Szerződésmódosítás? A minisztérium szerint a részmunkaidős szerződések számának csökkenése azzal magyarázható, hogy ezeket teljes munkaidős szerződéssé alakítják át
Fotó: Pixabay.com
Nőtt a teljes munkaidős munkaszerződések száma a részmunkaidős szerződések minimálbér szintjén történő megadóztatásának bejelentését követően – vont mérleget a munkaügyi minisztérium. Közölték: augusztus 4-én 5 621 537 teljes munkaidős szerződést regisztráltak, 27 974-gyel többet, mint 2022. július 31-én.
2022. augusztus 05., 08:322022. augusztus 05., 08:32
„Miután bejelentették, hogy a részmunkaidős munkaszerződések a minimálbér szintjén adóznak majd, az új adótörvénykönyvben előírt kivételek szerint, az általános munkavállalói nyilvántartás (ReGES) a teljes munkaidős szerződések számának növekedését mutatja. Így míg július 31-én 5 593 563 teljes munkaidős munkaszerződés volt, addig augusztus 4-én 5 621 537” – idézte az Agerpres a munkaügyi tárca által nyilvánosságra hozott adatsorokat.
Arra is rámutatnak, hogy júliusban, a nyilvános bejelentés után is tapasztalható volt egy átállás a részmunkaidős szerződésekről a teljes munkaidős szerződésekre.
Hasonló intézkedést hozott a román kormány néhány évvel ezelőtt, és az akkori eredmények kedvezőnek bizonyultak, azaz az intézkedés 300 000 részmunkaidős munkaszerződés teljes munkaidős munkaszerződéssé alakítását eredményezte” – állítják a minisztérium képviselői.
Egy sor adóügyi módosítással indul augusztus.
A munkaügyi tárca adatai értelmében 2022. január 31-én 6 587 119 egyéni munkaszerződés volt, ebből 5 445 157 teljes munkaidős és 1 141 962 részmunkaidős; március 31-én 6 644 443 szerződést jegyeztek, 5 480 425 teljes munkaidős és 1 164 018 részmunkaidős szerződést. Május 31-én a 6 677 826 szerződésből 5 495 398 volt teljes munkaidős és 1 182 428 részmunkaidős, június 30-án a 6 640 947 szerződésből, 5 519 582 teljes munkaidős és 1 121 365 részmunkaidős. Július 31-én 6 623 733 szerződés volt bejegyezve, ebből 5 593 563 teljes munkaidős, 1 030 170 részmunkaidős volt, augusztus 1-jén pedig a 6 631 506 szerződésből 5 612 702 volt teljes és 1 018 804 részmunkaidős. Augusztus 4-ére a részmunkaidős szerződések száma 985 655-re csökkent, a teljes munkaidős szerződéseké 5 621 537-re nőtt; és összesen 6 607 192 munkaszerződés volt a nyilvántartásban.
A minisztérium képviselői tájékoztattak, hogy a munkavállalók bizonyos kategóriáit (például a köztisztviselőket, a katonai személyzetet, az igazságügyi személyzetet stb.) nem kell bejelenteni az említett nyilvántartásba, de az Országos Adóhatóságnál (ANAF) nyilvántartásba veszik őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!