2008. augusztus 28., 00:002008. augusztus 28., 00:00
A tartalék olajtermelő-kapacitás 2010-ig várhatóan napi 4 millió hordóra nő a mostani napi 2 millió hordóról a világon, de 2013-tól ismét szűkösebb lesz, mert a jövő évtized közepe táján az OPEC-en kívüli országok termelőképessége túljut a csúcson, jósolta tegnap a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója, Tanaka Nobuo egy nemzetközi tanácskozáson a norvégiai Stavangerben. „2013-tól ismét csökken a tartalék kapacitás, ami azt jelenti, hogy a kőolaj ára nem fog visszatérni a néhány évvel ezelőtti szintekre” – mondta a szakember. A világ kőolajkereslete idén várhatóan napi 86-87 millió hordó között alakul, az IEA, az OPEC és a befektetési bankok előrejelzéseinek átlagában.
A drágulás ellenére
A kőolaj szabadpiaci árát a fizikai keresleti-kínálati viszonyok és a piacon rendelkezésre álló pénzek határozzák meg. A tényleges keresleti-kínálati viszonyok közül a befektetők hosszú távra már évek óta elsősorban a tartalék kitermelőkapacitások alakulását figyelik, mert csakis ezektől várható segítség valamilyen szükséghelyzetben. Többéves távlatban a kőolaj ára alapjában a tartalékkapacitásoktól függ. Az utóbbi években a kőolaj drágult, de az ebből finanszírozott új beruházások nem egyik napról a másikra állnak termelésbe. A drágulás ellenére rohamosan nőtt a világfogyasztás, így a tartalékkapacitások arányosan csökkentek. Ezt használhatta ki a piaci spekuláció az első félévi, soha nem látott ütemű árfelhajtásra, különösen, mert a befektetők menedéket keresve jelentős tőkét vittek át a nyersanyagpiacokra a zuhanó dollárból és a szintén zuhanó nemzetközi értékpapírpiacokról.
Mióta hírek érkeznek a világfogyasztás csökkenéséről vagy legalább lassuló növekedéséről, a piac a tartalék termelőkapacitások relatív növekedését érzékeli, lényegében ez okozta az áresést július közepe óta. A júliusi rekordokhoz képest továbbra is mérsékelt árakat valószínűsít, hogy az új termelőkapacitások most és egy-két éven belül már egymás után kezdenek termelni az OPEC-országokban és másutt, vagyis a tartalékkapacitás abszolút értelemben is nő. A termelési csúcsok kifutása után azonban, valamikor a következő évtizedben, ismét árcsúcsok várhatóak, az IEA vezetője szerint. „Az OPEC-en kívüli termelés várhatóan a következő évtized közepén éri el a csúcsát, és a termelés zöme néhány nagy termelőtől fog származni” – mondta Tanaka.
Energiatakarékosságra
Az IEA vezetője figyelmeztette a fogyasztókat is az energiatakarékosság fontosságára, és arra is, hogy egyes felzárkózó piacokon – például Kínában, Indiában és a Közel-Keleten – az üzemanyagok ártámogatása eltorzítja a piacot. Kínában júniusban 18 százalékkal emelték az üzemanyagok árát, de az ártámogatás még nem szűnt meg. „Hacsak meg nem változnak a kormánypolitikák, a világ energiakereslete 55 százalékkal nőhet 2030-ig” – véli az IEA vezetője. Mindazonáltal nem hagyott kétséget afelől, hogy egyelőre nem lehet bízni az alternatív energiaforrásokban – a szél-, a bio-, a nap- és a többi energiaforrásra fordított minden figyelem ellenére továbbra is ásványi jövő elé nézünk, a növekmény 84 százaléka olajból, gázból és szénből fog származni 2030-ig – fejtegette az IEA vezérigazgatója.
Úgy vélte, hogy a Nyolcak (G8) terve a szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére megvalósítható, de nehéz lesz. Azt mondta, ehhez 2050-ig 45 billió dollár beruházás, durván a világ-GDP 1 százaléka szükséges, egyebek között úgy, hogy évente 17 ezer nagy szélturbinát és 32 atomerőművet kellene építeni világszerte.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok