
Lépéskényszer. Továbbra is „lóg a levegőben a kormány által beígért nyugdíjemelés
Fotó: Beliczay László
Még nem lehet tudni, hogy a 2020-as állami költségvetésbe foglaltaknak megfelelően nőni fog-e szeptembertől a nyugdíjpont értéke, Florin Cîțu pénzügyminiszter szerint erről politikai döntésnek kell születnie.
2020. április 27., 17:422020. április 27., 17:42
2020. április 27., 17:492020. április 27., 17:49
Az őszi nyugdíjemelés politikai döntés, amelyet a kormánynak kell meghoznia – jelentette ki Florin Cîțu pénzügyminiszter vasárnap este a Digi 24 hírtelevízió műsorában. Ismételten leszögezte ugyanakkor, hogy a 2020-as évi állami költségvetésben előirányozták a szükséges forrásokat.
„Nem tudok válaszolni. Közvitára van szükség, a gazdaság állapota nem a legjobb. Én arra számítok, hogy a gazdaság gyorsabban és jobban áll helyre, mint vártuk. Azt mondhatom, hogy megteszünk minden erőfeszítést, hogy időben kifizessük mindazt, ami a büdzsében van” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője a szeptemberben esedékes 40 százalékos nyugdíjpontemelést firtató kérdésre. Elismerte egyúttal, hogy
„Nem önmagában véve a nyugdíjemeléssel van baj erre az évre. A gond az, hogy egy olyan törvényről beszélünk, ami finanszírozási források nélkül ment át a parlamenten. Gazdasági boom idején szemet hunyhatsz, de válság idején ez nagyon nehéz. Még nem döntöttünk a témában” – jelentette ki Cîțu.
Közben a Pénzügyi Tanács is arra figyelmeztette a hét végén a kormányt, hogy nem tükrözi a valóságot a nemrég elfogadott költségvetés-kiigazításba foglalt 6,7 százalékos deficit, a valóságban
főként ha az Orban-kabinet nem mond le a nyugdíjemelésről, illetve a gyermeknevelési támogatás összegének megduplázásról. Meglátásuk szerint a kiadások fedezésére a kormány kéntelen lenne hitelt felvenni, ami pillanatnyilag megoldja ugyan a helyzetet, de a jövőre nézve negatív hatással lesz az ország gazdaságára.
„A közalkalmazottak kényszerszabadságra küldése nem volt megvalósítható ötlet, mivel nem lehetett volna egyformán alkalmazni a közszféra valamennyi dolgozójára, és amúgy is csak egy hónapig lett volna hatályban. Mivel nagyon sok közalkalmazott most a világjárvány elleni küzdelem frontvonalában harcol, csak 2-3 minisztérium maradt volna, ahol alkalmazni lehet, és a megtakarítás 200 millió lej lett volna” – jelentette ki Florin Cîțu vasárnap este a Digi 24 hírtelevízió műsorában. Ismételten leszögezte ugyanakkor, hogy ő egy mélyreható, „nem felszínes” reformot szorgalmaz a közszférában.
Mint ismeretes, a közalkalmazottak kényszerszabadságra küldésének ötletét először Ludovic Orban miniszterelnök vetette fel. A sürgősségi kormányrendelet tervezete szerepelt is április elején a kabinet egyik ülésének napirendjén, de végül nem fogadták el. A Román Posta igazgatótanácsa viszont úgy döntött, hogy egy-egy hétre kényszerszabadságra küldi alkalmazottait, így próbálva minimálisra csökkenteni a koronavírus-járvány miatt elszenvedett veszteségeket.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
2 hozzászólás