
A bulgáriai üdülőhelyek tengervizének fertőzöttségéről érkező hírek sürgős tisztázását kéri a külügyminisztériumtól a Turisztikai Ügynökségek Országos Egyesülete (ANAT), amely ellenkező esetben félretájékoztatás miatt még a héten bepereli a szaktárcát – hívta fel a figyelmet Alin Burcea, a szervezet alelnöke.
Mint rámutatott: az ország utazási irodáinak meglátása szerint a minisztérium hamis információkat közölt a bulgáriai helyzetről, túldramatizálva az esetet, ezzel pedig pánikot okoz a szomszédos országba készülő turisták körében.
„A bulgáriai egészségügyi minisztérium nemrég kiadott közleménye szerint fertőzés nyomait találták Várna üdülőváros egyik strandján, a román külügyi tárca pedig egy bulvárlaphoz hasonlóan az egész tengerpart fertőzöttségéről számolt be. Néhány nappal később Szófia ismételten felhívta a figyelmet, hogy az ország többi strandja biztonságos, de a külügy ezt az információt már nem közvetítette a romániai állampolgároknak. A minisztériumnak sürgősen tisztáznia kell a helyzetet, amely több mint ezer hazai ügynökséget érint” – magyarázta az ANAT alelnöke.
Nem erősítették meg a hepatitis A jelenlétét
A külügyminisztérium múlt héten a bolgár hatóságokra hivatkozva közölte: nagy a valószínűsége annak, hogy a szomszédos ország tengerpartja hepatitis A-vírussal fertőzött. A bolgár járványügyi hatóságok szerint a fertőzöttség az elmúlt időszak heves esőzései okozta árvizeknek tudható be, a hepatitis A-vírus jelenlétét azonban hivatalosan nem erősítették meg.
A hazai szakemberek azt javasolják a Fekete-tenger partjára készülő vagy már ott nyaraló turistáknak, hogy ne fogyasszanak nyers kagylót, tengeri fürdőzés után zuhanyozzanak le, szigorúan tartsák be az egészségügyi előírásokat, és lehetőleg oltassák be magukat hepatitis A-vírus elleni védőoltással.
Az ANAT korábban már közleményben is felhívta a figyelmet, hogy a bolgár egészségügyi hatóságoktól igényelt információk alapján csak az egyik várnai strandon mutatták ki fertőzés jelenlétét, a többi üdülőhelyen vett vízminta megfelelt az előírásoknak. Ezt szombati közleményében a szófiai egészségügyi és gazdasági minisztérium is megerősítette.
A fertőzött strandot nem látogatják külföldiek
Lucia Morariu, az ANAT elnöke arról is beszámolt, hogy a turisztikai ügynökség számos ügyfele vissza akarta már mondani a bulgáriai foglalást, ez azonban aligha lehetséges anyagi kár nélkül. Az üdülésre már befizetett összeget ugyanis csak abban az esetben térítik meg száz százalékig, ha a hatóságok hivatalosan is veszélyesnek minősítik a tengerpartot.
Hasonló jelenségről számolt be a Krónikának Janka Katalin, a kolozsvári Boomerang Services utazási iroda vezetője is, akinek elmondása szerint nagyon sok kliensük – olyanok is, akik már elutaztak a szomszédos országba – megijedt a hírek hallatán, a bolgár tengerpartot választó ügyfeleik mintegy 80 százaléka telefonált, kért tájékoztatást az ügyben.
Az ügynökség vezetője megnyugtatta az utazni vágyókat: mint kifejtette, egyetlen Várna melletti öbölben vett vízminta bizonyult fertőzöttnek, az ott kialakított strandot pedig egyébként is csak a helybéliek használják időnként, a turisták nem látogatják. „Ráadásul nem új keletű a híresztelés, bulgáriai partnerirodáink szerint ugyanis régóta köztudott, hogy a strand vize szennyezett” – tette hozzá Janka Katalin.
Az utazási iroda vezetője úgy vélekedett: ha valóban széles körben hepatitisfertőzés veszélye állna fenn, a szófiai hatóságok már tömegesen bezáratták volna az üdülőhelyeket, hiszen nekik sem hiányzik több ezer beteg külföldi nyaraló. „A botrányt a sajtóban megjelent félretájékoztatások robbantották ki, ehhez pedig a külügyminisztérium is hozzájárult. Mindez rendkívül hátrányosan érinti a hazai és bolgár utazási irodákat, ráadásul a vakációzóknak is elrontja a kedvét” – fogalmazott Janka Katalin. Hozzátette: náluk egyelőre senki nem mondta vissza a foglalást.
A bolgár tengerpart lejáratása a cél?
Ennél szigorúbb állásponton van László Endre, az ANAT regionális elnöke, a TTS utazási iroda ügyvezetője, akinek elmondása szerint a romániai hatóságok minden évben megpróbálják valamiképpen lejáratni a bolgár tengerpartot, amely régóta jóval nagyobb népszerűségnek örvend, mint a Fekete-tenger hazai partszakasza. László ismertette lapunkkal a várnai közegészségügyi felügyelőség hivatalos okiratát, amely szerint nincs ok aggodalomra, a tenger vize teljesen biztonságos.
A turisztikai szakember felelőtlennek nevezte a külügyminisztérium hozzáállását, ugyanakkor emlékeztetett: hasonló alaptalan pánikkeltés volt néhány évvel ezelőtt, amikor a romániai madárinfluenzával riogattak, és magyarországi turisták tucatjai mondták vissza háromszéki üdülésüket. „A szaktárca tájékoztatása mindenképpen éreztetni fogja hatását, vélhetően visszaesik a forgalom, többen pedig visszamondják bulgáriai foglalásukat. Ezek a hazai turisták azonban nem fogják a román tengerpartot választani a bolgár helyett, inkább elutaznak Görögországba” – hívta fel a figyelmet az ANAT regionális elnöke.
Az utazási iroda vezetője amiatt is bosszankodik, hogy a külügyi tárca felesleges ügyintézéssel terheli őket, mivel ügyfeleik folyamatos érdeklődése miatt magyarázkodásra kényszerülnek, gyakran új üdülési csomagot kell kínálniuk a nyaralóknak.
„A román tengerpartot kellene inkább fejleszteni, ahol ijesztő az igénytelenség, holott apró változtatásokkal is lehet eredményt elérni. Elég lenne a cigarettacsikkeket eltakarítani a partról, vagy lehalkítani a manelezenét. Vannak vonzó, kiváló szolgáltatást nyújtó szállodák, de hiába – amint a turista kilép az udvarról, mindenütt ugyanazzal az igénytelenséggel találkozik. Hétvégén növekszik a forgalom, mert Bukaresthez közel van a part, de különben azon kívül alig akad vendég” – fejtette ki László Endre.
Mint rámutatott: míg a román tengerparton néhány tízezerre tehető a külföldi turisták száma, a szomszédos Bulgáriában milliós nagyságrendű. László elmondása szerint a bolgárok évek óta vonzzák a külföldi befektetőket, közben a román tengerparton alig van nyugati tőke, nem telepedtek meg a nagy szállodaláncok sem.
Corlăţean: a szaktárca korrekt módon tájékoztat
Az utazási ügynökségek panaszaira reagálva Titus Corlăţean külügyminiszter úgy nyilatkozott: a szaktárca korrekt módon tájékoztatta az állampolgárokat, nyilvánosságra hozva minden Bulgáriából érkező hivatalos álláspontot.
„A szófiai román nagykövetség napokon keresztül próbált információt igényelni a bolgár kormánytól, illetve az egészségügyi tárcától a tengervíz állapotával kapcsolatban, a hatóságok azonban elég hosszú ideig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Nem húzhattuk az időt, közölnünk kellett az állampolgárokkal a fertőzöttség veszélyét” – magyarázta Corlăţean.
A külügyminisztérium közleményt is kibocsátott az ügyben, amelyben pontosítják, hogy a hepatitis A-vírus jelenlétének lehetőségéről az egyik szófiai kórház hepatológiai osztályának vezetője beszélt még június végén, ezt az információt pedig több hírügynökség és lap is átvette. Ennek nyomán bocsátott ki figyelmeztetést az utazásra készülők számára a külügyi tárca, miközben a bolgár kormány hivatalos álláspontjára várt.
A minisztérium megjegyzi: a román nagykövetség figyelemmel kíséri az ügy alakulását a bolgár hatóságokkal együttműködve, az üdülőknek ugyanakkor azt javasolják, hogy rendszeresen tájékozódjanak a legújabb hírekről a szaktárca internetes oldalán.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
szóljon hozzá!