2008. május 21., 00:002008. május 21., 00:00
Az Országos Pénzügyi Hatóság (ANAF) által jelzett tényről az Országos Nyugdíjpénztár elnöke, Mariana Cîmpeanu számolt be, rámutatva: a mintegy 960 ezer személyből hozzávetőlegesen 100 ezer esetében indokolt a hozzájárulások hiánya, azaz nem rendelkeznek jövedelemmel, vagy gyermeknevelési segélyben részesülnek. A fennmaradó több mint 800 ezer személy esetében az elnök úgy vélte, a munkáltató hanyagságának tudható be, hogy a második pillér folyószámlái teljesen üresek, mivel a vállalatok, intézmények elmulasztották továbbítani a szükséges nyilvántartási iratokat a nyugdíjpénztárnak. A nyilvántartási okmányok leadásának elmulasztása mellett a cégek ráadásul a szükséges hozzájárulásokat sem utalták át. A munkavállalók bruttó béréből ugyanakkor levonják a 9,5 százalékos járulékot, amelynek 2 százaléka kerülne a kötelező magánnyugdíjalapba. Cîmpeanu több jelentős kereskedelmi és gazdasági szereplőt is felsorolt az ily módon eljáró vállalatok közül. A mulasztók között ott van a Distrigaz, az Orange, a Volksbank és a Piraeus Bank is. Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbiakban az ANAF és a nyugdíjpénztár közös vizsgálatot indít az adós vállalatok feltérképezése végett. A gazdasági és pénzügyminisztérium egyébként tegnap utalta át a magánnyugdíjalapba márciusban begyűlt közel 89 millió lejt.
A nyugdíjalapokhoz való hozzájárulások befizetése egyébként nem új keletű probléma Romániában. Az adóhivatal éves kimutatásai alapján minden pénzügyi év végén tetemes hiányokat regisztrálnak, sok esetben a munkáltatók az alkalmazottak nyilvántartásba vételét is elmulasztják. A hivatalos statisztikák szerint listavezetők ezen a téren az önálló ügyvitelű állami vállalatok, amelyek esetében több éves tartozások halmozódtak fel. A másik, notórius adós vállalatcsoport a nemzetközi cégek romániai képviseletei. A pénzügyi igazgatóságok vezetői úgy értékelték: a bírságok csak pillanatnyi megoldást jelentenek, mivel a nagyobb cégek gond nélkül törlesztik, a nyugdíjalap-hátralékkal együtt, ám a továbbiakban minden marad a régiben.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.