Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár közbenjárását kérte annak érdekében, hogy az Európai Központi Bank likviditást fokozó intézkedéseit terjesszék ki a Magyarországon működő bankokra is. Orbán pénteki keltezésű levelében arra kéri a német kancellárt és a francia elnököt – akik hozzá hasonlóan az Unióban az Európai Néppárthoz tartoznak –, hogy járjanak közben az Európai Központi Bank elnökénél, Jean-Claude Trichet-nél, hogy a likviditás fokozása érdekében az Európai Központi Bank teljes körűen terjessze ki korábban meghozott intézkedéseit a Magyarországon működő bankokra is. A Fidesz elnöke szerint az intézkedés annál indokoltabb, mert az egységes belső piacon működő pénzintézetek eltérő kezelése komoly hátránnyal sújtja az eurózónához még nem csatlakozott tagországokat, és egyben súlyosan torzítja az egységes piacon folyó verseny feltételeit. Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője szerint Orbán Viktor azért írt levelet, mert a Fidesz a maga módján így próbál segítséget és valódi megoldást találni a válság megoldására. Cser-Palkovics szerint ugyanis míg az Európai Unió tagállamai határozott, egyértelmű lépéseket tettek a válság mérséklése érdekében, a magyar kormány intézkedései nem tudják kezelni a válságot. „Magyarországon bizalmi és vezetési válság van, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány alkalmatlan és tehetetlen, amit eddig tett, az valódi segítséget nem jelentett az embereknek” – tette hozzá a fideszes politikus.
Daróczi Dávid kormányszóvivő szombati közleménye rámutat, a miniszterelnök köszöni Orbán Viktornak, hogy a szombaton közzétett leveleiben ismét megerősítette: támogatja javaslatát, amit másfél héttel ezelőtt ismertetett az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján. Emlékeztetett, hogy az Európai Központi Bank nagyobb szerepvállalásáról szóló javaslat volt az egyik abban a négypontos csomagban, amelyről Gyurcsány Ferenc Brüsszelben tárgyalt, illetve külön is egyeztetett mások mellett Jean-Claude Trichet-vel, az Európai Központi Bank elnökével. Ez a javaslat is szóba került pénteken, amikor Gordon Brown brit miniszterelnök telefonon egyeztetett Gyurcsány Ferenccel a nemzetközi pénzügyi válság miatt szükséges intézkedésekről – erősítette meg a kormányszóvivő. Hozzátette: a kormány nem vesz részt pártpolitikai sárdobálásban, mert azt vallja, hogy ebben a helyzetben öszszefogásra van szükség a magyar emberek és vállalatok védelme érdekében. Ezért, a belpolitikai konfliktusok kiélezése helyett továbbra is nyitott a párbeszédre a törvényhozásban képviselettel rendelkező pártokkal – áll a közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok