2008. október 14., 00:002008. október 14., 00:00
Paul Krugman, az amerikai Princeton egyetem közgazdásza részesült az idei közgazdasági Nobel-díjban – jelentette be tegnap a Svéd Tudományos Akadémia. Krugman a nemzetközi kereskedelem mozgásainak és a gazdasági aktivitás területi összefüggéseinek elemzéséért kapta az elismerést, amelyhez 10 millió svéd korona (1,4 millió euró) pénzdíj is járul. A professzor emellett új elméletet dolgozott ki az urbanizáció mozgatórugóinak témakörében.
Miért tudja uralni néhány ország a kereskedelmet?
Krugman „integrálta a nemzetközi kereskedelemre és a gazdaság földrajzi összefüggéseire vonatkozó, korábban össze nem illesztett kutatási területeket” – olvasható a bizottság közleményében. Elmélete segít megérteni, hogy miért tudja néhány ország uralni a nemzetközi kereskedelmet. Az elmélet arra a feltételezésre épül, hogy igen sok áru, illetve szolgáltatás jellegű termék létrehozása olcsóbb, ha nagy mennyiségben, a méretgazdaságosság elve szerint történik. A sokféle fogyasztói igény kielégítésére a helyi piacra termelés helyét átveszi a világpiacra való termelés. A világpiacon azonos jellegű termékek gyártói kelnek versenyre. Egyes országoknak ehhez megvannak a nagyjából azonos feltételei. Így történhet meg, hogy például Svédország jelentős kereskedelmet bonyolít le gépkocsikkal, mert gyártja is ezeket, de importál is versenyző országoktól. A kereskedelem révén kialakulnak a sajátos termékeket nagyban termelő bázisok, és az ilyen termelés alacsonyabb árakat és nagyobb diverzifikációt tesz lehetővé.
A középosztály szakértője
A friss közgazdasági Nobel-díjas ismeretterjesztő szakkönyvei mellett azonban kemény kritikai írásai révén lett közismert, a New York Times amerikai vezető napilap számára írt vezércikkei alapján a középosztály szakértőjeként emlegetik a sajtójelentések, aláhúzva, hogy Bush elnök gazdaságpolitikájának élesen fogalmazó bírálója. Hírnevet azzal is szerzett, hogy előre jelezte a 90-es évek vége felé kirobbant pénzügyi válságot is.
A most kitüntetett tudós a napokban is felhívta magára a világsajtó figyelmét – idézi fel az Origo internetes portál. Bírálta ugyanis az amerikai pénzügyi kormányzatot, szerinte meg kellett volna menteni az összeomlástól már a Lehman Brothers befektetési bankot és brókercéget is, így nem ingott volna meg világszerte a bizalom a pénzintézetekben. Krugman egyébként is Geroge W. Bush elnök egyik kritikusának számított. Krugman korábban bírálta a rögzített árfolyamok rendszerét Kelet- és Délkelet-Ázsiában, és különösen Thaiföld pénzügyi politikáját az 1997-es ázsiai válság idején. Az 1998-as orosz válság előtt Krugman kritizálta az olyan befektetőket, mint a Long-Term Capital Management (LTCM) – amelynek vezetőségében két korábbi közgazdasági Nobel-díjas, Scholes és Merton is tag volt –, amiért azok profitja kizárólag a rögzített árfolyamoktól függött. Az LTCM később hatalmasat bukott, és a washingtoni kormánynak és több banknak kellett kivásárolnia a rossz befektetéseket.
Krugmant általában neo-keynesiánus közgazdásznak tartják. John Maynard Keynes angol közgazdász volt, aki a nagy gazdasági világválság nyomán dolgozta ki elméletét. Keynes elsősorban az állam keresletösztönző szerepét emelte ki, a nagy infrastrukturális beruházásokkal például az államok a válság utáni hatalmas munkanélküliséget és a cégek megrendeléshiányát tudták csökkenteni. Keynes politikáját nem Angliában valósították meg, hanem elsősorban az Egyesült Államokban, Franklin Delano Roosevelt elnöksége idején.
A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban a svéd központi bank alapította. A kitüntetést a svéd akadémia ítéli oda, elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok