
Fotó: Krónika
2008. október 15., 00:002008. október 15., 00:00
A négy évig tartó „dőzsölést” követően az izlandi lakosok valósággal megrohanták a szupermarketeket. Az izlandi koronát senki sem hajlandó külföldi fizetőeszközre váltani, így az importra szoruló gazdaság polcai hamarosan üresen állnak majd – számolt be tegnap a Portfolio gazdasági portál. Az izlandi lakosok attól félnek, hogy a bankrendszer összeomlása a következő napokban is akadályozni fogja az ország importját, ezért elkezdték ellepni a bevásárlóközpontokat, hogy az ínségesebb időkre raktározva elkezdjenek vásárolni. A Bonus nevű országos üzletlánc egyik vezetője a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy az elmúlt napokban a megszokott duplájának megfelelő értékesítést könyvelhettek el.
Nincs valuta,
Az üzletlánc még két hétre elegendő raktárkészletekkel rendelkezik, melyet követően a polcok szép lassan elkezdenek majd kiürülni. A társaságnak ugyanis külföldi valutára lenne szüksége ahhoz, hogy ismét megkezdhessen importálni. Külföldi fizetőeszközre váltani az izlandi koronát viszont a jelenlegi körülmények között meglehetősen nehéz. Miután az ország három legnagyobb bankja összeomlott, és a kormány is letett arról, hogy a korona árfolyamának zuhanását megfékezze, a hazai fizetőeszköz piaca gyakorlatilag megszűnt. A bankok közül már többen nem hajlandók a korona piacán kereskedni.
A ruházati kiskereskedők is panaszkodnak, ugyanis a krízis miatt nem tudják koronájukat külföldi fizetőeszközre váltani, így pedig nem tudnak árut beszerezni. Ez már a harmadik hete annak, hogy külföldről nem érkeznek szállítmányok. A problémák az izlandi nagybankok összeomlásával kezdődtek, melyet követően már a jegybank sem tudta megvédeni a korona árfolyamát.
A fizetőeszközzel utoljára október 9-én kereskedtek 340 korona/eurós árfolyam mellett. Egy hónappal korábban a korona még a 122-es szinten tartózkodott. Az ország magas eladósodottsága miatt külső segítségre szorul, már Oroszországgal és az EU egyes országaival is folytak tárgyalások likviditási helyzetének javításáról. A végső segítséget mégis az IMF-től kaphatja majd meg az ország, mellyel jelenleg is tárgyalásokat folytatnak a szükséges lépések megtételéről.
Az orosz segélyben bíznak
Hogy mintegy utolsó esélyként segítséget kérjenek az összeomlás szélén álló gazdaságuk megmentésére, az izlandi vezetők tegnap Moszkvába utaztak. Izland Oroszországtól több milliárd eurós rendkívüli segélyt remél. Amennyiben az orosz kölcsön nem lenne elegendő a gazdasági öszszeomlás elkerüléséhez, úgy Izlandnak még adott a lehetőség hogy az IMF-hez vagy az Európai Unióhoz forduljon. Utóbbitól eddig a halászati szektor érdekeinek védelme miatt vonakodtak a szigetország politikusai. Egyelőre persze kérdéses, hogy Moszkva milyen árat kér majd a rendkívüli hitelért cserébe, bár a helyzet súlyosságára való tekintettel az izlandi delegációt valószínűleg ez most kevésbé érdekli. A globális pénzügyi válság miatt ugyanis az izlandi hitelpiac gyakorlatilag befagyott, így a gazdaság az összeomlás szélére került. A politikusok abban bíznak, hogy a rendkívüli segéllyel sikerül ismét működésbe hozni a bankrendszert. Egyelőre igen bizonytalan, hogy mi lesz az állami kézbe került pénzintézetek sorsa, egyes elképzelések szerint fúziókkal próbálják túlélni a válságot, a pesszimistábbak azonban erre nem látnak esélyt, így szinte biztosra vehető, hogy megszűnnek.
Hírösszefoglaló
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.