
Fotó: Presidency.ro
A jelenlegi helyzet indokolttá teszi, hogy Románia új stratégiai célokat tűzzön maga elé: egyrészt a bruttó hazai össztermék 2 százalékáról 2,5 százalékára növelje a védelemre fordított összeget, másrészt energetikailag függetlenítse magát, elsősorban a megújuló energiaforrások és a polgári atomenergia révén – jelentette ki kedden Klaus Iohannis.
2022. március 01., 16:232022. március 01., 16:23
2022. március 01., 17:122022. március 01., 17:12
Az államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) keddi ülése után kijelentette, az Ukrajna elleni orosz katonai támadás végkimenetelétől függetlenül a háború győztese az ukrán nép.
Hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió példátlan egységet és szolidaritást váltott ki a demokratikus világban, és bebizonyította, hogy a NATO-tagok képesek közösen reagálni és szilárdan kiállni a olyan agresszorral szemben, aki a globális biztonságot fenyegeti – írja az Agerpres.
„Ugyanakkor az Európai Unió ismét megmutatta, hogy egy nagy családot alkot, hogy együtt erősebbek vagyunk, és még a legsötétebb pillanatokban is képesek vagyunk megoldásokat találni” – tette hozzá Iohannis.
Iohannis azt is bejelentette, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén két stratégiai célkitűzést fogalmaztak meg: az egyik, hogy
A két célkitűzés gyakorlatba ültetéséhez politikai döntésre és az illetékes intézmények konkrét lépéseire van szükség – szögezte le az államfő.
Az államfő arról is beszélt, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló erőfeszítések fokozásáról döntött. A testület ülését követő sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis elmondta,
Beszélt arról is, hogy Romániának támogatnia kell az ukrajnai menekülthullám növekedésével és más nehézségekkel küszködő Moldovai Köztársaságot.

Az energiaellátás biztonsága rendkívül komoly kihívásokkal nézett szembe már eddig is Európában, és a helyzetet az ukrajnai háború tovább súlyosbíthatja – jelentette ki kedden Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!