Fotó: Mediafax
2009. április 23., 10:212009. április 23., 10:21
Az erről szóló tervezetről a két kormánypárt, a szociáldemokraták és demokrata-liberálisok képviselői már tegnap reggeli koalíciós tárgyalásukon egyetértésre jutottak. A hírügynökségekhez nap közben kiszivárogtatott szövegtervezet rámutat, a legkisebb és legnagyobb értékű közalkalmazotti fizetés között jelenleg 1 a 72-höz az arány, ezt szeretnék az elkövetkező öt évben 1 a 15-re csökkenteni.
A hírügynökségekhez eljuttatott, a munkaügyi és pénzügyminisztériumi illetékesek aláírásával ellátott dokumentum értelmében a 2010-től hatályos jogszabály értelmében az alapfizetés lesz a fizetésből származó jövedelem fő eleme. Ezt várhatóan úgy érik el, hogy belefoglalják az alapfizetésbe az általános érvényű juttatásokat is, amelyek a jelenleg hatályos törvénykezés szerint pluszösszegként tevődnek rá az alapfizetésre.
A pénzügyminisztérium illetékesei egyben arról is beszámoltak tegnap, hogy eredeti terveik szerint a bérek kiigazítása már 2013-ra megvalósult volna, ám az idei és a jövőre várható negatív gazdasági kilátások miatt a határidőt két évvel meg kellett hoszszabbítani. Az aránytalanságok megszüntetéséhez elengedhetetlen a kormány szakértői szerint, hogy az államelnökénél nagyobb fizetések 2010 és 2015 között is a jelenlegi szinten maradjanak.
Ez a megszorítás főként az igazságszolgáltatásban és a külügyminisztérium kereteiben tevékenykedő közalkalmazottakat érinti. Többnyire a legfelsőbb törvényszék és semmítőszék ügyészei, bírái, illetve a diplomaták tartoznak ezekbe a kategóriákba.
„Az egységes közalkalmazotti bér bevezetését célzó törvénytervezet kidolgozásakor az volt a fő szempont, hogy egyetlen alkalmazottnak se csökkenjen az alapfizetése. Azonban arra is szükség van, hogy a nagy fizetéssel rendelkezők szolidárisak legyenek, és csökkenjen a hatalmas eltérés a legalacsonyabb bérekkel rendelkezők és közöttük” – nyilatkozták kormányzati források.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
Látogatottsági adatok