Hirdetés

Rangsor meglepetésekkel: Kolozsváron a legdrágább, Kézdivásárhelyen a legolcsóbb a megélhetés az erdélyi városok közül

Kolozsvár fölényesen a legdrágább erdélyi város •  Fotó: Jakab Mónika

Kolozsvár fölényesen a legdrágább erdélyi város

Fotó: Jakab Mónika

Kolozsváron, Brassóban, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön a legdrágább a megélhetés az erdélyi városok közül, miközben Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagybányán a legolcsóbb élni – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai intézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott, Erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségindexe, 2021 című elemzésből.

Krónika

2021. április 15., 12:182021. április 15., 12:18

2021. április 15., 12:212021. április 15., 12:21

Az Erdélystat csütörtöki közleménye rámutat: mivel a tizenkét jelentős magyar lakossággal rendelkező város közül egyértelműen Kolozsvár a legdrágább, a kutatás készítői ezt választották referenciának, vagyis a többi város értékeit mindig a kolozsvári 100 pontos értékhez viszonyították. A kincses városban a legmagasabbak a lakhatási költségek, a házhoz szállított vendéglátóipari élelmiszerárak, a városon belüli utazási költségek (tömegközlekedés, parkolás, taxi) és a kultúrafogyasztási kiadások is magasak.

Vannak meglepetések

A 7,5 százalékkal olcsóbbnak mért Brassóban eközben a lakhatási költségek számítanak magasnak, ezek nagyjából megegyeznek a kolozsvári árszínvonallal, és alapvetően ennek köszönhető a második helyezés. A kulturális szolgáltatások, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek is relatív drágák, viszont más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város. Érdekes például, hogy Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a megfigyelt városok közül – irányítja rá a figyelmet az Erdélystat közleménye.

Hirdetés

A harmadik legdrágább város Temesvár, ahol 8 százalékkal alacsonyabb a megélhetés, mint Kolozsváron. A megfigyelt városok közül Temesváron a legdrágábbak a sportolási szolgáltatások, és a bolti, piaci élelmiszerkosár árszínvonala is meghaladja a Kolozsvárét. A lakhatás kevésbé drága, Temesvárt megelőzi Kolozsvár, Brassó és Sepsiszentgyörgy is ezen a területen.

A székelyföldi városok közül a legdrágább az élet Sepsiszentgyörgyön, ahol az árindex elmaradása csupán 11,4 százalék Kolozsvárhoz viszonyítva, így a negyedik helyezett az Erdélystat rangsorában.

Szentgyörgyön amúgy a legköltségesebb az általános piaci élelmiszerek beszerzése, illetve relatív drága a lakhatás is. Ennek valószínű oka az elemzés készítői szerint, hogy az albérletek iránti kereslet jelenleg nagy, viszont a kínálat alacsony, illetve a magas ingatlanárakkal rendelkező közeli Brassó is felfelé húzhatja a lakhatási költségeket. A többi területen viszonylag olcsó Sepsiszentgyörgy, a házhoz rendelhető élelmiszerek, az utazás és a kultúrafogyasztás árainak tekintetében a rangsor második felében található.

Nagyváradon eközben 13,5 százalékkal alacsonyabb a megélhetés, mint Kolozsváron. Itt relatív alacsony a lakhatási költség, viszont Kolozsvár után itt a legmagasabb a kultúrára fordított kiadások árszínvonala,

például a könyvtári belépő éves díja a Körös-parti városban a legdrágább a megfigyelt városok közül. Szintén drágák a sportolási lehetőségek, kedvezőbbek viszont az utazási költségek és az élelmiszerárak.

•  Fotó: Erdélystat Galéria

Fotó: Erdélystat

Szatmárnémetiben átlagosan 14,9 százalékkal olcsóbbak az árak Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek hasonlóak a nagyváradi árakhoz, ugyanakkor Kolozsvár után itt a legdrágábbak a városon belüli utazási kiadások. Más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város.

Csíkszereda átlagosan 16,2 százalékkal olcsóbb, mint Kolozsvár. Itt viszonylag magasak a lakhatás, a városon belüli utazás és a kulturális szolgáltatások költségei. Ugyanakkor – Kézdivásárhely után –

Csíkszeredában a második legolcsóbb a vendéglátóipari egységekben fogyasztható élelmiszerek árszínvonala , illetve a bolti, piaci élelmiszerárak és a sportolási szolgáltatások költségei is alacsonyak.

Aradon 16,8 százalékkal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. A lakhatási kiadások Kézdivásárhely után itt a legkisebbek, és viszonylag olcsók a piaci élelmiszerek, illetve a kulturális szolgáltatások. Másfelől Aradon kiemelkedők a házhoz szállított ételek és italok árai, Kolozsvár után itt a legköltségesebbek, és szintén magasak a városon belüli utazási költségek.

A tizenkét város közül Marosvásárhely a kilencedik , itt átlagosan 19,4 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési kiadások Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek szempontjából középmezőnyben van, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek ára is közepes színvonalú, más területeken olcsónak számít a város. Egyedül a kulturális szolgáltatások árszínvonala kiemelkedő.

Érdekesség a kutatás készítői szerint, hogy az általános bolti, piaci élelmiszerekből összeállított bevásárlókosár ára Marosvásárhelyen volt a legalacsonyabb a megfigyelt városok közül.

Nagybánya a harmadik legolcsóbb város, itt átlagosan 19,7 százalékkal alacsonyabbak az árak, mint Kolozsváron. A bolti, piaci élelmiszerárak szempontjából az ötödik, a lakhatás, a vendéglátóipari élelmiszerek és az utazási költségek szempontjából a negyedik legolcsóbb, a sport és a kultúra árszínvonalát tekintve pedig ennél is kedvezőbbek Nagybányán a kiadások.

A második legolcsóbb város Székelyudvarhely, ahol átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. Bár a lakhatási és utazási költségek szempontjából inkább a középmezőnybe sorolható, a relatív olcsó élelmiszerárak, a mérsékelt sportolási és kulturális költségek jelentősen csökkentik a megélhetési indexet.

A legolcsóbb város Kézdivásárhely, itt 22,5 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési költségek Kolozsvárhoz viszonyítva.

Kézdivásárhelyen az általános bolti, piaci élelmiszer kifejezetten drága, az átlagárak meghaladják még a kolozsvárit is. Ugyanakkor mindezt ellensúlyozza, hogy a lakhatás, a vendéglátóipari egységekben fogyasztott (jelenleg házhoz szállított) kész élelmiszer, az utazás és a kultúra költségei Kézdivásárhelyen a legkedvezőbbek.

Az árszínvonal és az életszínvonal nem azonos

„Az adatok értelmezésénél fontos figyelembe venni, hogy egy város árszínvonala nem feltétlenül tükrözi az átlagos életszínvonalat” – hívták fel ugyanakkor a figyelmet a kutatás készítői. Brassó megélhetési indexe például 92,5 pont, ez azt jelenti, hogy ha Kolozsváron valakinek a megélhetéséhez napi száz lejre lenne szüksége, akkor Brassóban ugyanezeket a termékeket és szolgáltatásokat 92,5 lejért tudná megvásárolni, tehát Brassó „árelőnye” 7,5 százalék. Ugyanakkor

valószínű, hogy Kolozsváron az átlagbérek is magasabbak, mint Brassóban, így lehetséges az, hogy a kolozsvári átlagos életszínvonal – a város viszonylagos drágasága ellenére – meghaladja a brassóit.

Az, hogy egy város viszonylag drága, az elemzés szerint nem jelenti azt sem, hogy minden termékcsoport esetében az. Például Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a megfigyelt városok közül. Vannak ugyanakkor olyan termékek is, amelyek hatósági árasak, vagy szinte egységes az áruk az országban településtől függetlenül, az ilyen termékeket nem is tették a fogyasztói kosárba, pedig ezek csökkentenék a városok közötti különbségeket – mutat rá az Erdélystat közleménye.

A módszertanról
A statisztikában komoly hagyománya van annak, hogy különféle módokon összehasonlítják az egyes városok megélhetési költségeit, így próbálva számszerűsíteni azt, vajon mennyivel is olcsóbb vagy drágább az élet az egyes településeken. Sok más hasonló index mellett talán a legismertebb ilyen összehasonlítás az Economist Intelligence Unit (EIU) 130 világváros árait rendszeresen összevető WCOL indexe. Az Erdélystat hasonló módszertannal készítette el saját, a legjelentősebb erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségeit összevető indexét. Az egyes városok megélhetési költségeinek megállapításához összeállított „fogyasztói kosárban” összesen 43 termék és szolgáltatás súlyozott árát vették figyelembe a burgonya piaci árától a szemátszállítási díjon át az edzőtermi bérletig.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 14., péntek

Százmilliárdok ezernyi infrastruktúra-fejlesztésre, de a projektek több mint fele csak papíron „halad”

Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.

Százmilliárdok ezernyi infrastruktúra-fejlesztésre, de a projektek több mint fele csak papíron „halad”
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat

Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.

Mély válság, gazdasági jégkorszak – így értékelik az elemzők a friss GDP-adatokat
2026. augusztus 14., péntek

Ha elhúzódik a válság, a villanyszámlán is megérezzük majd az államtitkár szerint

Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.

Ha elhúzódik a válság, a villanyszámlán is megérezzük majd az államtitkár szerint
2026. augusztus 14., péntek

Takarékosság: a vártnál kevesebb áramot fogyasztott a lakosság az atomerőmű teljes leállása után

A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.

Takarékosság: a vártnál kevesebb áramot fogyasztott a lakosság az atomerőmű teljes leállása után
Hirdetés
2026. augusztus 14., péntek

Jó hír: egy időre csökkenti a pénzügyminisztérium a gázolaj jövedéki adóját

Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.

Jó hír: egy időre csökkenti a pénzügyminisztérium a gázolaj jövedéki adóját
2026. augusztus 13., csütörtök

,,Újracsomagolja” a tejipart az EU: komoly beruházások várnak a feldolgozókra

Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.

,,Újracsomagolja” a tejipart az EU: komoly beruházások várnak a feldolgozókra
2026. augusztus 13., csütörtök

Nem jár vissza automatikusan a nyugdíjakból levont egészségbiztosítási járulék

A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.

Nem jár vissza automatikusan a nyugdíjakból levont egészségbiztosítási járulék
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről

Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.

Búcsú Spanyolországtól: rekordszámú román állampolgár távozik az Ibériai-félszigetről
2026. augusztus 13., csütörtök

Egyelőre nincs baj a cernavodai leállás miatt

Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.

Egyelőre nincs baj a cernavodai leállás miatt
Egyelőre nincs baj a cernavodai leállás miatt
2026. augusztus 13., csütörtök

Egyelőre nincs baj a cernavodai leállás miatt

2026. augusztus 13., csütörtök

A kánikula és az aszály miatt rontotta inflációs előrejelzését a román jegybank

A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.

A kánikula és az aszály miatt rontotta inflációs előrejelzését a román jegybank
Hirdetés
Hirdetés