
Fotó: Barabás Ákos
Elemzés készül a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérének kezeléséről. A kormány azt ígéri, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozzák.
2017. július 10., 19:182017. július 10., 19:18
2017. július 10., 19:192017. július 10., 19:19
Nem szűnik meg a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillére – jelentette ki hétfőn határozottan Mihai Tudose miniszterelnök a szociálliberális kormánykoalíció ülése után.
Bejelentette ugyanakkor, hogy elemzést kért Lia Olguța Vasilescu munkaügyi minisztertől az alapba befolyt összegek kezeléséről, érintve azt, hogy mi történik a befolyó pénzekkel, illetve mennyibe kerül ezeknek az összegeknek a kezelése. Megjegyezte, az eredményt nyilvánosságra hozzák.
Tudose azt követően szólalt meg a témában, hogy Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter vasárnap este a România Tv műsorában arról beszélt, adatokat kért a Pénzügyi Felügyelettől (ASF) a nyugdíjbiztosítás második pilléréről, hogy lássa, a nyugdíjak kiszámítása hasonló lesz-e az államihoz. Leszögezte, nincs szó államosításról vagy megszüntetésről.
„Adatokat kértem az ASF-től a második pillérről. Nem akarok senkit sem megijeszteni,
és szeretnénk összehasonlítani, hogy a befizetések milyen viszonyban vannak az azonos összegű állami hozzájárulásokkal, hogy lássuk, a kiszámított nyugdíj azonos lesz-e azzal, amit az állam ajánl” – részletezte a tárcavezető. Ő maga arra számít, hogy a magánbiztosítók által nyújtott nyugdíjak nagyobbak lesznek.
Miután ugyanazzal az összeggel járulnak hozzá az első és a második pillérhez, látni akarjuk, hogy a nyugdíj is legalább egyenlő lesz. Természetesen, mivel magánkezelés alatt áll, arra számítunk, hogy részükről nagyobb lesz az összeg” – fogalmazta meg a munkaügyi miniszter, aki szintén azt ígérte, hogy amint a rendelkezésükre állnak a kért adatok, azokról a nyilvánosságot is tájékoztatják.
Lassúbb minimálbér-emelés?
Ellentmondott hétfőn Liviu Dragnea a kormányprogramnak, közölve: 2018-ra 1550 lejes minimálbérrel számol a szociálliberális koalíció, nem pedig 2000 lejjel. A Tudose-kabinet beiktatása előtt módosított kormányprogramban azonban az áll, hogy jövőre 2000 lej lesz a minimálbér, majd 2019-ben 2200 lejre, 2020-ban pedig 2400 lejre nő. Ehhez képest a PSD-elnök azt mondja, 2018-ra a kormányprogram 1550 lejes minimálbérrel számol, ami 2019-ben 1650 lejre, míg 2020-ban 1750 lejre nő.
Mint ismeretes, azt követően kezdték el a kormány tagjai vehemensen cáfolni a magánnyugdíjak államosítására irányuló szándékot, hogy Ionuț Mișa pénzügyminiszter, miután a parlamenti bizottság igazolta mandátumát, közölte: felszámolják a nyugdíjbiztosítás második pillérét, az eddig befizetett összegeket visszakapják a hozzájárulók, és lehetőségük lesz azt az állami nyugdíjalapba befizetni vagy átutalni a harmadik pillérbe, vagyis a fakultatív magánnyugdíjalapba.
A későbbiekben a kormányfő cáfolta ezt, Mișa pedig újságírói kérdésre azt mondta, félreérthette a hozzá intézett kérdést, és leszögezte, nem áll szándékában hasonló intézkedést foganatosítani.

Nemcsak rövid, hanem hosszú távon is jelentős károkat okoz az ország gazdaságának a kialakult politikai válság, ezt pedig tovább fokozza, hogy a Tudose-kormány drasztikusan módosította a parlament által is elfogadott kormányprogramot.
Korábban a legnagyobb összegeket kezelő NN biztosító tájékoztatta arról ügyfeleit, hogy az akkor még Sorin Grindeanu által vezetett kormány megszüntetné a második pillért, a befolyt összegeket pedig állami kezelésbe adná. A kormány akkor is cáfolta hírt, botránykeltésnek nevezve a történteket, a Pénzügyi Felügyelet pedig rekord összegű, 750 ezer lejes bírságot rótt ki az NN-re.
Méltányos nyugdíjrendszert ígér a miniszter
Megszüntetné a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségeket Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – azt ígéri, már október elsejéig elő is rukkol az erről szóló törvénytervezettel. Azt mondja, abból indult ki, nem normális, hogy a különleges nyugdíjak haszonélvezői a negyvenszeresét kapják „egy rendes nyugdíjnak”.
A tárcavezető igazolta az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatokat, amelyek szerint a 100 ezer különleges nyugdíj összege megegyezik 4 millió hagyományos nyugdíjjal. De beszélt arról is, hogy a nyugdíjak összege nagyban múlik azon, hogy ki mikor ment nyugdíjba, éppen ezért részletesen át akarják nézni az adatbázist, hogy lássák, mikor hogy számolták ki a nyugdíjpont értékét.
„Nem lehetséges, hogy egyesek, akik 15 éven át fizették a hozzájárulást, ugyanakkora nyugdíjt kapjanak, mint az, aki egyetlen lejt sem fizetett be. Ahol igazságtalanság merül fel, azt orvosolni kell” – szögezte le a munkaügyi miniszter, aki egyúttal közölte, csökkentené a nyugdíjkorhatárt azon édesanyák esetében, akik több mint három gyermeket szültek, ezzel is serkentve a gyermekvállalási kedvet.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
szóljon hozzá!