
Fotó: Krónika
2007. augusztus 10., 00:002007. augusztus 10., 00:00
A vezérigazgató újságírói kérdésre válaszolva, annyit mondott: a két cég „kombinációjának” számos lehetősége van, de a piac a tőkepiaci megoldást részesíti előnyben. Az, hogy ennek egy készpénzes ajánlat vagy részvénycsere vagy bármilyen más technika a módja, a tárgyalások eredményének függvénye. A vezérigazgató a nyilvános vételi ajánlatot firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy most ilyen döntés nincs az asztalon. Magyarázatként hozzáfűzte: a helyzet dinamikusan változik, és nehéz megjósolni, mi történik a következő időszakokban. Az OMV-t nem sürgetik sem a részvényesei, sem az idő. Az OMV-t két tényező hajtja előre a MOL-lal kapcsolatban: az egyik az, hogy a piaci verseny az ilyen elképzelések mellett szól, „ha tetszik, ha nem”, a másik pedig a részvénytulajdonosok döntése. Az osztrák állam 31,5 százalékban tulajdonos az OMV-ben, a másik nagytulajdonosa pedig a IPIC. Ez stabil részvényesi struktúrát jelent, míg a MOL esetében ez nem mondható el – mondta a vezérigazgató. A következő két-három évben erősödik az iparági konszolidáció, és ha nem az OMV, akkor más tesz hasonló lépéseket. Az OMV képes egymaga is szembenézni a piaci kihívásokkal – hangsúlyozta a vezérigazgató. Wolfgang Ruttenstorfer arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy szerinte a MOL menedzsmentje miért fogadta ellenségesen a „közeledést”. Annyit mondott, hogy még Csák Jánossal kezdték meg 2000-ben a tárgyalásokat, és szerinte a MOL jelenlegi menedzsmentje érzelmi okokból elutasító. „Remélem, hogy a tárgyalásokon bemutatott tervek változtatnak ezen. Már a MOL-részesedésünk növelése előtt számos tárgyalást folytattunk az együttműködés különböző lehetőségeiről, de folyamatosan az volt a benyomásunk, hogy a MOL vezetőinek mások a célkitűzései. A mi célunk változatlan: „kombinált vállalatot létrehozni a két cégből” – hangsúlyozta a vezérigazgató. A részvényhányad növelése nyomán a Mol-lal szembeni ellenséges kivásárlási kísérletnek minősített eseményekkel kapcsolatban az osztrák olajcég vezetője azt mondta: „...ott követtük el a hibát, hogy – a MOL iránti lojalitásból – a két cég ötvözésére vonatkozó elképzelésről csak a MOL menedzsmentjével tárgyaltunk, és nem fordultunk a publikumhoz. Ha nem mi vesszük meg a Rahimkulov család tulajdonában lévő MOL-részvényeket, megvette volna más.” A vásárlás racionális lépés volt, és jó befektetésnek bizonyult – tette hozzá. A vezérigazgató magyarázata szerint egy kombinált vállalkozás nagyobb projektekre, beruházásokra lenne képes a régióban, és ez növelné az osztrák és a magyar energiapiac ellátásának biztonságát is, és a magyar és osztrák cég helyzetét erősítené a piaci versenyben. Az OMV-vezérigazgató bejelentésére egyébként a MOL-részvények árfolyama esni kezdett a Budapesti értéktőzsdén.
MTI
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.