Csaknem 50 százalékkal drágább ugyanaz a fogyasztói kosár a legdrágább romániai városban, mint a legolcsóbbnak számító Bukarestben
Fotó: Jakab Mónika
Hatalmas különbségek vannak a Románia különböző vidékein gyakorolt élelmiszerárak között, ugyanaz a kosár 48 százalékkal kerül többe Zilahon, mint Bukarestben – derül ki az Economica.net által közzétett elemzésből.
2021. május 04., 09:582021. május 04., 09:58
A gazdasági portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) által a rendelkezésére bocsátott adatok alapján vetette össze, hogy mennyibe kerül egy élelmiszerkosár a megyeszékhelyeken. A kosárban burgonya, sárgarépa, hagyma, fokhagyma, tej, túró és tojás kapott helyet.
ami jelentős, 48 százalékos különbséget jelent olyan körülmények között, hogy a román fővárosban az átlagbér is jóval magasabb, mint Szilágy megye székhelyén.
Kolozsváron, Brassóban, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön a legdrágább a megélhetés az erdélyi városok közül, miközben Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagybányán a legolcsóbb élni – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai intézet által csütörtökön nyilvánosságra hozo
A különbségek abból adódnak, hogy ugyanaz az élelmiszer lényegesen drágább tud lenni az ország különböző vidékein.
Az elemzésből kiderül, hogy például egy kilogramm krumpli ára 1,13 és 2,75 lej között alakul,
Hasonló különbségeket láthatunk a tojás árában is, míg Aradon 90 bani darabja, addig például Bákóban az átlagár elmegy 1,5 lejig.
Európai uniós viszonylatban Romániában a legolcsóbb a kenyér, az EU-átlag csaknem feléért vásárolhatjuk mindennapi kenyerünket – derül ki az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott, a 2019-es évre vonatkozó adatsorokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!