Nem sok marad. Hiába nőnek látványosan a fizetések, ha ezzel egy időben az árak is egyre magasabbak.
Fotó: Barabás Ákos
Úgy tűnik, hiába nő látványosan az átlagfizetés: a romániai háztartások bevételeinek csaknem 90 százaléka el is megy a folyó kiadásokra. Befektetésre, megtakarításra nemigen jut.
2019. április 08., 19:592019. április 08., 19:59
2019. április 08., 20:022019. április 08., 20:02
Februárban 13,6 százalékkal nőttek az infláció figyelembevételével számolt reálbérek Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által tegnap nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az év második hónapjában a nettó átlagbér 17,9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év februárjában.
A legnagyobb keresetek változatlanul az információtechnológiai ágazatban voltak, ahol a nettó átlagjövedelem elérte a 6683 lejt, a legkevesebbet pedig a készruhagyártásban dolgozók vihették haza, az ágazati nettó átlagbér értéke 1728 lej volt. Eddig rendszerint a vendéglátóipar volt az utolsó helyen – a változás valószínűleg annak is betudható, hogy a munkaerő exodusa miatt egyre nagyobb munkaerőhiány jellemzi a vendéglátóipart, ami felfelé tornássza a fizetéseket.
Hiába nőnek azonban látványosan a fizetések, ha ezzel egy időben az árak is egyre magasabbak. Mint az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott és a tavalyi év utolsó negyedére vonatkozó adatsoraiból kiderül:
A tavalyi év utolsó negyedében havi 4608 lej volt a háztartások bevétele, ami egy főre 1772 lejt jelent, a kiadások 3981 lejre rúgtak, ez 1531 lej/fő.
A pénzbeni jövedelmek különben 4243 lejt tettek ki, ami fejenként 1632 lej, a természetbeni haszon pedig 365 lej volt háztartásonként, ami 140 lej/fő.
17,9 százalékkal a szociális juttatások következnek. A mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek eközben 1,6 százalékot tesznek ki, a nem mezőgazdasági jellegű egyéni munka 2,1 százalékot, a különböző javak értékesítése pedig 1,2 százalékot. Jelentős szelet jut a természetbeni bevételeknek is, 7,9 százalékos részesedése van a teljes összegben – itt a fő tényező 6,4 százalékkal a saját fogyasztásra megtermelt élelmiszerek ellenértéke.
A kiadások legnagyobb része, vagyis 55 százaléka élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, valamint adókra, illetékekre (32,4 százalék) ment el, majd a háztartáshoz kapcsolódó kiadások, mint az állatok étele, a gazdaságban dolgozók kifizetése, az állatorvosi szolgáltatások stb. következtek.
A befektetéseknek, mint a lakásvásárlás vagy -építés, a telekvásárlás, mezőgazdasági gépek beszerzése, részvényvásárlás stb., továbbra is igen elenyésző aránya van, a lakossági kiadások alig 0,3 százaléka ment erre a célra.
Amint arról korábban írtunk, a bukaresti kormány az idén is tervez béremeléseket a közszférában, a nyugdíjak pedig a tervek szerint szeptembertől 10 százalékkal nőnek. Az idei év második hónapjában is folytatódtak azonban a drágulások:
A Román Nemzeti Bank (BNR) februárban enyhén emelte az idei inflációs előrejelzését. Becslése szerint a fogyasztói árindex-növekedés 3 százalék lesz 2019-ben a korábban közölt 2,9 százalék helyett. Jövő évre 3,1 százalékos inflációval számolnak, miután korábban 3,2 százalék fogyasztói áremelkedést valószínűsítettek. Az alapkamat jelenleg 2,50 százalék, és elemzők arra számítanak, hogy akár egész évben változatlan maradhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!