Nyaralás a puccs árnyékában

A törökországi puccskísérelt után a romániai turisták mintegy 15 százaléka mondta vissza utolsó percben a nyaralást – tájékoztatott László Endre. Az Utazási Irodák Országos Egyesülete (ANAT) székelyföldi regionális elnöke, a Transilvania Tourist Service utazási iroda ügyvezető igazgatója a Krónika megkeresésére elmondta, a charterek menetrendszerűen közlekednek, egyet sem mondtak le az utazási irodák: már szombaton a bukaresti, kolozsvári, jászvásári és suceavai repterekről összesen ezer turista indult Antalyába a hétnapos nyaralásra. Mint ismeretes, péntekről szombatra virradóra a hadsereg egy része megpróbálta megdönteni Recep Tayyip Erdogan török államfő hatalmát, a puccsot azonban leverték.

László Endre hangsúlyozta, az ANAT egy munkacsoportja folyamatosan tartja a kapcsolatot a külügyminisztériummal, ám sem Románia, sem Magyarország nem változtatott Törökország biztonsági besorolásán. „A kedvelt török üdülőhelyek, Antalya, Bodrum és Kusadasi nagy távolságra vannak Isztambultól és Ankarától, az oda utazó turisták nem éreznek semmit a politikai válság hatásaiból” – igyekezett nyugtatni a kedélyeket a turisztikai szakember.

Kérdésünkre leszögezte ugyanakkor, hogy azokra, akik utolsó percben mégis visszamondják a törökországi nyaralást, a szerződéses feltételek érvényesek, vagyis nem kapják vissza a pénzüket, hiszen a törvény értelmében erre csak akkor lenne lehetőség, ha vis maior eset áll fenn. Az utazási irodák egyébként László Endre elmondása szerint próbálnak segíteni az ügyfeleiken, például hasonló árban más kirándulást kínálnak, de erre sincs mindig lehetőség.
Idén különben több mint 90 ezer romániai turista választotta úti célul Antalyát.

A tengerparton nem érződik a zűrzavar

Néhány nap után nem lehet messzemenő következtetéseket levonni Janka Katalin, a Boo­merang Services utazási iroda vezetője szerint. Egyelőre a turizmus szempontjából fontos déli országrészből nem érkeztek rendellenségről szóló hírek – hangsúlyozta egyúttal a szakember. Mint kifejtette, olyan belpolitikai problémával állunk szemben, amely elsősorban Ankarát és Isztambult érinti, nem pedig a nyaralók kedvencének számító mediterrán tengerpartot, Antalyát.

„Értesüléseink, azaz a helyi kirendeltségek beszámolója szerint Antalyában minden teljesen zökkenőmentesen zajlik. A légitársaságok ugyanúgy üzemeltetik járataikat, mint eddig, nincsenek késések, nincsenek fennakadások, torlódások. Nincs lázongás sem délen, harckocsik sem jelentek meg a térségben. Azt is mondhatnám, hogy ha a sajtóból nem értesülne a Törökország déli részén nyaraló turista, semmit sem érzékelne a történtekből” – magyarázta lapunknak az utazási szakértő. Hozzáfűzte: a mindennapi életben nem érződött a belpolitikai zűrzavar.

Az utasok természetesen érdeklődnek, akad olyan is, aki vissza szeretné mondani az utazását. Janka Katalin is kiemelte, hogy a jelenlegi helyzet nem számít vis maiornak. „Ezek országos szintű döntések, sőt akár uniós szintű döntés is lehet belőle, nem az egyes légitársaságok döntik el például, hogy törlik-e a járataikat, hiszen épp amiatt, hogy nem vis maior a jelenlegi helyzet, saját forrásaikból kellene fedezniük az ezzel járó költségeket” – szemléltette az utazási iroda vezetője.

A charterjáratok rendben közlekednek a török tengerpartra, senki nem akart szabadságát megszakítva hazajönni Törökországból, és nem tapasztalnak tömeges útlemondást a magyarországi utazási irodáknál sem – mondta el az MTI-nek Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke. Elmondta: az utóbbi néhány évben Törökország a magyar utazóközönség első számú úti céljai közé tartozott, az idén azonban a korábbinál kevesebb chartergép közlekedik, ahogy Egyiptom és Tunézia esetében is.

Nem túl fényes a jövő

Hosszabb távon a török gazdaság, ezen belül a turizmus sínyli meg a leginkább a hétvégi puccskísérletet – vallják a külföldi szakértők. A trend ugyanakkor már korábban elkezdődött, hiszen – amint lapunkban több ízben megírtuk – a terrorfenyegetettség miatt évről évre zuhan a Törökország iránti érdeklődés, ráadásul az addig rengeteg turistát hozó Oroszország embargót vezetett be. A májusi statisztikák szerint az előző évhez képest 92 százalékkal zsugorodott a Törökországba utazó orosz állampolgárok száma.

Az utazásszervezők eközben lassan féláron kínálják az all inclusive utakat, de az idegenforgalmi szakemberek szerint ez sem hozza el a pár évvel ezelőtt telt házat. Ami viszont nagy érvágás a török gazdaságnak, hiszen az idegenforgalomban több mint egymillió munkahely van, és a turizmus a török bruttó hazai termék (GDP) 4,5 százalékát adja, ez mintegy 800 milliárd dollárt jelent.

Az isztambuli idegenforgalmi minisztérium nemrég jelentette be, hogy 1,75 millió turista kereste fel áprilisban az országot, ami mintegy 28 százalékos zsugorodást jelent a 2015-ös év azonos időszakához viszonyítva. Ez a legjelentősebb visszaesés 1999 májusa óta. Az orosz turistákon kívül számottevően visszaesett az Európai Unióból, az Amerikai Egyesült Államokból, Japánból és Ausztráliából érkezők száma is. A gazdasági szakemberek becslése szerint idén mintegy negyedével eshetnek vissza az ország turizmusból származó bevételei, ami 8 milliárd dollárt és a GDP 0,5 százalékát jelenti.