2011. február 03., 10:162011. február 03., 10:16
A miniszterelnök példátlan összefogásnak nevezte azt, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert. Orbán szerint a kormány lépése nélkül nem lehetett volna fenntartani a nyugdíjrendszert, az ugyanis az öszszeomlás szélén volt.
A miniszterelnök szerint a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradók 3 százalékos aránya azt jelenti, hogy volt választási lehetőség. A kormányfő úgy fogalmazott: az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők „100 százalékos aránya gyanús lett volna”, azonban az a több mint százezer ember, aki magán-nyugdíjpénztári tag maradt, arra bizonyíték, hogy „egyetlen ember sem maradt le a választás lehetőségéről technikai okokból.” Orbán Viktor hozzátette: örül annak, hogy van százezer ember, aki úgy gondolja, hogy állami segítség nélkül is meg fog tudni állni a lábán. A kormányfő „bátor tettnek” nevezte a magánnyugdíjpénztárakban maradást, mert „mindig azok fognak jobban járni, akik benne maradnak a közös szolidaritási rendszerben, azokkal szemben, akik az egyéni utat választják.”
Orbán leszögezte, a magyar nyugdíjrendszer kétpilléres. „Kár azt az illúziót kelteni”, hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel ez a helyzet megváltoztatható lenne. Mint mondta, a nyugdíjrendszer egyensúlyát még ebben az évben meg lehet teremteni. Közlése szerint már 2011 végére az állami nyugdíjrendszer át fog állni az egyéni számlán vezetett rendszerre. A miniszterelnök elmondta: az erről szóló és konkrét menetrendet tartalmazó előterjesztést szerdán hallgatta meg a kabinet. A kormányfő tervei szerint az új egyéni számlás rendszer átláthatóbb, kiszámíthatóbb és tervezhetőbb lesz.
A magyar nyugdíjrendszerről közölt egyébként tegnap átfogó elemzést a Financial Times. A lap újságírója szerint „zűrös és ellentmondásos” véget ért a 13 évvel ezelőtti indulásakor még úttörő erőfeszítésként dicsért átalakítás, amelynek célja a tőke alapú második pillér megteremtése volt, csökkentendő az állami ellenőrzésű első pillér terheit. A maradók száma – az egykori teljes tagság 3 százaléka – messze elmarad a magán-nyugdíjpénztári szektor által remélt 300 ezertől, viszont több a kormány előzetes jóslataiban szereplő 70–75 ezernél – áll az írásban. A lap által idézett elemzők szerint mindazonáltal a magánnyugdíjpénztáraknál maradók – jóllehet mindössze 3 százalékát jelentik a korábbi teljes tagságnak – a vagyon tekintetében ennél nagyobb arányt képviselnek.
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.