
Semmi rendkívüli nincs abban az idegenforgalmi szakemberek szerint, hogy az elmúlt időszakban egyre-másra érkeztek a hírek csődbe ment utazási irodákról.
2013. szeptember 03., 16:462013. szeptember 03., 16:46
Szerintük nem beszélhetünk általános jelenségről, az ügynökségek piaca nem került bajba, a legtöbb esetben egyszerűen arról van szó, hogy a szezon végére fizetésképtelenné váltak bizonyos cégek. Annak elkerülése érdekében, hogy a fogyasztó pórul járjon, azt ajánlják, hogy senki se dőljön be a gyanúsan olcsón kínált ajánlatoknak.
Nem trend a csőd
„Amikor egyik-másik ügynökség csődbe megy és elégedetlen turistákat hagy maga mögött, az mindig próbára teszi a turisztikai cégek megbízhatóságát, de ha objektívek akarunk lenni, akkor tudjuk, hogy bármilyen vállalkozás kerülhet pénzügyi krízisbe\" – jelentette ki a Krónika megkeresésére Adrian Bradea, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) területi vezetője. A szakember ugyanakkor emlékeztetett, az idén nyáron országos viszonylatban mindössze két iroda jelentett fizetésképtelenséget, az ANAT pedig próbálja védeni úgy tagjait, mint azok ügyfeleit.
Amint arról a napokban beszámoltunk, az egyik közülük a nagyváradi Avenara Tours, amelyik összesen mintegy nyolcvan Bihar megyei turistának nem tudta biztosítani a hazaszállítását Bulgáriából, illetve Görögországból, míg a másik a bukaresti Kara Travel, amely bár senkit nem „felejtett\" külföldön, a szolgáltatások egy részét nem fizette ki.
Bizalmatlanságok gerjesztenek
A régóta működő, stabil irodák forgalmát pedig ugyan közvetlenül nem befolyásolják a csődbe ment vállalkozásokról vagy balesetekről szóló beszámolók, ám ahogyan azt Alexandru Lăcătuş, az 1994 óta működő nagyváradi Alegros Tours illetékese kérdésünkre elmagyarázta: „ilyenkor a kliensek általában bizalmatlanná válnak, sokkal több kérdést tesznek fel.\" Ő maga azt szokta tanácsolni a vásárlóknak, hogy legyenek óvatosak a túl olcsónak tűnő ajánlatokkal, mert bár mindenki a lehető legelőnyösebb áron szeretne nyaralni, érdemes összehasonlítani a különböző irodák kínálatait, mivel azonos szolgáltatás esetén nem lehetnek túl nagyok a különbségek.
„Tíz-tizenöt eurónál nagyobb eltérés már gyanús lehet\" – véli a szakember. Elmondása szerint az ügynökségeket inkább az érinti hátrányosan, amikor elégedetlen turisták nyilatkozatai látnak napvilágot, hiszen olyankor nem szokták nevesíteni az irodákat. A nyaralók panaszai pedig gyakran abból adódnak, hogy utazás előtt nem tájékozódtak alaposan, vagy éppen a szolgáltató dicsérte túl ajánlatát.
„Tisztában kell lenni az ár-minőség aránnyal, mert nyilvánvaló, hogy száz euróért nem lehet elvárni all inclusive törökországi luxusüdülést. Ingyen semmit sem adnak, ha valami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem is válik be\" – figyelmeztetett Lăcătuş. A gazdasági helyzet viszont nekik sem kedvez, különösen, hogy eltűnőben van az a középosztály, ami eddig ajánlataik legfőbb fogyasztója volt.
Törvénymódosításra várva
„Szezon végén mennek csődbe az utazási irodák, ez a világon mindenhol előfordul a kapitalista rendszerben\" – mutatott rá ugyanakkor érdeklődésünkre László Endre székelyföldi vállalkozó, az ANAT regionális elnöke. A sepsiszentgyörgyi Transilvania Tourist Service (TTS) utazási iroda ügyvezetője azonban egyúttal arra is rámutatott, hogy Romániában más a fizetésképtelenné válás a háttere, és másként élik meg a gazdaság szereplői, mint másutt. Mint ecsetelte, az idegenforgalomban a szezonvégi csőd előfordul, hiszen ha egy utazási iroda túlvállalja magát, görgeti maga előtt az adósságot, a szezon végére kénytelen csődöt jelenti.
Az ügynökségeknek ugyanis a helyfoglaló rendszerben saját szobáik vannak a szállodákban, bérelt repülőgépet működtetnek, ezeket mind előre ki kell fizetniük a szolgáltatóknak, s amennyiben az iroda mégsem tudja a szezon végéig a helyeit értékesíteni, a pénzét nem kapja vissza. A rendszer úgy működik, hogy az első turisták befizetik az előleget, aztán jön a második, majd a harmadik csoport, tehát az iroda számláján egy ideig folyamatosan van pénz, ám szeptemberben véget ér a szezon, leállnak a charter- járatok, azontúl már nem fizet be senki, ám az iroda kénytelen kifizetni vállalásait.
„Az a vállalkozás, amelyik nem tartja a kinnlevőségek és a bejövő összegek közötti egyensúlyt, a szezon végén kénytelen csődöt jelenteni\" – összegezte a szakember. László Endre szerint ugyanakkor, ha egy utazási irodának megingott a gazdasági helyzete, rögtön észre kell venni, és orvosolni kell, nem szabad az adósságokat görgetni előre.
A szakember kérdésünkre felidézte, hogy két évvel ezelőtt volt a romániai idegenforgalom történetében a legnagyobb csőd, amikor a Premium Holidays ment tönkre, sok kisebb irodát rántva magával. Akkor erőteljesen megmutatkozott a törvénykezés hiányossága, miszerint a biztosító nem fizet, ha az iroda másik ügynökség ajánlatát értékesíti, tehát a viszonteladót a törvény kötelezi, hogy saját forrásaiból oldja meg a turista kiutaztatását, vagy adja vissza a pénzét. Ez pedig a kisebb vállalkozásokat sodorja hátrányos helyzetbe.
Másrészt – hívta fel a figyelmet László Endre – az utazásszervező irodáknak 50 ezer euró értékben kell biztosítást kötniük, ha a bukás ennél nagyobb, ezen felül a biztosító már nem téríti meg a kárt az utasoknak. „Az ANAT már két évvel ezelőtt javasolta a törvény módosítását. A javaslat a parlament előtt van, de még nem fogadták el\" – tudtuk meg az idegenforgalmi vállalkozótól.
Nem volt rossz idény
Tulajdonképpen semmi váratlan nincs abban, hogy több utazási iroda csődöt jelentett, az minden évben meg szokott történni, és általában augusztusban jelentik be a fizetésképtelenséget a cégek – értékelt hasonlóképpen a Krónika kérdésére Janka Katalin. A kolozsvári Boomerang Services utazási iroda vezetője szintén annak tudja be a csődöket, hogy általában ilyenkor állnak le a foglalások, a tavasszal már lefoglalt őszi szeptemberi, októberi utazások kifizetése viszont még nem történik meg. Szerinte azonban egyelőre korai megmondani, hogy a piacra milyen hatással lehetnek az eddigi csődjelentések, sőt – úgy véli – várhatóan további fizetésképtelenségek bejelentésére is számíthatunk.
Janka Katalin ugyanakkor kérdésünkre elmondta: az idei szezon kiértékelés még hátra azonban Kolozsváron és vonzáskörzetében – azaz gyakorlatilag Erdélyben – nőtt a kereslet, a kínálat pedig enyhén bővült. Az idén pluszban indított egy-két járat is teljesen megtelt, gyakorlatilag október közepéig nincs szabad hely.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
szóljon hozzá!