A nettó átlagfizetés 1296 lej volt, ez az összeg 19 lejes, azaz 1,5 százalékos növekedést jelent az augusztusi bérekhez viszonyítva. Ha a piaci árak alakulását figyeljük, akkor a szeptemberi reálbér az előző hónapi 101,1 százalékát tette ki.
Az idei év kilencedik hónapjában különben szinte valamennyi gazdasági ágazatban nőttek a fizetések. Ez a szakértők szerint főként a különböző prémiumokkal magyarázható, de nagy szerepet játszott a bérek újratárgyalása, illetve az előző hónapokban regisztráltnál nagyobb termelékenység.
A múlt hónapban a szénhidrogén-iparban dolgozók fizetése nőtt a legnagyobb mértékben, az iparág alkalmazottai átlag 40 százalékkal vihettek haza több pénzt. Eközben a kőolaj-, illetve a szénfeldolgozó-ipari alkalmazottak fizetése 22,6 százalékkal nőtt. Valamennyien azért kaptak épp enynyivel magasabb fizetést, mivel szeptemberben volt az olajipari alkalmazottak világnapja, aminek alkalmából prémiumban is részesültek. Szintén több pénzt vihettek haza a postai alkalmazottak, a bőrfeldolgozók, az orvosi felszereléseket és berendezéseket gyártó cégek alkalmazottai, a cellulózfeldolgozó, valamint papírgyártó üzemek dolgozói, a faipari alkalmazottak – leszámítva a bútorgyárakban dolgozókat.
Nem mindenkinek szerzett azonban örömöt a szeptemberi fizetés, több szektorban is kevesebb pénzt kerestek a dolgozók, mint az előző hónapban. Igaz, ez sok esetben mindössze azzal magyarázható, hogy az előző hónapban részesültek különböző prémiumokban, de olyan eset is akad, hogy a vállalat termelékenysége esett vissza, s ezzel magyarázható a bérek csökkenése. A bányászok, a biztosítótársaságok alkalmazottai, a nyugdíjpénztárakban dolgozók, a szállítást bonyolító cégek munkatársai, a rádió- és televíziókészülékeket gyártók, a kommunikációs szektorban tevékenykedők bére 2 és 13 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy hónappal korábban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok