
Fotó: Mediafax
2009. április 23., 10:212009. április 23., 10:21
Az erről szóló tervezetről a két kormánypárt, a szociáldemokraták és demokrata-liberálisok képviselői már tegnap reggeli koalíciós tárgyalásukon egyetértésre jutottak. A hírügynökségekhez nap közben kiszivárogtatott szövegtervezet rámutat, a legkisebb és legnagyobb értékű közalkalmazotti fizetés között jelenleg 1 a 72-höz az arány, ezt szeretnék az elkövetkező öt évben 1 a 15-re csökkenteni.
A hírügynökségekhez eljuttatott, a munkaügyi és pénzügyminisztériumi illetékesek aláírásával ellátott dokumentum értelmében a 2010-től hatályos jogszabály értelmében az alapfizetés lesz a fizetésből származó jövedelem fő eleme. Ezt várhatóan úgy érik el, hogy belefoglalják az alapfizetésbe az általános érvényű juttatásokat is, amelyek a jelenleg hatályos törvénykezés szerint pluszösszegként tevődnek rá az alapfizetésre.
A pénzügyminisztérium illetékesei egyben arról is beszámoltak tegnap, hogy eredeti terveik szerint a bérek kiigazítása már 2013-ra megvalósult volna, ám az idei és a jövőre várható negatív gazdasági kilátások miatt a határidőt két évvel meg kellett hoszszabbítani. Az aránytalanságok megszüntetéséhez elengedhetetlen a kormány szakértői szerint, hogy az államelnökénél nagyobb fizetések 2010 és 2015 között is a jelenlegi szinten maradjanak.
Ez a megszorítás főként az igazságszolgáltatásban és a külügyminisztérium kereteiben tevékenykedő közalkalmazottakat érinti. Többnyire a legfelsőbb törvényszék és semmítőszék ügyészei, bírái, illetve a diplomaták tartoznak ezekbe a kategóriákba.
„Az egységes közalkalmazotti bér bevezetését célzó törvénytervezet kidolgozásakor az volt a fő szempont, hogy egyetlen alkalmazottnak se csökkenjen az alapfizetése. Azonban arra is szükség van, hogy a nagy fizetéssel rendelkezők szolidárisak legyenek, és csökkenjen a hatalmas eltérés a legalacsonyabb bérekkel rendelkezők és közöttük” – nyilatkozták kormányzati források.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.