2008. október 14., 00:002008. október 14., 00:00
Paul Krugman, az amerikai Princeton egyetem közgazdásza részesült az idei közgazdasági Nobel-díjban – jelentette be tegnap a Svéd Tudományos Akadémia. Krugman a nemzetközi kereskedelem mozgásainak és a gazdasági aktivitás területi összefüggéseinek elemzéséért kapta az elismerést, amelyhez 10 millió svéd korona (1,4 millió euró) pénzdíj is járul. A professzor emellett új elméletet dolgozott ki az urbanizáció mozgatórugóinak témakörében.
Miért tudja uralni néhány ország a kereskedelmet?
Krugman „integrálta a nemzetközi kereskedelemre és a gazdaság földrajzi összefüggéseire vonatkozó, korábban össze nem illesztett kutatási területeket” – olvasható a bizottság közleményében. Elmélete segít megérteni, hogy miért tudja néhány ország uralni a nemzetközi kereskedelmet. Az elmélet arra a feltételezésre épül, hogy igen sok áru, illetve szolgáltatás jellegű termék létrehozása olcsóbb, ha nagy mennyiségben, a méretgazdaságosság elve szerint történik. A sokféle fogyasztói igény kielégítésére a helyi piacra termelés helyét átveszi a világpiacra való termelés. A világpiacon azonos jellegű termékek gyártói kelnek versenyre. Egyes országoknak ehhez megvannak a nagyjából azonos feltételei. Így történhet meg, hogy például Svédország jelentős kereskedelmet bonyolít le gépkocsikkal, mert gyártja is ezeket, de importál is versenyző országoktól. A kereskedelem révén kialakulnak a sajátos termékeket nagyban termelő bázisok, és az ilyen termelés alacsonyabb árakat és nagyobb diverzifikációt tesz lehetővé.
A középosztály szakértője
A friss közgazdasági Nobel-díjas ismeretterjesztő szakkönyvei mellett azonban kemény kritikai írásai révén lett közismert, a New York Times amerikai vezető napilap számára írt vezércikkei alapján a középosztály szakértőjeként emlegetik a sajtójelentések, aláhúzva, hogy Bush elnök gazdaságpolitikájának élesen fogalmazó bírálója. Hírnevet azzal is szerzett, hogy előre jelezte a 90-es évek vége felé kirobbant pénzügyi válságot is.
A most kitüntetett tudós a napokban is felhívta magára a világsajtó figyelmét – idézi fel az Origo internetes portál. Bírálta ugyanis az amerikai pénzügyi kormányzatot, szerinte meg kellett volna menteni az összeomlástól már a Lehman Brothers befektetési bankot és brókercéget is, így nem ingott volna meg világszerte a bizalom a pénzintézetekben. Krugman egyébként is Geroge W. Bush elnök egyik kritikusának számított. Krugman korábban bírálta a rögzített árfolyamok rendszerét Kelet- és Délkelet-Ázsiában, és különösen Thaiföld pénzügyi politikáját az 1997-es ázsiai válság idején. Az 1998-as orosz válság előtt Krugman kritizálta az olyan befektetőket, mint a Long-Term Capital Management (LTCM) – amelynek vezetőségében két korábbi közgazdasági Nobel-díjas, Scholes és Merton is tag volt –, amiért azok profitja kizárólag a rögzített árfolyamoktól függött. Az LTCM később hatalmasat bukott, és a washingtoni kormánynak és több banknak kellett kivásárolnia a rossz befektetéseket.
Krugmant általában neo-keynesiánus közgazdásznak tartják. John Maynard Keynes angol közgazdász volt, aki a nagy gazdasági világválság nyomán dolgozta ki elméletét. Keynes elsősorban az állam keresletösztönző szerepét emelte ki, a nagy infrastrukturális beruházásokkal például az államok a válság utáni hatalmas munkanélküliséget és a cégek megrendeléshiányát tudták csökkenteni. Keynes politikáját nem Angliában valósították meg, hanem elsősorban az Egyesült Államokban, Franklin Delano Roosevelt elnöksége idején.
A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban a svéd központi bank alapította. A kitüntetést a svéd akadémia ítéli oda, elnevezése hivatalosan: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok