
Fotó: Gecse Noémi
Döntéshozó házként szavazta meg kedden a képviselőház két, az adótörvénykönyvet kiegészítő jogszabályt, a módosítások értelmében a jelenlegi 19 százalékról 5 százalékra csökken a tűzifa általános forgalmi adója (áfa/TVA) mind a magán-, mind a jogi személyek számára.
2021. november 09., 13:342021. november 09., 13:34
2021. november 09., 15:272021. november 09., 15:27
A most elfogadott egyik módosítás értelmében 5 százalékos lesz az áfa a jogi személyeknek vagy más szervezeteknek (többek közt iskoláknak, kórházaknak, orvosi rendelőknek, szociális intézményeknek) szállított
A másik tervezet ugyancsak 5 százalékos áfát ír elő a magánszemélyeknek szállított tűzifára, ha az besorolható a két fenti kódszám alá – írja az Agerpres.

Azoknak is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, akik fával fűtik ki otthonukat, a földgáz és a villanyáram mellett ugyanis a tűzifa ára is jelentős mértékben megemelkedett a tavalyhoz képest.
A jogszabály azt követően lép hatályba, hogy Klaus Iohannis államfő kihirdeti, majd megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Miklós Zoltán, a képviselőház gazdasági bizottságának RMDSZ-es tagja elmondta, az áfacsökkentés országszerte mintegy hárommillió fával fűtő háztartást érint. A módosítás meglátása szerint hozzájárul ahhoz, hogy
Ez azért működött így, mert a tűzifa értékesítésére a fordított adózás érvényes, tehát ha a fakitermelő eladta a fát egy cégnek a teljes vételár nála maradt. Viszont ha a fát magánszemélyeknek, iskoláknak, szociális és egészségügyi intézményeknek adta el, akkor az eladónak kellett befizetni a 19 százalékos áfát, hiszen a vásárló nem volt áfafizető.
„Azzal az intézkedéssel, hogy az áfa 19 százalékról 5 százalékra csökken, az eladónál csak 5 százalékkal több pénz marad, ha cégnek értékesít, így
– szögezte le az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa.
Amint arról korábban írtunk, az ágazatban legalább 10 százalékos árcsökkenést várnak az 5 százalékos áfától.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
szóljon hozzá!