A felmérés szerint az állampolgárok jó része tart a túlzó vagy félrevezető pénzügyi csábításoktól
Fotó: Freepik.com
A román állampolgárok egyharmada akár 1000 eurót is veszített, miután megfogadta különféle online „pénzügyi guruk” tanácsait. Egy friss felmérés szerint a lakosság nagy hányada ugyanakkor tart a csalásoktól, piramisjátékoktól, az ellenőrizetlen internetes „tanácsadásoktól”. A statisztika szerint a nők óvatosabbak ezen a területen, a férfiak vakmerőbbek, a fiatalok pedig magabiztosabban mozognak az online térben.
2025. november 02., 09:002025. november 02., 09:00
A kockázatok ellenére tízből hét román állampolgár továbbra is magabiztosnak érzi magát abban, hogy képes megkülönböztetni a megbízható és a félrevezető pénzügyi információkat az interneten – derül ki a Revolut megbízásából, 20 országban – köztük Romániában – végzett Dynata-felmérésből.
A takarékosság világnapja (október 31.) alkalmából a digitális bankként működő Revolut a Dynata kutatócéggel közösen vizsgálta, mennyire támaszkodnak a román állampolgárok online tanácsokra és „szakértőkre” pénzük gyarapítása érdekében. A felmérés kimutatta, miként viszonyul a lakosság a megtakarításokhoz és befektetésekhez, valamint hogy milyen félelmeik vannak az online pénzügyi tanácsokkal kapcsolatban, veszítettek-e pénzt, miután ellenőrizetlen forrásból származó „szakértői” tanácsokat követtek.
A válaszadók közel 60 százaléka elismerte, hogy hozott már pénzügyi döntést anélkül, hogy azt megbízható, szavahihető szakemberrel megbeszélte volna. 26 százalékuk időnként, 11 százalékuk gyakran, míg 21 százalékuk ritkán tesz így. A megkérdezettek 42 százaléka ugyanakkor azt mondta, soha nem követ online ajánlásokat.
Az online térben manipulatív befektetési csalások érvényesülnek: ezeket leggyakrabban részvényeknél vagy kriptovalutáknál alkalmazzák
Fotó: Freepik.com
A fiatalok (18–34 évesek) 36 százaléka időnként igénybe vesz online tanácsadást abban a reményben, hogy gyarapíthatják megtakarításaikat. Az idősebb generációk ezzel szemben jóval óvatosabbak: 63 százalékuk azt válaszolta: soha nem keresnek vagy nem vesznek igénybe online pénzügyi tanácsadást sem megtakarítás, sem befektetés céljából.
Az online pénzügyi tanácsadással kapcsolatban nagyon sokan tartanak a csalásoktól. A válaszadók 45 százaléka fél az ilyen jellegű csalástól. További aggodalmak között szerepel az úgynevezett „pump and dump” módszer, ettől a megkérdezettek 24 százaléka tart.
A csalók mesterségesen feltornázzák egy részvény vagy kriptovaluta árát, hamis, félrevezető vagy túlzó információkat terjesztenek róla – ez történhet közösségi médiában, fórumokon, influenszereken keresztül. A céljuk, hogy sok kisbefektető elkezdje megvenni az adott eszközt, mert azt hiszik, hogy az ára valóban növekedni fog.
Amikor az ár az egekbe szökik, a csalók gyorsan eladják a saját részvényeiket, óriási hasznot zsebelve be. Ezután az ár hirtelen összeomlik, a később beszálló kisbefektetők pedig jelentős veszteséget szenvednek el.
Szintén tartanak a megkérdezettek – 22 százalék – az úgynevezett Ponzi-sémáktól. A Ponzi-séma (vagy Ponzi-piramisjáték) egyfajta pénzügyi csalás, amelyben a „befektetőknek” ígért nyereséget nem valódi befektetésekből, hanem újonnan belépő résztvevők pénzéből fizetik ki. Nevét egy 20. század eleji olasz származású szélhámosról, Charles Ponziról kapta, aki 1919–1920 között így vert át több ezer embert az Egyesült Államokban. Ponzi egyébként, miután nagyon sok pénzt szerzett, szegényen halt meg egy brazíliai kórházban.
Úgy működik a módszer, hogy
Ez bizalmat kelt, ezért egyre többen fektetnek be.
A rendszer addig működik, amíg új befektetők érkeznek. Amikor elfogynak az új befektetők, a rendszer összeomlik, és a legtöbb résztvevő elveszíti a pénzét.
Az online csalások veszteseinek többsége férfi, a legtöbben körülbelül 1 000 eurót buktak
Fotó: Freepik.com
A felmérés során kiderült, a válaszadók 28 százaléka veszített már pénzt az internetről tájékozódva, nem ellenőrzött pénzügyi tanácsok következtében. Közülük a legtöbben – 16 százalék – legfeljebb 1000 eurót buktak. A válaszadók ötöde ugyanakkor azt mondta, követett már online pénzügyi tanácsot negatív következmények nélkül, míg minden negyedik válaszadó soha nem hallgat ismeretlen online forrásokra.
32 százalékuk ismerte el, hogy követett már online pénzügyi tanácsokat, amelyek veszteséget okoztak. A válaszadók többsége (69 százaléka) úgy véli, képes megkülönböztetni a hiteles és a megtévesztő pénzügyi tanácsokat az interneten. A leggyakoribb azonban a mérsékelt önbizalom: a válaszadók fele „inkább magabiztosnak” tartja magát, 25 százalékuk viszont „nem nagyon” vagy „egyáltalán nem” bízik ebben a képességében.
A fiatalabb generációk nagyobb önbizalommal kezelik az online pénzügyi információkat: a 18–24 évesek 81 százaléka érzi úgy, hogy felismeri a hamis tanácsokat, őket követik a 25–34 évesek (77 százalék) és a 35–44 évesek (72 százalék).
Ahogy várható volt, az idősebb korosztályok (55–64 évesek és 65 év felettiek) körében jóval többen válaszolták azt, hogy „egyáltalán nem” vagy „nem nagyon” bíznak magukban e téren.
Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!