
Semmi rendkívüli nincs abban az idegenforgalmi szakemberek szerint, hogy az elmúlt időszakban egyre-másra érkeztek a hírek csődbe ment utazási irodákról.
2013. szeptember 03., 16:462013. szeptember 03., 16:46
Szerintük nem beszélhetünk általános jelenségről, az ügynökségek piaca nem került bajba, a legtöbb esetben egyszerűen arról van szó, hogy a szezon végére fizetésképtelenné váltak bizonyos cégek. Annak elkerülése érdekében, hogy a fogyasztó pórul járjon, azt ajánlják, hogy senki se dőljön be a gyanúsan olcsón kínált ajánlatoknak.
Nem trend a csőd
„Amikor egyik-másik ügynökség csődbe megy és elégedetlen turistákat hagy maga mögött, az mindig próbára teszi a turisztikai cégek megbízhatóságát, de ha objektívek akarunk lenni, akkor tudjuk, hogy bármilyen vállalkozás kerülhet pénzügyi krízisbe\" – jelentette ki a Krónika megkeresésére Adrian Bradea, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) területi vezetője. A szakember ugyanakkor emlékeztetett, az idén nyáron országos viszonylatban mindössze két iroda jelentett fizetésképtelenséget, az ANAT pedig próbálja védeni úgy tagjait, mint azok ügyfeleit.
Amint arról a napokban beszámoltunk, az egyik közülük a nagyváradi Avenara Tours, amelyik összesen mintegy nyolcvan Bihar megyei turistának nem tudta biztosítani a hazaszállítását Bulgáriából, illetve Görögországból, míg a másik a bukaresti Kara Travel, amely bár senkit nem „felejtett\" külföldön, a szolgáltatások egy részét nem fizette ki.
Bizalmatlanságok gerjesztenek
A régóta működő, stabil irodák forgalmát pedig ugyan közvetlenül nem befolyásolják a csődbe ment vállalkozásokról vagy balesetekről szóló beszámolók, ám ahogyan azt Alexandru Lăcătuş, az 1994 óta működő nagyváradi Alegros Tours illetékese kérdésünkre elmagyarázta: „ilyenkor a kliensek általában bizalmatlanná válnak, sokkal több kérdést tesznek fel.\" Ő maga azt szokta tanácsolni a vásárlóknak, hogy legyenek óvatosak a túl olcsónak tűnő ajánlatokkal, mert bár mindenki a lehető legelőnyösebb áron szeretne nyaralni, érdemes összehasonlítani a különböző irodák kínálatait, mivel azonos szolgáltatás esetén nem lehetnek túl nagyok a különbségek.
„Tíz-tizenöt eurónál nagyobb eltérés már gyanús lehet\" – véli a szakember. Elmondása szerint az ügynökségeket inkább az érinti hátrányosan, amikor elégedetlen turisták nyilatkozatai látnak napvilágot, hiszen olyankor nem szokták nevesíteni az irodákat. A nyaralók panaszai pedig gyakran abból adódnak, hogy utazás előtt nem tájékozódtak alaposan, vagy éppen a szolgáltató dicsérte túl ajánlatát.
„Tisztában kell lenni az ár-minőség aránnyal, mert nyilvánvaló, hogy száz euróért nem lehet elvárni all inclusive törökországi luxusüdülést. Ingyen semmit sem adnak, ha valami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem is válik be\" – figyelmeztetett Lăcătuş. A gazdasági helyzet viszont nekik sem kedvez, különösen, hogy eltűnőben van az a középosztály, ami eddig ajánlataik legfőbb fogyasztója volt.
Törvénymódosításra várva
„Szezon végén mennek csődbe az utazási irodák, ez a világon mindenhol előfordul a kapitalista rendszerben\" – mutatott rá ugyanakkor érdeklődésünkre László Endre székelyföldi vállalkozó, az ANAT regionális elnöke. A sepsiszentgyörgyi Transilvania Tourist Service (TTS) utazási iroda ügyvezetője azonban egyúttal arra is rámutatott, hogy Romániában más a fizetésképtelenné válás a háttere, és másként élik meg a gazdaság szereplői, mint másutt. Mint ecsetelte, az idegenforgalomban a szezonvégi csőd előfordul, hiszen ha egy utazási iroda túlvállalja magát, görgeti maga előtt az adósságot, a szezon végére kénytelen csődöt jelenti.
Az ügynökségeknek ugyanis a helyfoglaló rendszerben saját szobáik vannak a szállodákban, bérelt repülőgépet működtetnek, ezeket mind előre ki kell fizetniük a szolgáltatóknak, s amennyiben az iroda mégsem tudja a szezon végéig a helyeit értékesíteni, a pénzét nem kapja vissza. A rendszer úgy működik, hogy az első turisták befizetik az előleget, aztán jön a második, majd a harmadik csoport, tehát az iroda számláján egy ideig folyamatosan van pénz, ám szeptemberben véget ér a szezon, leállnak a charter- járatok, azontúl már nem fizet be senki, ám az iroda kénytelen kifizetni vállalásait.
„Az a vállalkozás, amelyik nem tartja a kinnlevőségek és a bejövő összegek közötti egyensúlyt, a szezon végén kénytelen csődöt jelenteni\" – összegezte a szakember. László Endre szerint ugyanakkor, ha egy utazási irodának megingott a gazdasági helyzete, rögtön észre kell venni, és orvosolni kell, nem szabad az adósságokat görgetni előre.
A szakember kérdésünkre felidézte, hogy két évvel ezelőtt volt a romániai idegenforgalom történetében a legnagyobb csőd, amikor a Premium Holidays ment tönkre, sok kisebb irodát rántva magával. Akkor erőteljesen megmutatkozott a törvénykezés hiányossága, miszerint a biztosító nem fizet, ha az iroda másik ügynökség ajánlatát értékesíti, tehát a viszonteladót a törvény kötelezi, hogy saját forrásaiból oldja meg a turista kiutaztatását, vagy adja vissza a pénzét. Ez pedig a kisebb vállalkozásokat sodorja hátrányos helyzetbe.
Másrészt – hívta fel a figyelmet László Endre – az utazásszervező irodáknak 50 ezer euró értékben kell biztosítást kötniük, ha a bukás ennél nagyobb, ezen felül a biztosító már nem téríti meg a kárt az utasoknak. „Az ANAT már két évvel ezelőtt javasolta a törvény módosítását. A javaslat a parlament előtt van, de még nem fogadták el\" – tudtuk meg az idegenforgalmi vállalkozótól.
Nem volt rossz idény
Tulajdonképpen semmi váratlan nincs abban, hogy több utazási iroda csődöt jelentett, az minden évben meg szokott történni, és általában augusztusban jelentik be a fizetésképtelenséget a cégek – értékelt hasonlóképpen a Krónika kérdésére Janka Katalin. A kolozsvári Boomerang Services utazási iroda vezetője szintén annak tudja be a csődöket, hogy általában ilyenkor állnak le a foglalások, a tavasszal már lefoglalt őszi szeptemberi, októberi utazások kifizetése viszont még nem történik meg. Szerinte azonban egyelőre korai megmondani, hogy a piacra milyen hatással lehetnek az eddigi csődjelentések, sőt – úgy véli – várhatóan további fizetésképtelenségek bejelentésére is számíthatunk.
Janka Katalin ugyanakkor kérdésünkre elmondta: az idei szezon kiértékelés még hátra azonban Kolozsváron és vonzáskörzetében – azaz gyakorlatilag Erdélyben – nőtt a kereslet, a kínálat pedig enyhén bővült. Az idén pluszban indított egy-két járat is teljesen megtelt, gyakorlatilag október közepéig nincs szabad hely.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!