Fotó: MTI
2011. szeptember 13., 05:062011. szeptember 13., 05:06
Közölte azt is, hogy 35 százalékos luxus áfakulcsot kezdeményez a kormány, 2012-re pedig 3 százalék alatti költségvetési hiány megállapítását. Emellett javaslatot tett az uzsora elleni keményebb fellépésre; a magas rezsiköltségek miatt központi ármegállapításra a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra; egy stabilitási törvény kidolgozására annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjek újra; valamint tömeges közmunkaprogramra. Az uzsora elleni fellépés kapcsán azt mondta: kevés kegyetlenebb dolgot lehet elképzelni, mint amikor bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, menekülésre kényszerítsék. Emiatt a kormány zéró toleranciát és „hajtóvadászatot” hirdet az uzsorás bűnözők ellen – közölte, majd javasolta a büntető törvénykönyv módosítását a hatékonyabb fellépés érdekében, továbbá azt, hogy törvényben állítsanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé, és 30 százalékos teljes hiteldíjmutató, vagyis THM felett ne lehessen hitelt nyújtani. Kezdeményezte emellett a készpénzalapú segélyezés arányának csökkentését, a természetbeni segélyezés arányának növelését. A miniszterelnök a magas rezsiköltségek ellensúlyozására azt javasolta, vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra is. Mint mondta, a privatizált közműcégek magánérdekeket szolgálnak, „óriási extraprofitokat tesznek zsebre”, miközben az állam szerepe meggyengült. Harmadikként közölte: kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjék újra. „A sarkalatos jogszabály rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok öszszehangolt működési rendjét” – mondta a kormányfő.
A devizahitelesek ügyében emlékeztetett, a Fidesz–KDNP javaslatot tett arra, hogy otthonvédelmi akciótervben rögzítsék a korábban már megállapított devizaárfolyamokat – 180 forint a svájci frank, 250 forint az euró és 2 forint a japán jen esetében –, és ezeken az árfolyamokon tegyék lehetővé a fennálló devizahitelek forintban történő egyösszegű visszafizetését, a bank pedig semmilyen külön költséget ne számíthasson fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban. Megvizsgálták azt is – folytatta –, hogy vajon a külföldi bankok nem vonják-e ki forrásaikat, nem csökkentik-e magyarországi hitelezéseiket a lépés miatt, és azt találták, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról, óriási öszszegekben, sőt egyes bankoknál úgy tűnik, a vezetők jutalmazásának egyik feltétele a magyarországi hitelezés csökkentése. A jogi helyzetről szólva közölte: a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés beavatkozzék a korábban kötött jelzálogszerződésekbe, és törvénnyel módosítsa azokat. Várhatónak nevezte ugyanakkor azt, hogy nemzetközi szervezetek nemzetközi fórumokon „megtámadnak bennünket”, miként tették a bank- és a multiadó esetében is. „Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni” – jelentette ki.
Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter úgy véli, hogy Ausztria bankjait „létükben fenyegeti” a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar kormányzati elképzelés. A magyarországi devizahitel-állományban – idézték osztrák médiaforrások a Brüsszelben tartózkodó Spindeleggert – az osztrák bankok mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek. Az a magyar bejelentés, hogy e hiteleket kedvezményesen lehetne visszafizetni, a bécsi diplomácia irányítója szerint nagyon érzékenyen érintené az osztrák bankokat. Martonyi János magyar külügyminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: tehermegosztásról, kockázatmegosztásról van szó a hitelnyújtó bank és a hitelfelvevő ügyfél között, és a kormány majd kidolgozza a feltételrendszert, a parlament pedig dönteni fog arról. Emlékeztetett arra, hogy a bankok éveken át jelentős kampányt folytattak a devizaalapú hitelek mellett. Mint megjegyezte, nem hiszi egyébként, hogy az osztrák bankok számára egzisztenciális kérdést jelentene a magyarországi hitelállomány nagyságrendje.
| A tisztességes szociális párbeszéd visszaállítását követelték tegnap a budapesti Kossuth téren tüntető szakszervezetek, amelyek szerint a kormány eddigi intézkedései nem kedveztek a magyar munkavállalóknak. A „Ne tovább!” mottóval rendezett megmozdulásra 1000–1500 ember gyűlt össze, a résztvevők élőláncot alkottak a Parlament épülete körül. A tüntetést az Országgyűlés őszi ülésszakának első napjára időzítették. A tömegben „Nem leszünk rabszolgák, Orbán takarodj!”, „A társadalmi békéért valódi érdekegyeztetést” és „Nem radikális, hanem racionális megoldások kellenek” feliratú transzparenseket lehetett látni. A konföderációk elnökei hangsúlyozták: szeretnék felhívni a parlamenti képviselők figyelmét egyéni döntési felelősségükre, mivel a most készülő új Munka törvénykönyv – amelyet várhatóan az őszi ülésszakon fogadnak el – szerintük csak tovább ront a munkavállalók helyzetén. |
| Magyarország újból a térség egyik legkockázatosabb helyzetébe került, mert az eurózóna új válsága magas és kedvezőtlen szerkezetű államadósság mellett érte el az országot – közölte tegnap Matolcsy György. A magyar nemzetgazdasági miniszter leszögezte, a kormány tudatában van a válságnak és válaszol arra. A válaszok közé sorolta, hogy a kormány folytatja a Széll Kálmán Tervet, az idei költségvetés 100 milliárd forintos intézkedéscsomaggal javítja, és a jövő évi államháztartási hiányt 2,5 százalékra csökkenti a GDP arányában. Úgy vélekedett, hogy a kabinet a hatékony és szokatlan gazdaságpolitika következtében kikerült az Unió közvetlen válsághelyzetéből, de az elmúlt 6 hétben kiderült, hogy itt van az eurózóna új pénzügyi válsága, amelyről nem tudni, hogy erőteljesebb, fenyegetőbb, kockázatosabb lesz-e, mint az előző, de erre is sok jel mutat. Matolcsy szerint a kormány eddigi intézkedéseinek látszanak az eredményei, de ezek nem lesznek elegendőek a pénzügyi egyensúly védelmére, ami arra kötelezi a kormányt, hogy keresse azokat az eszközöket és forrásokat, amelyek a gazdasági növekedést 2 százalék feletti tartományba irányítják. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok