2007. december 07., 00:002007. december 07., 00:00
Az OMV bejelentette, hogy pert indított a MOL Nyrt. ellen a magyar bíróságokon, mert szerinte a magyar cég alapszabálya három ponton is ellentétes a magyar joggal. Az OMV közleménye szerint az alapszabály következõ elemei ellentétesek a magyar jogszabállyal: a magyar állam által tulajdonolt B részvény („aranyrészvény\") fenntartása, ami vétójogot biztosít a magyar államnak a MOL alapszabályában szereplõ 10 százalékos szavazati korlát eltörlése vonatkozásában; a 10 százalékos szavazati korlát diszkriminatív jellege, tekintettel arra, hogy az nem alkalmazandó a magyar államra; illetve azon alapszabályi korlátozás, amely szerint egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza. A közlemény szerint az OMV azért most indított pert, mert bizonyos jogai az év vége elõtt elévülnének. Jelzik azt is, hogy az OMV továbbra is keresi a párbeszéd lehetõségét a MOL-lal, hogy a fenti kérdéseket megtárgyalják, de ha e törekvései sikertelenek maradnak, kész rendkívüli közgyûlés összehívását kezdeményezni a MOL igazgatóságánál. Az OMV szeptember 25-én közleményben jelentette be, hogy ajánlatot tudna tenni a MOL részvényeseinek 32 000 forintos részvényenkénti vételáron, akkor, ha a cég fölötti – szavazati jogok többségének megszerzése révén megvalósuló – irányításszerzésének két akadálya elhárul: azaz az állami intézkedésnek minõsülõ lépéssel bevezetett 10 százalékos szavazati korlátot eltörölnék, illetve bevonnák a menedzsment által kontrollált részvényeket. Az OMV közölte: mivel a két cég részvényesei pozitívan nyilatkoztak a két társaság mûködésének egyesítésében rejlõ iparági logika és annak stratégiai indokoltsága kapcsán, arra törekszik, hogy az ügylet megvalósulásának akadályait elhárítsa. Emlékeztetnek, hogy az Európai Bizottság levélben fordult a magyar kormányhoz a „lex MOL\" kapcsán. Mint arról beszámoltunk, az OMV kezdetben oly módon próbálta megalapozni a Mol fölötti ellenõrzést, hogy bejelentés nélkül kezdte el a cég részvényeit fölvásárolni. A MOL és a magyar kormány irányítói ugyanakkor leszögezték: nem támogatják a magyar cég osztrák tulajdonba kerülését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok