Nem sok marad. Hiába nőnek látványosan a fizetések, ha ezzel egy időben az árak is egyre magasabbak.
Fotó: Barabás Ákos
Úgy tűnik, hiába nő látványosan az átlagfizetés: a romániai háztartások bevételeinek csaknem 90 százaléka el is megy a folyó kiadásokra. Befektetésre, megtakarításra nemigen jut.
2019. április 08., 19:592019. április 08., 19:59
2019. április 08., 20:022019. április 08., 20:02
Februárban 13,6 százalékkal nőttek az infláció figyelembevételével számolt reálbérek Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által tegnap nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az év második hónapjában a nettó átlagbér 17,9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év februárjában.
A legnagyobb keresetek változatlanul az információtechnológiai ágazatban voltak, ahol a nettó átlagjövedelem elérte a 6683 lejt, a legkevesebbet pedig a készruhagyártásban dolgozók vihették haza, az ágazati nettó átlagbér értéke 1728 lej volt. Eddig rendszerint a vendéglátóipar volt az utolsó helyen – a változás valószínűleg annak is betudható, hogy a munkaerő exodusa miatt egyre nagyobb munkaerőhiány jellemzi a vendéglátóipart, ami felfelé tornássza a fizetéseket.
Hiába nőnek azonban látványosan a fizetések, ha ezzel egy időben az árak is egyre magasabbak. Mint az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott és a tavalyi év utolsó negyedére vonatkozó adatsoraiból kiderül:
A tavalyi év utolsó negyedében havi 4608 lej volt a háztartások bevétele, ami egy főre 1772 lejt jelent, a kiadások 3981 lejre rúgtak, ez 1531 lej/fő.
A pénzbeni jövedelmek különben 4243 lejt tettek ki, ami fejenként 1632 lej, a természetbeni haszon pedig 365 lej volt háztartásonként, ami 140 lej/fő.
17,9 százalékkal a szociális juttatások következnek. A mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek eközben 1,6 százalékot tesznek ki, a nem mezőgazdasági jellegű egyéni munka 2,1 százalékot, a különböző javak értékesítése pedig 1,2 százalékot. Jelentős szelet jut a természetbeni bevételeknek is, 7,9 százalékos részesedése van a teljes összegben – itt a fő tényező 6,4 százalékkal a saját fogyasztásra megtermelt élelmiszerek ellenértéke.
A kiadások legnagyobb része, vagyis 55 százaléka élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, valamint adókra, illetékekre (32,4 százalék) ment el, majd a háztartáshoz kapcsolódó kiadások, mint az állatok étele, a gazdaságban dolgozók kifizetése, az állatorvosi szolgáltatások stb. következtek.
A befektetéseknek, mint a lakásvásárlás vagy -építés, a telekvásárlás, mezőgazdasági gépek beszerzése, részvényvásárlás stb., továbbra is igen elenyésző aránya van, a lakossági kiadások alig 0,3 százaléka ment erre a célra.
Amint arról korábban írtunk, a bukaresti kormány az idén is tervez béremeléseket a közszférában, a nyugdíjak pedig a tervek szerint szeptembertől 10 százalékkal nőnek. Az idei év második hónapjában is folytatódtak azonban a drágulások:
A Román Nemzeti Bank (BNR) februárban enyhén emelte az idei inflációs előrejelzését. Becslése szerint a fogyasztói árindex-növekedés 3 százalék lesz 2019-ben a korábban közölt 2,9 százalék helyett. Jövő évre 3,1 százalékos inflációval számolnak, miután korábban 3,2 százalék fogyasztói áremelkedést valószínűsítettek. Az alapkamat jelenleg 2,50 százalék, és elemzők arra számítanak, hogy akár egész évben változatlan maradhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Léteznek olyan okos megoldások, amelyekkel a romló demográfiai feltételek mellett is meg lehet őrizni a Romániában és Magyarországon az elmúlt 35 évben szerzett gazdasági vívmányokat – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár a Krónikának.
Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint augusztusban az előző havi 1070,18 milliárd lejről 1084,25 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az idei év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal, 19 812 900-ról 21 446 200-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közzétett adatai szerint.
A kormány elfogadott egy rendeletet, amely kiiktatja a védelmi iparba történő beruházásokat gátló akadályokat – jelentette be Radu Miruță.
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!