
Fotó: Ilusztráció
Olasz pékség nyílik a Kolozsvár melletti Nemeszsukon, a péktermékeket előállító olasz Battistero Bakery ugyanis a Nokia által elhagyott Tetarom 3 ipari parkban nyitja meg új gyárát. Horea Uioreanu Kolozs megyei tanácselnök és Felice Moretti, a cég tulajdonosa a tegnapi sajtótájékoztatón bejelentették, 2013-tól Közép-Kelet-, valamint Észak-Európát is a Kolozsvár melletti telephelyen előállított termékekkel látja el az olasz vállalat, így fél éven belül a kincses város közelében készül a híres olasz kalács, a panettone, de kekszet és más finomságokat is sütnek majd itt.
A megyei önkormányzat és a parmai székhelyű cég vezetősége a következő napokban írja alá a szükséges szerződéseket. Amint Uioreanu rámutatott, a beruházás értéke mintegy 50 millió euró, a pékség pedig 28 hektáros területet vesz haszonbérbe a megyei tanácstól. A tervek szerint 500 új munkahely létesül a beruházás nyomán.
Felice Moretti hangsúlyozta, a nemeszsuki ipari létesítmény geostratégiai szempontból a legmegfelelőbb helyszín, hiszen közel van a Battistero Bakery által megcélzott országokhoz. Hozzátette, kezdetben az első két gyártósort helyezik üzembe, amely évente 30–40 millió euró értékben termel péktermékeket, a gyár pedig a tervek szerint 2015-re éri el teljes kapacitását, ekkor évi 100 millió euró bevételre számítanak.
Az alkalmazottak 75 százaléka nő lesz, a munkavállalók számára a szakmai képzést is biztosítják Olaszországban és Nemeszsukon. Viorel Gavrea, a Tetarom 3 ipari park igazgatója elmondta, azonos feltételekkel adják haszonbérbe a telephely területét, mint korábban a Boschnak vagy a De’Longhinak. „Hamarosan minden négyzetméter elkel a Tetarom 3 ipari parkban, ugyanis már csak 40 hektárnyi terület maradt gazda nélkül, miközben a különböző befektetők összesen 100 hektárnyi területet igényelnek” – mutatott rá Gavrea.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke ugyanakkor kifejtette, az 500 új munkahely mellett a romániai ipar számára is óriási előrehaladást jelent a beruházás, hiszen az olaszok a hazai termelőktől tervezik beszerezni a termékeikhez szükséges nyersanyagot, kérdésünkre pedig hozzátette, a megyében tevékenykedő magyar gazdáknak is egyértelműen kedvez a gyár megnyitása. A Kolozs Megyei Magyar Gazdák Egyesülete egyébként több mint 400 tagot tömörít.
Mint ismeretes, a Nokia 2011-es kivonulása óta már több külföldi vállalat is érdeklődött a nemeszsuki ipari park iránt, a megyei tanács eddig a háztartási gépeket gyártó olasz De’Longhival és a német Bosch-sal kötött megállapodást. A tervek szerint a De’Longhi még ebben a hónapban megkezdi a gyártást a telephelyen, az olasz cég befektetésének értéke eléri a 30 millió eurót. A következő hónapokban 600–1000 új munkahelyet létesítenek, emellett pedig a Kolozsvári Műszaki Egyetem diákjainak is lehetőséget biztosítanak gyakornoki programokra.
A Bosch-csoport autóalkatrész-gyártó részlege 77 millió eurós beruházást tervez az ipari parkban, ahol a munka szintén már idén ősszel elkezdődhet. A területet 49 évre kapja haszonbérbe a Bosch, a beruházást két részletben, három év alatt hajtják végre. Az első szakaszban több mint 300 alkalmazott dolgozik majd, a későbbiekben pedig összesen 2000 munkást alkalmaznak.
Alin Tişe volt megyei tanácselnök korábban arról is beszélt, hogy a vállalattal kötött szerződés tartalmaz olyan kitételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzat kártérítést kapjon abban az esetben, ha a német autóalkatrészt gyártó vállalat – a Nokiához hasonlóan – idő előtt, azaz 7 évnél korábban távozik Nemeszsukról. A cég állami támogatást is kért, a kormány pedig májusban jelentette be, hogy 30 millió euróval járul hozzá a beruházás megvalósításához.
A megyei önkormányzat is nagy kedvezményeket nyújt a német vállalatnak, így például a bérleti díj mindössze tíz eurócent lesz négyzetméterenként.
A Nokia egyébként tavaly szeptember végén közölte, hogy a piac pangása miatt év végén megszünteti a gyártást Nemeszsukon, és Ázsiába helyezi át. A gyár bezárása 2300 embert érintett. Ezt követően, az elmúlt hónapokban a Terapia Ranbaxy gyógyszergyártó vállalat, a telekommunikációs eszközöket előállító kínai ZTE-csoport, valamint az indiai Tata Motors autógyártócég is érdeklődött a nemeszsuki gyárak átvétele iránt, hivatalos megállapodás azonban egyelőre nem született.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.