
Fotó: Ilusztráció
Olasz pékség nyílik a Kolozsvár melletti Nemeszsukon, a péktermékeket előállító olasz Battistero Bakery ugyanis a Nokia által elhagyott Tetarom 3 ipari parkban nyitja meg új gyárát. Horea Uioreanu Kolozs megyei tanácselnök és Felice Moretti, a cég tulajdonosa a tegnapi sajtótájékoztatón bejelentették, 2013-tól Közép-Kelet-, valamint Észak-Európát is a Kolozsvár melletti telephelyen előállított termékekkel látja el az olasz vállalat, így fél éven belül a kincses város közelében készül a híres olasz kalács, a panettone, de kekszet és más finomságokat is sütnek majd itt.
A megyei önkormányzat és a parmai székhelyű cég vezetősége a következő napokban írja alá a szükséges szerződéseket. Amint Uioreanu rámutatott, a beruházás értéke mintegy 50 millió euró, a pékség pedig 28 hektáros területet vesz haszonbérbe a megyei tanácstól. A tervek szerint 500 új munkahely létesül a beruházás nyomán.
Felice Moretti hangsúlyozta, a nemeszsuki ipari létesítmény geostratégiai szempontból a legmegfelelőbb helyszín, hiszen közel van a Battistero Bakery által megcélzott országokhoz. Hozzátette, kezdetben az első két gyártósort helyezik üzembe, amely évente 30–40 millió euró értékben termel péktermékeket, a gyár pedig a tervek szerint 2015-re éri el teljes kapacitását, ekkor évi 100 millió euró bevételre számítanak.
Az alkalmazottak 75 százaléka nő lesz, a munkavállalók számára a szakmai képzést is biztosítják Olaszországban és Nemeszsukon. Viorel Gavrea, a Tetarom 3 ipari park igazgatója elmondta, azonos feltételekkel adják haszonbérbe a telephely területét, mint korábban a Boschnak vagy a De’Longhinak. „Hamarosan minden négyzetméter elkel a Tetarom 3 ipari parkban, ugyanis már csak 40 hektárnyi terület maradt gazda nélkül, miközben a különböző befektetők összesen 100 hektárnyi területet igényelnek” – mutatott rá Gavrea.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke ugyanakkor kifejtette, az 500 új munkahely mellett a romániai ipar számára is óriási előrehaladást jelent a beruházás, hiszen az olaszok a hazai termelőktől tervezik beszerezni a termékeikhez szükséges nyersanyagot, kérdésünkre pedig hozzátette, a megyében tevékenykedő magyar gazdáknak is egyértelműen kedvez a gyár megnyitása. A Kolozs Megyei Magyar Gazdák Egyesülete egyébként több mint 400 tagot tömörít.
Mint ismeretes, a Nokia 2011-es kivonulása óta már több külföldi vállalat is érdeklődött a nemeszsuki ipari park iránt, a megyei tanács eddig a háztartási gépeket gyártó olasz De’Longhival és a német Bosch-sal kötött megállapodást. A tervek szerint a De’Longhi még ebben a hónapban megkezdi a gyártást a telephelyen, az olasz cég befektetésének értéke eléri a 30 millió eurót. A következő hónapokban 600–1000 új munkahelyet létesítenek, emellett pedig a Kolozsvári Műszaki Egyetem diákjainak is lehetőséget biztosítanak gyakornoki programokra.
A Bosch-csoport autóalkatrész-gyártó részlege 77 millió eurós beruházást tervez az ipari parkban, ahol a munka szintén már idén ősszel elkezdődhet. A területet 49 évre kapja haszonbérbe a Bosch, a beruházást két részletben, három év alatt hajtják végre. Az első szakaszban több mint 300 alkalmazott dolgozik majd, a későbbiekben pedig összesen 2000 munkást alkalmaznak.
Alin Tişe volt megyei tanácselnök korábban arról is beszélt, hogy a vállalattal kötött szerződés tartalmaz olyan kitételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzat kártérítést kapjon abban az esetben, ha a német autóalkatrészt gyártó vállalat – a Nokiához hasonlóan – idő előtt, azaz 7 évnél korábban távozik Nemeszsukról. A cég állami támogatást is kért, a kormány pedig májusban jelentette be, hogy 30 millió euróval járul hozzá a beruházás megvalósításához.
A megyei önkormányzat is nagy kedvezményeket nyújt a német vállalatnak, így például a bérleti díj mindössze tíz eurócent lesz négyzetméterenként.
A Nokia egyébként tavaly szeptember végén közölte, hogy a piac pangása miatt év végén megszünteti a gyártást Nemeszsukon, és Ázsiába helyezi át. A gyár bezárása 2300 embert érintett. Ezt követően, az elmúlt hónapokban a Terapia Ranbaxy gyógyszergyártó vállalat, a telekommunikációs eszközöket előállító kínai ZTE-csoport, valamint az indiai Tata Motors autógyártócég is érdeklődött a nemeszsuki gyárak átvétele iránt, hivatalos megállapodás azonban egyelőre nem született.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.