
Fotó: Krónika
2008. október 15., 00:002008. október 15., 00:00
A négy évig tartó „dőzsölést” követően az izlandi lakosok valósággal megrohanták a szupermarketeket. Az izlandi koronát senki sem hajlandó külföldi fizetőeszközre váltani, így az importra szoruló gazdaság polcai hamarosan üresen állnak majd – számolt be tegnap a Portfolio gazdasági portál. Az izlandi lakosok attól félnek, hogy a bankrendszer összeomlása a következő napokban is akadályozni fogja az ország importját, ezért elkezdték ellepni a bevásárlóközpontokat, hogy az ínségesebb időkre raktározva elkezdjenek vásárolni. A Bonus nevű országos üzletlánc egyik vezetője a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy az elmúlt napokban a megszokott duplájának megfelelő értékesítést könyvelhettek el.
Nincs valuta,
Az üzletlánc még két hétre elegendő raktárkészletekkel rendelkezik, melyet követően a polcok szép lassan elkezdenek majd kiürülni. A társaságnak ugyanis külföldi valutára lenne szüksége ahhoz, hogy ismét megkezdhessen importálni. Külföldi fizetőeszközre váltani az izlandi koronát viszont a jelenlegi körülmények között meglehetősen nehéz. Miután az ország három legnagyobb bankja összeomlott, és a kormány is letett arról, hogy a korona árfolyamának zuhanását megfékezze, a hazai fizetőeszköz piaca gyakorlatilag megszűnt. A bankok közül már többen nem hajlandók a korona piacán kereskedni.
A ruházati kiskereskedők is panaszkodnak, ugyanis a krízis miatt nem tudják koronájukat külföldi fizetőeszközre váltani, így pedig nem tudnak árut beszerezni. Ez már a harmadik hete annak, hogy külföldről nem érkeznek szállítmányok. A problémák az izlandi nagybankok összeomlásával kezdődtek, melyet követően már a jegybank sem tudta megvédeni a korona árfolyamát.
A fizetőeszközzel utoljára október 9-én kereskedtek 340 korona/eurós árfolyam mellett. Egy hónappal korábban a korona még a 122-es szinten tartózkodott. Az ország magas eladósodottsága miatt külső segítségre szorul, már Oroszországgal és az EU egyes országaival is folytak tárgyalások likviditási helyzetének javításáról. A végső segítséget mégis az IMF-től kaphatja majd meg az ország, mellyel jelenleg is tárgyalásokat folytatnak a szükséges lépések megtételéről.
Az orosz segélyben bíznak
Hogy mintegy utolsó esélyként segítséget kérjenek az összeomlás szélén álló gazdaságuk megmentésére, az izlandi vezetők tegnap Moszkvába utaztak. Izland Oroszországtól több milliárd eurós rendkívüli segélyt remél. Amennyiben az orosz kölcsön nem lenne elegendő a gazdasági öszszeomlás elkerüléséhez, úgy Izlandnak még adott a lehetőség hogy az IMF-hez vagy az Európai Unióhoz forduljon. Utóbbitól eddig a halászati szektor érdekeinek védelme miatt vonakodtak a szigetország politikusai. Egyelőre persze kérdéses, hogy Moszkva milyen árat kér majd a rendkívüli hitelért cserébe, bár a helyzet súlyosságára való tekintettel az izlandi delegációt valószínűleg ez most kevésbé érdekli. A globális pénzügyi válság miatt ugyanis az izlandi hitelpiac gyakorlatilag befagyott, így a gazdaság az összeomlás szélére került. A politikusok abban bíznak, hogy a rendkívüli segéllyel sikerül ismét működésbe hozni a bankrendszert. Egyelőre igen bizonytalan, hogy mi lesz az állami kézbe került pénzintézetek sorsa, egyes elképzelések szerint fúziókkal próbálják túlélni a válságot, a pesszimistábbak azonban erre nem látnak esélyt, így szinte biztosra vehető, hogy megszűnnek.
Hírösszefoglaló
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.