Fotó: Barabás Ákos
Elemzés készül a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérének kezeléséről. A kormány azt ígéri, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozzák.
2017. július 10., 19:182017. július 10., 19:18
2017. július 10., 19:192017. július 10., 19:19
Nem szűnik meg a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillére – jelentette ki hétfőn határozottan Mihai Tudose miniszterelnök a szociálliberális kormánykoalíció ülése után.
Bejelentette ugyanakkor, hogy elemzést kért Lia Olguța Vasilescu munkaügyi minisztertől az alapba befolyt összegek kezeléséről, érintve azt, hogy mi történik a befolyó pénzekkel, illetve mennyibe kerül ezeknek az összegeknek a kezelése. Megjegyezte, az eredményt nyilvánosságra hozzák.
Tudose azt követően szólalt meg a témában, hogy Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter vasárnap este a România Tv műsorában arról beszélt, adatokat kért a Pénzügyi Felügyelettől (ASF) a nyugdíjbiztosítás második pilléréről, hogy lássa, a nyugdíjak kiszámítása hasonló lesz-e az államihoz. Leszögezte, nincs szó államosításról vagy megszüntetésről.
„Adatokat kértem az ASF-től a második pillérről. Nem akarok senkit sem megijeszteni,
és szeretnénk összehasonlítani, hogy a befizetések milyen viszonyban vannak az azonos összegű állami hozzájárulásokkal, hogy lássuk, a kiszámított nyugdíj azonos lesz-e azzal, amit az állam ajánl” – részletezte a tárcavezető. Ő maga arra számít, hogy a magánbiztosítók által nyújtott nyugdíjak nagyobbak lesznek.
Miután ugyanazzal az összeggel járulnak hozzá az első és a második pillérhez, látni akarjuk, hogy a nyugdíj is legalább egyenlő lesz. Természetesen, mivel magánkezelés alatt áll, arra számítunk, hogy részükről nagyobb lesz az összeg” – fogalmazta meg a munkaügyi miniszter, aki szintén azt ígérte, hogy amint a rendelkezésükre állnak a kért adatok, azokról a nyilvánosságot is tájékoztatják.
Lassúbb minimálbér-emelés?
Ellentmondott hétfőn Liviu Dragnea a kormányprogramnak, közölve: 2018-ra 1550 lejes minimálbérrel számol a szociálliberális koalíció, nem pedig 2000 lejjel. A Tudose-kabinet beiktatása előtt módosított kormányprogramban azonban az áll, hogy jövőre 2000 lej lesz a minimálbér, majd 2019-ben 2200 lejre, 2020-ban pedig 2400 lejre nő. Ehhez képest a PSD-elnök azt mondja, 2018-ra a kormányprogram 1550 lejes minimálbérrel számol, ami 2019-ben 1650 lejre, míg 2020-ban 1750 lejre nő.
Mint ismeretes, azt követően kezdték el a kormány tagjai vehemensen cáfolni a magánnyugdíjak államosítására irányuló szándékot, hogy Ionuț Mișa pénzügyminiszter, miután a parlamenti bizottság igazolta mandátumát, közölte: felszámolják a nyugdíjbiztosítás második pillérét, az eddig befizetett összegeket visszakapják a hozzájárulók, és lehetőségük lesz azt az állami nyugdíjalapba befizetni vagy átutalni a harmadik pillérbe, vagyis a fakultatív magánnyugdíjalapba.
A későbbiekben a kormányfő cáfolta ezt, Mișa pedig újságírói kérdésre azt mondta, félreérthette a hozzá intézett kérdést, és leszögezte, nem áll szándékában hasonló intézkedést foganatosítani.
Nemcsak rövid, hanem hosszú távon is jelentős károkat okoz az ország gazdaságának a kialakult politikai válság, ezt pedig tovább fokozza, hogy a Tudose-kormány drasztikusan módosította a parlament által is elfogadott kormányprogramot.
Korábban a legnagyobb összegeket kezelő NN biztosító tájékoztatta arról ügyfeleit, hogy az akkor még Sorin Grindeanu által vezetett kormány megszüntetné a második pillért, a befolyt összegeket pedig állami kezelésbe adná. A kormány akkor is cáfolta hírt, botránykeltésnek nevezve a történteket, a Pénzügyi Felügyelet pedig rekord összegű, 750 ezer lejes bírságot rótt ki az NN-re.
Méltányos nyugdíjrendszert ígér a miniszter
Megszüntetné a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségeket Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – azt ígéri, már október elsejéig elő is rukkol az erről szóló törvénytervezettel. Azt mondja, abból indult ki, nem normális, hogy a különleges nyugdíjak haszonélvezői a negyvenszeresét kapják „egy rendes nyugdíjnak”.
A tárcavezető igazolta az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatokat, amelyek szerint a 100 ezer különleges nyugdíj összege megegyezik 4 millió hagyományos nyugdíjjal. De beszélt arról is, hogy a nyugdíjak összege nagyban múlik azon, hogy ki mikor ment nyugdíjba, éppen ezért részletesen át akarják nézni az adatbázist, hogy lássák, mikor hogy számolták ki a nyugdíjpont értékét.
„Nem lehetséges, hogy egyesek, akik 15 éven át fizették a hozzájárulást, ugyanakkora nyugdíjt kapjanak, mint az, aki egyetlen lejt sem fizetett be. Ahol igazságtalanság merül fel, azt orvosolni kell” – szögezte le a munkaügyi miniszter, aki egyúttal közölte, csökkentené a nyugdíjkorhatárt azon édesanyák esetében, akik több mint három gyermeket szültek, ezzel is serkentve a gyermekvállalási kedvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!