Ez az ütem növekedést mutat az egy hónappal korábbi éves szinthez képest, júniusban ugyanis az egy évvel azelőttihez képest csupán 24,4 százalék volt a növekedés mértéke. A bruttó átlagbér júliusban 1769 lej volt, ami 494 eurónak felel meg, és 1,8 százalékkal több, mint egy hónappal korábban.
A bérek növekedésének üteme továbbra is jelentős mértékben megelőzi a termelékenység növekedését. Az első félévben ugyanis ez a mutató csupán 9,3 százalékos volt. A jegybank ennek kapcsán már többször is megkongatta a vészharangot, felhíva a figyelmet, hogy a bérek termelékenységet meghaladó mértékű növekedése felborítja a gazdasági egyensúlyt, és inflációs nyomást gerjeszt. Ennek egyik velejárója, hogy a bérnövekedés – a pénzromlást is figyelembe véve – reálértéken csupán 15,4 százalékot tett ki az elmúlt esztendő júliusában mért adatokhoz viszonyítva. A legnagyobb nettó átlagbért júliusban is a pénzügyi szektorban mérték, itt 3214 lej volt az átlagkereset. A legkisebb béreket a faiparban fizették ki, itt 732 lej volt a havi átlagbér a hetedik hónapban. Júliushoz képest ugyanakkor a legtöbb ágazatban nőtt a bérek szintje. A legnagyobb, 17,5 százalékos emelkedést a gépkocsigyártásban regisztrálták.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.