Országvédelmi tervet hirdetett Orbán Viktor

Közölte azt is, hogy 35 százalékos luxus áfakulcsot kezdeményez a kormány, 2012-re pedig 3 százalék alatti költségvetési hiány megállapítását. Emellett javaslatot tett az uzsora elleni keményebb fellépésre; a magas rezsiköltségek miatt központi ármegállapításra a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra; egy stabilitási törvény kidolgozására annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjek újra; valamint tömeges közmunkaprogramra. Az uzsora elleni fellépés kapcsán azt mondta: kevés kegyetlenebb dolgot lehet elképzelni, mint amikor bűnözők arra szakosodnak, hogy a legszegényebbeket maradék értékeiktől is megfosszák, menekülésre kényszerítsék. Emiatt a kormány zéró toleranciát és „hajtóvadászatot” hirdet az uzsorás bűnözők ellen – közölte, majd javasolta a büntető törvénykönyv módosítását a hatékonyabb fellépés érdekében, továbbá azt, hogy törvényben állítsanak korlátot a kölcsönszerződések magas kamatai elé, és 30 százalékos teljes hiteldíjmutató, vagyis THM felett ne lehessen hitelt nyújtani. Kezdeményezte emellett a készpénzalapú segélyezés arányának csökkentését, a természetbeni segélyezés arányának növelését.  A miniszterelnök a magas rezsiköltségek ellensúlyozására azt javasolta, vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra is. Mint mondta, a privatizált közműcégek magánérdekeket szolgálnak, „óriási extraprofitokat tesznek zsebre”, miközben az állam szerepe meggyengült. Harmadikként közölte: kétharmados többséget igénylő stabilitási törvényt dolgoz ki a kormány annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjék újra. „A sarkalatos jogszabály rögzíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adórendszer és az önkormányzatok öszszehangolt működési rendjét” – mondta a kormányfő.

Harcban a bankokkal

A devizahitelesek ügyében emlékeztetett, a Fidesz–KDNP javaslatot tett arra, hogy otthonvédelmi akciótervben rögzítsék a korábban már megállapított devizaárfolyamokat – 180 forint a svájci frank, 250 forint az euró és 2 forint a japán jen esetében –, és ezeken az árfolyamokon tegyék lehetővé a fennálló devizahitelek forintban történő egyösszegű visszafizetését, a bank pedig semmilyen külön költséget ne számíthasson fel az átváltással és egyösszegű visszafizetéssel kapcsolatban. Megvizsgálták azt is – folytatta –, hogy vajon a külföldi bankok nem vonják-e ki forrásaikat, nem csökkentik-e magyarországi hitelezéseiket a lépés miatt, és azt találták, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csökkentik magyarországi hitelezéseiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Magyarországról, óriási öszszegekben, sőt egyes bankoknál úgy tűnik, a vezetők jutalmazásának egyik feltétele a magyarországi hitelezés csökkentése. A jogi helyzetről szólva közölte: a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés beavatkozzék a korábban kötött jelzálogszerződésekbe, és törvénnyel módosítsa azokat. Várhatónak nevezte ugyanakkor azt, hogy nemzetközi szervezetek nemzetközi fórumokon „megtámadnak bennünket”, miként tették a bank- és a multiadó esetében is. „Kedvezőtlen ítéletek esetén megfelelő válaszintézkedésekkel fogunk reagálni” – jelentette ki.

Aggódó osztrákok

Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter úgy véli, hogy Ausztria bankjait „létükben fenyegeti” a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott magyar kormányzati elképzelés. A magyarországi devizahitel-állományban – idézték osztrák médiaforrások a Brüsszelben tartózkodó Spindeleggert – az osztrák bankok mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek. Az a magyar bejelentés, hogy e hiteleket kedvezményesen lehetne visszafizetni, a bécsi diplomácia irányítója szerint nagyon érzékenyen érintené az osztrák bankokat. Martonyi János magyar külügyminiszter ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: tehermegosztásról, kockázatmegosztásról van szó a hitelnyújtó bank és a hitelfelvevő ügyfél között, és a kormány majd kidolgozza a feltételrendszert, a parlament pedig dönteni fog arról. Emlékeztetett arra, hogy a bankok éveken át jelentős kampányt folytattak a devizaalapú hitelek mellett. Mint megjegyezte, nem hiszi egyébként, hogy az osztrák bankok számára egzisztenciális kérdést jelentene a magyarországi hitelállomány nagyságrendje.