Gyurcsány Ferenc (archív felvétel)
A 15 évvel ezelőtt elhangzott őszödi beszéd után indult meg a baloldal szétesése, szétaprózódása, a Gyurcsány Ferenc által akkor elmondottak pedig ma is jól jellemzik a baloldalt a XXI. Század Intézet szerint. Az évfordulóra kiadott elemzésben azt írták: a 2009-ben megbukott kormányfő ma ismét a baloldal vezetője.
2021. május 26., 15:072021. május 26., 15:07
Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben arra emlékeztetnek, hogy Gyurcsány Ferenc másfél évtizeddel korábbi „elhíresült szónoklatában” beismerte, hogy átverésre, hazugságra alapozva nyerte meg a 2006-os országgyűlési választást. Gyurcsány Ferenc beszéde egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén hangzott el, és abban a bevezetendő reformok mellett érvelt.
„Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. (...)
– idézte a beszéd egy részletét az intézet.
Mint írták, a beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a gazdasági megszorítócsomagok hatására a korábban több milliós szavazótáborral rendelkező MSZP támogatottsága süllyedésnek indult, a baloldal pedig szétesett, sok kicsi párt jelent meg.
Az elemzés szerint „nemcsak a magyar parlamentáris demokrácia tekintélye sérült ekkor, hanem a miniszterelnök politikai és erkölcsi hitele is megsemmisült”, és a kormányba vetett bizalom megtörése után tüntetések kezdődtek Budapesten és az ország nagyvárosaiban, a kormányfő lemondását követelve.
– idézi fel a beszéd után a közvéleményben történt változásokat az intézet.
Az elemzésben arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába alakult ki Gyurcsány Ferenc körül a rendszerváltoztatás után látott legnagyobb hitelességi válság, ma ismét ő a baloldal vezetője. „Gyurcsány Ferenc mindezek ellenére ragaszkodott a hatalomhoz és a kialakult morális válság mellett egészen 2009. március 21-ig nem adta át a hatalmat, de azóta is politikai befolyásának erősítésére törekszik” – írták.
Az intézet szerint a 2019-es európai parlamenti választás óta Gyurcsány Ferenc már a nyilvánosság előtt is újra a baloldal vezetőjeként jelenik meg, a fővárosi döntéshozatal mellett a baloldali hatalmi harcok során is megkerülhetetlen politikus lett.
Az elemzés szerint a mostani „baloldali előválasztásnak nevezett mozgósítókampány” során is az látható, hogy Gyurcsány Ferenc akarata érvényesült:
A XXI. Század Intézet szerint az őszödi beszédben elmondottak ma is jól jellemzik a baloldalt: „Karácsony Gergely sem önazonos kommunikációt folytat, azonban míg Gyurcsány Ferenc csak a választások után, addig Karácsony Gergely már a kampányindítójánál lebukott a valótlan állításaival.”
Felidézték, az őszödi beszédben Gyurcsány Ferenc egyebek mellett arról beszélt, hogy csupán üres kampányszlogeneket hangoztattak a választási kampányban, amelyek mögött nem volt valódi tartalom. „Ez a víziónélküliség jellemzi mind a mai napig a baloldalt, sőt az intellektuális leépülés még tovább folytatódott: a baloldalnak ma nincsenek nagy gondolkodói, szellemi műhelyei és világklasszis politikusai, amit jól példáz a jelenlegi miniszterelnök-jelöltek személye” – áll az elemzésben. Azt írták,
így Gyurcsány Ferenc 2006-os választási kampányához hasonlóan jól hangzó szlogeneket és soha meg nem valósuló ígéreteket fog majd hangoztatni a konkrétumok helyett.
Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i került nyilvánosságra, és ez országszerte tüntetéseket, utcai zavargásokat váltott ki. A 2006. május 26-án zárt körben elhangzott, helyenként durva szavakkal kísért beszédében Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a kormány „végighazudta” az előző másfél két évet, négy évig nem csinált semmit, és ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!