Nem sok marad. Hiába nőnek látványosan a fizetések, ha ezzel egy időben az árak is egyre magasabbak.
Fotó: Barabás Ákos
Úgy tűnik, hiába nő látványosan az átlagfizetés: a romániai háztartások bevételeinek csaknem 90 százaléka el is megy a folyó kiadásokra. Befektetésre, megtakarításra nemigen jut.
2019. április 08., 19:592019. április 08., 19:59
2019. április 08., 20:022019. április 08., 20:02
Februárban 13,6 százalékkal nőttek az infláció figyelembevételével számolt reálbérek Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által tegnap nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az év második hónapjában a nettó átlagbér 17,9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év februárjában.
A legnagyobb keresetek változatlanul az információtechnológiai ágazatban voltak, ahol a nettó átlagjövedelem elérte a 6683 lejt, a legkevesebbet pedig a készruhagyártásban dolgozók vihették haza, az ágazati nettó átlagbér értéke 1728 lej volt. Eddig rendszerint a vendéglátóipar volt az utolsó helyen – a változás valószínűleg annak is betudható, hogy a munkaerő exodusa miatt egyre nagyobb munkaerőhiány jellemzi a vendéglátóipart, ami felfelé tornássza a fizetéseket.
Hiába nőnek azonban látványosan a fizetések, ha ezzel egy időben az árak is egyre magasabbak. Mint az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott és a tavalyi év utolsó negyedére vonatkozó adatsoraiból kiderül:
A tavalyi év utolsó negyedében havi 4608 lej volt a háztartások bevétele, ami egy főre 1772 lejt jelent, a kiadások 3981 lejre rúgtak, ez 1531 lej/fő.
A pénzbeni jövedelmek különben 4243 lejt tettek ki, ami fejenként 1632 lej, a természetbeni haszon pedig 365 lej volt háztartásonként, ami 140 lej/fő.
17,9 százalékkal a szociális juttatások következnek. A mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek eközben 1,6 százalékot tesznek ki, a nem mezőgazdasági jellegű egyéni munka 2,1 százalékot, a különböző javak értékesítése pedig 1,2 százalékot. Jelentős szelet jut a természetbeni bevételeknek is, 7,9 százalékos részesedése van a teljes összegben – itt a fő tényező 6,4 százalékkal a saját fogyasztásra megtermelt élelmiszerek ellenértéke.
A kiadások legnagyobb része, vagyis 55 százaléka élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, valamint adókra, illetékekre (32,4 százalék) ment el, majd a háztartáshoz kapcsolódó kiadások, mint az állatok étele, a gazdaságban dolgozók kifizetése, az állatorvosi szolgáltatások stb. következtek.
A befektetéseknek, mint a lakásvásárlás vagy -építés, a telekvásárlás, mezőgazdasági gépek beszerzése, részvényvásárlás stb., továbbra is igen elenyésző aránya van, a lakossági kiadások alig 0,3 százaléka ment erre a célra.
Amint arról korábban írtunk, a bukaresti kormány az idén is tervez béremeléseket a közszférában, a nyugdíjak pedig a tervek szerint szeptembertől 10 százalékkal nőnek. Az idei év második hónapjában is folytatódtak azonban a drágulások:
A Román Nemzeti Bank (BNR) februárban enyhén emelte az idei inflációs előrejelzését. Becslése szerint a fogyasztói árindex-növekedés 3 százalék lesz 2019-ben a korábban közölt 2,9 százalék helyett. Jövő évre 3,1 százalékos inflációval számolnak, miután korábban 3,2 százalék fogyasztói áremelkedést valószínűsítettek. Az alapkamat jelenleg 2,50 százalék, és elemzők arra számítanak, hogy akár egész évben változatlan maradhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint meghozták első eredményeiket az állattenyésztési szektor és az élelmiszeripar kiemelt támogatásai. Romániában az idei év első felében 9,5 százalékkal nőtt az állatok levágásának száma.
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!