Online csalások: a lakosság egyharmada veszített már összegeket „pénzügyi guruk” tanácsai miatt

A takarékosság világnapja (október 31.) alkalmából a digitális bankként működő Revolut a Dynata kutatócéggel közösen vizsgálta, mennyire támaszkodnak a román állampolgárok online tanácsokra és „szakértőkre” pénzük gyarapítása érdekében. A felmérés kimutatta, miként viszonyul a lakosság a megtakarításokhoz és befektetésekhez, valamint hogy milyen félelmeik vannak az online pénzügyi tanácsokkal kapcsolatban, veszítettek-e pénzt, miután ellenőrizetlen forrásból származó „szakértői” tanácsokat követtek.

A válaszadók közel 60 százaléka elismerte, hogy hozott már pénzügyi döntést anélkül, hogy azt megbízható, szavahihető szakemberrel megbeszélte volna. 26 százalékuk időnként, 11 százalékuk gyakran, míg 21 százalékuk ritkán tesz így. A megkérdezettek 42 százaléka ugyanakkor azt mondta, soha nem követ online ajánlásokat.

A csalók mesterségesen feltornázzák egy részvény vagy kriptovaluta árát, hamis, félrevezető vagy túlzó információkat terjesztenek róla – ez történhet közösségi médiában, fórumokon, influenszereken keresztül. A céljuk, hogy sok kisbefektető elkezdje megvenni az adott eszközt, mert azt hiszik, hogy az ára valóban növekedni fog.
Amikor az ár az egekbe szökik, a csalók gyorsan eladják a saját részvényeiket, óriási hasznot zsebelve be. Ezután az ár hirtelen összeomlik, a később beszálló kisbefektetők pedig jelentős veszteséget szenvednek el.

A veszélyes piramisjáték

Szintén tartanak a megkérdezettek – 22 százalék – az úgynevezett Ponzi-sémáktól. A Ponzi-séma (vagy Ponzi-piramisjáték) egyfajta pénzügyi csalás, amelyben a „befektetőknek” ígért nyereséget nem valódi befektetésekből, hanem újonnan belépő résztvevők pénzéből fizetik ki. Nevét egy 20. század eleji olasz származású szélhámosról, Charles Ponziról kapta, aki 1919–1920 között így vert át több ezer embert az Egyesült Államokban. Ponzi egyébként, miután nagyon sok pénzt szerzett, szegényen halt meg egy brazíliai kórházban.

Úgy működik a módszer, hogy

Ez bizalmat kelt, ezért egyre többen fektetnek be.

A rendszer addig működik, amíg új befektetők érkeznek. Amikor elfogynak az új befektetők, a rendszer összeomlik, és a legtöbb résztvevő elveszíti a pénzét.

• A 25–34 évesek félnek leginkább a csalásoktól (54 százalék) és az úgynevezett Ponzi-sémáktól (29 százalék),
• a 65 év felettiek leginkább a „pump and dump” típusú manipulációktól tartanak (33 százalék).

A fiatalok magabiztosabbak az online térben

A felmérés során kiderült, a válaszadók 28 százaléka veszített már pénzt az internetről tájékozódva, nem ellenőrzött pénzügyi tanácsok következtében. Közülük a legtöbben – 16 százalék – legfeljebb 1000 eurót buktak. A válaszadók ötöde ugyanakkor azt mondta, követett már online pénzügyi tanácsot negatív következmények nélkül, míg minden negyedik válaszadó soha nem hallgat ismeretlen online forrásokra.

32 százalékuk ismerte el, hogy követett már online pénzügyi tanácsokat, amelyek veszteséget okoztak. A válaszadók többsége (69 százaléka) úgy véli, képes megkülönböztetni a hiteles és a megtévesztő pénzügyi tanácsokat az interneten. A leggyakoribb azonban a mérsékelt önbizalom: a válaszadók fele „inkább magabiztosnak” tartja magát, 25 százalékuk viszont „nem nagyon” vagy „egyáltalán nem” bízik ebben a képességében.

A fiatalabb generációk nagyobb önbizalommal kezelik az online pénzügyi információkat: a 18–24 évesek 81 százaléka érzi úgy, hogy felismeri a hamis tanácsokat, őket követik a 25–34 évesek (77 százalék) és a 35–44 évesek (72 százalék).
Ahogy várható volt, az idősebb korosztályok (55–64 évesek és 65 év felettiek) körében jóval többen válaszolták azt, hogy „egyáltalán nem” vagy „nem nagyon” bíznak magukban e téren.

korábban írtuk

Néhány óra alatt több ezer eurót veszíthetünk, a rendőrség óvatosságra int a telefonos csalások miatt

Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.