a bevételük 2020-ban, de még mindig nyereségesek maradtak, tehát az eddig megtermelt profitból képesek elnyelni az esetleges rossz hitelek költségeit.
A szakember szerint viszont felmerül a kérdés, esetleg túl optimisták a bankok, de ezt sem lehet még világosan látni, részben azért, mert az európai kormányok és nemzeti bankok gyorsan életbe léptették a gazdaságélénkítő programokat, így igazából csak ezek leállta után szembesül majd a gazdaság minden szegmense a valós kihívásokkal.
Bordás szerint azonban várhatóan a jelenlegi válság jobban elhúzódik, mint a 2008-as, már azért is, mert akkor a zuhanás is gyorsabb volt.
– részletezte a szakértő.
Romániában különben a koronavírus-járvány begyűrűzése óta 564 ezer hitel törlesztését függesztették fel, élve a törvényes lehetőséggel, ezek értéke közel a 42 milliárd lej, ami az összes hitelállomány 15 százaléka. Ezek még nem rossz hitelek, hanem az ügyfelek éltek a felfüggesztés lehetőségével, ám egy részük valószínű később sem tud talpra állni, hívta fel a figyelmet a pénzügyi szakértő, aki úgy látja,
Bordás rámutatott: a késésben levő hitelek fedezete romániai viszonylatban 63,5 százalék, míg az Unióban csak 45 százalék, a tőkemegfelelési mutatók is magasabbak az európai átlagnál. További előny meglátása szerint, hogy az elmúlt években Romániában a betétállomány jóval magasabb volt, mint a hitelállomány, tehát sokkal több a megtakarított pénz, mint a kölcsön. „Ennek egy részét a kormány elszívja, de még mindig nyújt egy stabilitást a gazdaságnak, mozgásteret a vállalkozóknak” – fogalmazta meg Bordás Attila, aki szerint
„A válság hatására a cégek egy része elkerülhetetlenül csődbe jut, sok múlik azon, hogy lesz-e akkora vállalkozói kedv, amit a bankok megfinanszírozhatnak, segítve a gazdaság fellendülését” – vallja a bankár.
Bordás Attila ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a bankok hosszú távon szigorítják a hitelezési feltételeket. Mint hangsúlyozta, ebbe az irányba már történtek lépések, a Román Nemzeti Bank is szorgalmazza, hogy a magánszemélyek esetében bizonyos jövedelmeket ne vegyenek figyelembe, szigorítsák a kockázatelemzést, a vállalkozásoktól is magasabb garanciákat kérjenek. „Jelenleg a pénzpiacon olyan feltételek vannak, hogy olcsóbbak a hitelek, hiszen esik a háromhavi irányadó bankközi kamatláb (ROBOR 3M), de mivel a válság kockázatnövekedést generál, ez hosszú távon a hitelek árában is megmutatkozik” – ecsetelte az igazgatóhelyettes. Véleménye szerint sok múlik azon, hogy a kormány mennyire gyorsan indítja a gazdaságélénkítő programokat. „Ezek elviekben működnek, de a vállalkozók még nem láttak pénzt, holott minden nap késedelem növeli a válság súlyosbodásának kockázatát” – hívta fel egyúttal a figyelmet Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!