
Nincsenek kivételek. Drágább telük lesz idén a fával fűtőknek is
Fotó: Gecse Noémi
Azoknak is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, akik fával fűtik ki otthonukat, a földgáz és a villanyáram mellett ugyanis a tűzifa ára is jelentős mértékben megemelkedett tavalyhoz képest. Jó hír viszont, hogy a parlament a tűzifa áfájának csökkentését tervezi, ami hozzávetőleg tízszázalékos árcsökkenést eredményezhet.
2021. november 09., 07:552021. november 09., 07:55
Azok sem néznek könnyű tél elé, akik fával fűtenek, a földgázt vagy elektromos energiát használókhoz hasonlóan nekik is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk, ha nem akarnak fagyoskodni a téli hónapokban. Egyes bukaresti sajtóhírek szerint
Azokban az erdélyi megyékben, amelyeket vizsgáltunk, a tapasztalatok szerint nem éppen ilyen mértékű az árrobbanás, viszont mindenhol érezhető az áremelkedés.
A lapunk által megszólaltatott vállalkozó szerint egy év alatt mintegy 50 százalékkal drágult a fa, a tavalyi köbméterenkénti 200 lejről 300 lejre emelkedett az ár, ám az ősz beköszöntével mérséklődtek valamennyit az árak, hiszen megkezdődtek a kitermelések, nőtt a kínálat, a másik oldalon viszont csökkent a kereslet, mert állnak le az építkezések, a háztartások többsége pedig már tavasszal- nyáron beszerezte a téli tüzelőt.

Eddig már több mint 500 ezer fűtéstámogatási kérést iktattak a polgármesteri hivatalok a szociálisan rászoruló fogyasztókról szóló törvény alapján – számolt be hétfőn Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A tűzifa drágulásának hátterében az energiaárak emelkedése és az erdészeti ügyintézés lassulása áll, nyilatkozta Constantin Tobescu, a Prolemn faipari szövetség elnöke. A szakember arról számolt be, hogy tavaly hegyvidéken 250–300 lejbe került a tüzelő köbmétere, idén pedig már elérte az 500 lejt, miközben
A tűzifa drágulása Romániában mintegy 3,5 millió háztartást érint, ennyien fűtenek fával. Szakértők szerint az ország déli részén egy szezonban elég 4–5 köbméter, viszont hegyvidéken, ahol zordabbak a telek, 10–15 köbméter fát is eltüzelnek ősztől tavaszig.
Constantin Tobescu szerint az is hozzájárult az áremelkedéshez, hogy a tulajdonosok nehezen jutnak hozzá a saját erejükből kivágott tűzifához.
Az erdészet képviselőjének négyszer kell kimennie az erdőbe, amíg a tulajdonos megkapja a jóváhagyást, hogy a fát hazaszállítsa, mutatott rá a szövetség elnöke. Ugyanakkor, míg a piaci ár jelentősen emelkedett, az állami erdészet, a Romsilva a tavalyihoz képest mindössze 7 lejjel növelte az árait. Az elmúlt évben 176 lejért adta a tűzifa köbméterét, idén 183 lejért kínálják. Ehhez a forráshoz azonban kevesen jutnak hozzá, hiszen
A számítások szerint a tűzifa még ilyen körülmények között is olcsóbb, mint a földgáz, a nagy hatásfokú pellet tonnája 1200 lej, ami két és félszer olcsóbb, mint az azonos hatásfok eléréséhez szükséges földgázmennyiség.
Fotó: Gecse Noémi
A nyár folyamán a Székelyföldön is megugrottak az árak, miközben tavaly még 200 lejért lehetett venni egy köbméter tűzifát, idén már 300 lejbe került, számolt be tapasztalatairól lapunknak Lukács Attila, az ozsdolai közbirtokosság több mint ezerhektáros erdőséggel gazdálkodó cég vezetője. Hozzátette viszont, hogy
és ha nem is álltak vissza a tavalyi szintre, mindenképp érzékelhető a visszaesés. A szakember elmondása szerint a nyáron a nagy kereslet is pörgette az árakat, dübörgött az építkezés, vásárolták az épületfát, a háztartások is igyekeztek időben beszerezni a téli tüzelőt. Ősszel megkezdődtek a vágások, viszont a kereslet lanyhult, hiszen lassan leáll az építkezés, és az emberek többsége már megvette télire a fát, annál is inkább, hogy már szeptember végén, október elején be kellett gyújtani.
Lukács Attila arra is kitért,
Másik fontos tényező a bérköltség, egyre nehezebben találnak munkaerőt a kitermelésben, ezért a dolgozókat jobban meg kell fizetni.
A vállalkozó egyelőre nem számít további drágulásra, meglátása szerint, ha valóban csökkentik a tűzifa általános forgalmi adóját (áfa/TVA), az is eredményezhet legalább 10 százalékos árcsökkenést.
A képviselőház szakbizottságai október végén rábólintottak a tervezetre, miszerint 19 százalékról 5 százalékra csökkentenék a tűzifa áfáját, a jogszabály-módosításról az alsóháznak döntőházként kell szavaznia, a legfrissebb nyilatkozatok szerint hamarosan napirendre tűzik.

Az Európai Unió lakosságának 8,2 százaléka nem engedheti meg magának a megfelelően fűtött lakást – derül ki az Eurostat 2020-as felmérésének csütörtökön közzétett adataiból. Ez az arány 2018-ban még 7 százalék volt.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!