2008. augusztus 28., 00:002008. augusztus 28., 00:00
A tartalék olajtermelő-kapacitás 2010-ig várhatóan napi 4 millió hordóra nő a mostani napi 2 millió hordóról a világon, de 2013-tól ismét szűkösebb lesz, mert a jövő évtized közepe táján az OPEC-en kívüli országok termelőképessége túljut a csúcson, jósolta tegnap a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója, Tanaka Nobuo egy nemzetközi tanácskozáson a norvégiai Stavangerben. „2013-tól ismét csökken a tartalék kapacitás, ami azt jelenti, hogy a kőolaj ára nem fog visszatérni a néhány évvel ezelőtti szintekre” – mondta a szakember. A világ kőolajkereslete idén várhatóan napi 86-87 millió hordó között alakul, az IEA, az OPEC és a befektetési bankok előrejelzéseinek átlagában.
A drágulás ellenére
A kőolaj szabadpiaci árát a fizikai keresleti-kínálati viszonyok és a piacon rendelkezésre álló pénzek határozzák meg. A tényleges keresleti-kínálati viszonyok közül a befektetők hosszú távra már évek óta elsősorban a tartalék kitermelőkapacitások alakulását figyelik, mert csakis ezektől várható segítség valamilyen szükséghelyzetben. Többéves távlatban a kőolaj ára alapjában a tartalékkapacitásoktól függ. Az utóbbi években a kőolaj drágult, de az ebből finanszírozott új beruházások nem egyik napról a másikra állnak termelésbe. A drágulás ellenére rohamosan nőtt a világfogyasztás, így a tartalékkapacitások arányosan csökkentek. Ezt használhatta ki a piaci spekuláció az első félévi, soha nem látott ütemű árfelhajtásra, különösen, mert a befektetők menedéket keresve jelentős tőkét vittek át a nyersanyagpiacokra a zuhanó dollárból és a szintén zuhanó nemzetközi értékpapírpiacokról.
Mióta hírek érkeznek a világfogyasztás csökkenéséről vagy legalább lassuló növekedéséről, a piac a tartalék termelőkapacitások relatív növekedését érzékeli, lényegében ez okozta az áresést július közepe óta. A júliusi rekordokhoz képest továbbra is mérsékelt árakat valószínűsít, hogy az új termelőkapacitások most és egy-két éven belül már egymás után kezdenek termelni az OPEC-országokban és másutt, vagyis a tartalékkapacitás abszolút értelemben is nő. A termelési csúcsok kifutása után azonban, valamikor a következő évtizedben, ismét árcsúcsok várhatóak, az IEA vezetője szerint. „Az OPEC-en kívüli termelés várhatóan a következő évtized közepén éri el a csúcsát, és a termelés zöme néhány nagy termelőtől fog származni” – mondta Tanaka.
Energiatakarékosságra
Az IEA vezetője figyelmeztette a fogyasztókat is az energiatakarékosság fontosságára, és arra is, hogy egyes felzárkózó piacokon – például Kínában, Indiában és a Közel-Keleten – az üzemanyagok ártámogatása eltorzítja a piacot. Kínában júniusban 18 százalékkal emelték az üzemanyagok árát, de az ártámogatás még nem szűnt meg. „Hacsak meg nem változnak a kormánypolitikák, a világ energiakereslete 55 százalékkal nőhet 2030-ig” – véli az IEA vezetője. Mindazonáltal nem hagyott kétséget afelől, hogy egyelőre nem lehet bízni az alternatív energiaforrásokban – a szél-, a bio-, a nap- és a többi energiaforrásra fordított minden figyelem ellenére továbbra is ásványi jövő elé nézünk, a növekmény 84 százaléka olajból, gázból és szénből fog származni 2030-ig – fejtegette az IEA vezérigazgatója.
Úgy vélte, hogy a Nyolcak (G8) terve a szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére megvalósítható, de nehéz lesz. Azt mondta, ehhez 2050-ig 45 billió dollár beruházás, durván a világ-GDP 1 százaléka szükséges, egyebek között úgy, hogy évente 17 ezer nagy szélturbinát és 32 atomerőművet kellene építeni világszerte.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok