2011. december 02., 06:302011. december 02., 06:30
„Összességében most kritikus tíz napba lépünk, amikor véglegesíteni és lezárni kell a válságkezelést” – hangsúlyozta Rehn. Hozzátette: két főbb irányvonal mentén kell folytatni a munkát, hogy biztosítsuk a piaci turbulencia visszaszorításához szükséges pénzügyi tűzfalat, hogy ezzel egy időben tovább erősítsük a gazdasági kormányzást.
December 9-én Brüsszelben tartja következő állam- és kormányfői találkozóját az Európai Unió, és ezen a tervek szerint ismét tárgyalnak azokról a lépésekről, amelyeket az adósságválság enyhítése érdekében tehet a szervezet. Rehn szerint a válság idején jó együttműködés jött létre az euróövezeti államok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. Elmondta azt is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) „jelentős szerepet” játszott eddig a válságkezelésben.
A találkozón megvitatták az Európai Bizottság múlt héten bejelentett újabb terveit a gazdasági fegyelem további szigorítására. A résztvevők általánosságban üdvözölték a megfogalmazott törekvéseket. A várakozásoknak megfelelően megoszlott a miniszterek véleménye a közös euróövezeti kötvények lehetséges szerepével kapcsolatban. A végrehajtó testület erre is terjesztett be elképzeléseket, de döntés egyelőre nem várható a témában.
Rehn szerdán nem zárta ki az esetleges uniós szerződésmódosítást sem, amelyről a következő EU-csúcstalálkozón várhatóan újra szó esik. Megismételte azonban azt a bizottsági álláspontot, hogy előbb meg kellene várni, milyen hatásuk lesz az eddig meghozott döntéseknek. Foglalkozott ez utóbbi kérdéssel szerdán tartott heti ülésén az Európai Bizottság teljes testülete is. Egy szóvivő elmondta, a biztosok úgy ítélik meg, hogy a szerződésmódosítás általánosságban véve a tagországok közös eltökéltségét támaszthatná alá az euró fenntartására.
| Megszavazta az Európai Parlament az Európai Unió jövő évi költségvetését. A tervezett kiadások szintjén 129,1 milliárd eurós büdzsé az uniós országok összesített bruttó össztermékének 0,98 százalékára rúg, az ideihez képest 1,86 százalékos növekedést jelent. Bár az EP eleinte ennél jóval nagyobb kiadásbővülés mellett kardoskodott, a nemzetközi gazdasági válság szorítását és a takarékosság szükségességét figyelembe véve végül beleegyezett a mérsékeltebb emelkedésbe. Az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács szerdán, a pénzügyminiszterek találkozóján hagyta jóvá a költségvetésről szóló jogszabályt, amelyről a két intézmény tárgyalódelegációja már a múlt hónap közepén megállapodásra jutott. A miniszterek úgy fogalmaztak: a kompromisszum megtalálta a helyes arányt a büdzsé mértékének – a tagországok konszolidációs erőfeszítéseit is segítő – korlátozott emelése, valamint a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés ösztönzését szolgáló intézkedések finanszírozása között. A jövő évi büdzsében az ideinél egymilliárd euróval több, közel 44 milliárd euró áll rendelkezésre a kohéziós kiadásokra. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra, valamint piaci intézkedésekre szintén csaknem 44 milliárd eurót szánnak az Unióban. Elfogadott egyébként a pénzügyminiszterek érintett csoportja szerdán egy jelentést is arról, hogyan lehetne javítani az adóügyi együttműködést az uniós versenyképességi paktumhoz (Euró Plusz) csatlakozott országok között. A dokumentum szerint – amelyet decemberben az uniós állam- és kormányfői tanács is megvitat – a 23 érintett EU-tagországnak olyan témákról kellene közös gondolkodást kezdeniük, mint az ártalmas gyakorlatok elkerülése, a bevált tapasztalatok cseréje, az adócsalás és -megkerülés elleni fellépés, a nemzetközi koordináció. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok