2007. december 07., 00:002007. december 07., 00:00
Az OMV bejelentette, hogy pert indított a MOL Nyrt. ellen a magyar bíróságokon, mert szerinte a magyar cég alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal. Az OMV közleménye szerint az alapszabály következõ elemei ellentétesek a magyar jogszabállyal: a magyar állam által tulajdonolt B részvény („aranyrészvény\") fenntartása, ami vétójogot biztosít a magyar államnak a MOL alapszabályában szereplõ 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; a 10 százalékos szavazati korlát diszkriminatív jellege, tekintettel arra, hogy az nem alkalmazandó a magyar államra; illetve azon alapszabályi korlátozás, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza. A közlemény szerint az OMV azért most indított pert, mert bizonyos jogai az év vége elõtt elévülnének. Jelzik azt is, hogy az OMV továbbra is keresi a párbeszéd lehetõségét a MOL-lal, hogy a fenti kérdéseket megtárgyalják, de ha e törekvései sikertelenek maradnak, kész rendkívüli közgyûlés összehívását kezdeményezni a MOL igazgatóságánál. Az OMV szeptember 25-én közleményben jelentette be, hogy ajánlatot tudna tenni a MOL részvényeseinek 32 000 forintos részvényenkénti vételáron, akkor, ha a cég fölötti – szavazati jogok többségének megszerzése révén megvalósuló – irányításszerzésének két akadálya elhárul: azaz az állami intézkedésnek minõsülõ lépéssel bevezetett 10 százalékos szavazati korlátot eltörölnék, illetve bevonnák a menedzsment által kontrollált részvényeket. Az OMV közölte: mivel a két cég részvényesei pozitívan nyilatkoztak a két társaság mûködésének egyesítésében rejlõ iparági logika és annak stratégiai indokoltsága kapcsán, arra törekszik, hogy az ügylet megvalósulásának akadályait elhárítsa. Emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság levélben fordult a magyar kormányhoz a „lex MOL\" kapcsán. Mint arról beszámoltunk, az OMV kezdetben oly módon próbálta megalapozni a Mol fölötti ellenõrzést, hogy bejelentés nélkül kezdte el a cég részvényeit fölvásárolni. A MOL és a magyar kormány irányítói ugyanakkor leszögezték: nem támogatják a magyar cég osztrák tulajdonba kerülését.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.