
A felmérés szerint az állampolgárok jó része tart a túlzó vagy félrevezető pénzügyi csábításoktól
Fotó: Freepik.com
A román állampolgárok egyharmada akár 1000 eurót is veszített, miután megfogadta különféle online „pénzügyi guruk” tanácsait. Egy friss felmérés szerint a lakosság nagy hányada ugyanakkor tart a csalásoktól, piramisjátékoktól, az ellenőrizetlen internetes „tanácsadásoktól”. A statisztika szerint a nők óvatosabbak ezen a területen, a férfiak vakmerőbbek, a fiatalok pedig magabiztosabban mozognak az online térben.
2025. november 02., 09:002025. november 02., 09:00
A kockázatok ellenére tízből hét román állampolgár továbbra is magabiztosnak érzi magát abban, hogy képes megkülönböztetni a megbízható és a félrevezető pénzügyi információkat az interneten – derül ki a Revolut megbízásából, 20 országban – köztük Romániában – végzett Dynata-felmérésből.
A takarékosság világnapja (október 31.) alkalmából a digitális bankként működő Revolut a Dynata kutatócéggel közösen vizsgálta, mennyire támaszkodnak a román állampolgárok online tanácsokra és „szakértőkre” pénzük gyarapítása érdekében. A felmérés kimutatta, miként viszonyul a lakosság a megtakarításokhoz és befektetésekhez, valamint hogy milyen félelmeik vannak az online pénzügyi tanácsokkal kapcsolatban, veszítettek-e pénzt, miután ellenőrizetlen forrásból származó „szakértői” tanácsokat követtek.
A válaszadók közel 60 százaléka elismerte, hogy hozott már pénzügyi döntést anélkül, hogy azt megbízható, szavahihető szakemberrel megbeszélte volna. 26 százalékuk időnként, 11 százalékuk gyakran, míg 21 százalékuk ritkán tesz így. A megkérdezettek 42 százaléka ugyanakkor azt mondta, soha nem követ online ajánlásokat.
Az online térben manipulatív befektetési csalások érvényesülnek: ezeket leggyakrabban részvényeknél vagy kriptovalutáknál alkalmazzák
Fotó: Freepik.com
A fiatalok (18–34 évesek) 36 százaléka időnként igénybe vesz online tanácsadást abban a reményben, hogy gyarapíthatják megtakarításaikat. Az idősebb generációk ezzel szemben jóval óvatosabbak: 63 százalékuk azt válaszolta: soha nem keresnek vagy nem vesznek igénybe online pénzügyi tanácsadást sem megtakarítás, sem befektetés céljából.
Az online pénzügyi tanácsadással kapcsolatban nagyon sokan tartanak a csalásoktól. A válaszadók 45 százaléka fél az ilyen jellegű csalástól. További aggodalmak között szerepel az úgynevezett „pump and dump” módszer, ettől a megkérdezettek 24 százaléka tart.
A csalók mesterségesen feltornázzák egy részvény vagy kriptovaluta árát, hamis, félrevezető vagy túlzó információkat terjesztenek róla – ez történhet közösségi médiában, fórumokon, influenszereken keresztül. A céljuk, hogy sok kisbefektető elkezdje megvenni az adott eszközt, mert azt hiszik, hogy az ára valóban növekedni fog.
Amikor az ár az egekbe szökik, a csalók gyorsan eladják a saját részvényeiket, óriási hasznot zsebelve be. Ezután az ár hirtelen összeomlik, a később beszálló kisbefektetők pedig jelentős veszteséget szenvednek el.
Szintén tartanak a megkérdezettek – 22 százalék – az úgynevezett Ponzi-sémáktól. A Ponzi-séma (vagy Ponzi-piramisjáték) egyfajta pénzügyi csalás, amelyben a „befektetőknek” ígért nyereséget nem valódi befektetésekből, hanem újonnan belépő résztvevők pénzéből fizetik ki. Nevét egy 20. század eleji olasz származású szélhámosról, Charles Ponziról kapta, aki 1919–1920 között így vert át több ezer embert az Egyesült Államokban. Ponzi egyébként, miután nagyon sok pénzt szerzett, szegényen halt meg egy brazíliai kórházban.
Úgy működik a módszer, hogy
Ez bizalmat kelt, ezért egyre többen fektetnek be.
A rendszer addig működik, amíg új befektetők érkeznek. Amikor elfogynak az új befektetők, a rendszer összeomlik, és a legtöbb résztvevő elveszíti a pénzét.
Az online csalások veszteseinek többsége férfi, a legtöbben körülbelül 1 000 eurót buktak
Fotó: Freepik.com
A felmérés során kiderült, a válaszadók 28 százaléka veszített már pénzt az internetről tájékozódva, nem ellenőrzött pénzügyi tanácsok következtében. Közülük a legtöbben – 16 százalék – legfeljebb 1000 eurót buktak. A válaszadók ötöde ugyanakkor azt mondta, követett már online pénzügyi tanácsot negatív következmények nélkül, míg minden negyedik válaszadó soha nem hallgat ismeretlen online forrásokra.
32 százalékuk ismerte el, hogy követett már online pénzügyi tanácsokat, amelyek veszteséget okoztak. A válaszadók többsége (69 százaléka) úgy véli, képes megkülönböztetni a hiteles és a megtévesztő pénzügyi tanácsokat az interneten. A leggyakoribb azonban a mérsékelt önbizalom: a válaszadók fele „inkább magabiztosnak” tartja magát, 25 százalékuk viszont „nem nagyon” vagy „egyáltalán nem” bízik ebben a képességében.
A fiatalabb generációk nagyobb önbizalommal kezelik az online pénzügyi információkat: a 18–24 évesek 81 százaléka érzi úgy, hogy felismeri a hamis tanácsokat, őket követik a 25–34 évesek (77 százalék) és a 35–44 évesek (72 százalék).
Ahogy várható volt, az idősebb korosztályok (55–64 évesek és 65 év felettiek) körében jóval többen válaszolták azt, hogy „egyáltalán nem” vagy „nem nagyon” bíznak magukban e téren.

Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
szóljon hozzá!