2008. október 21., 00:002008. október 21., 00:00
Határozottan visszautasítja Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MBB) elnöke, hogy Magyarországot ugyanolyan állami csőd fenyegetné, mint Izlandot. Simor a Der Standard osztrák napilap tegnapi számában megjelent interjúban közölte, hogy az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mert a „két ország vonatkozásában csupán annyi a közös, hogy mindketten kicsik”. Véleménye szerint Magyarországot most azért minősítik magas kockázatúnak, mert a politikusok 2001. és 2006. között felelőtlen politikát folytattak, túl sokat költöttek, és a választóknak betarthatatlan ígéreteket tettek. „Ennek az lett az eredménye, hogy 2006-ban a költségvetési deficit elérte a kilenc százalékot. Ez akkor még nem bolygatta fel a piacot, a befektetőknek a szempillájuk sem rebbent. Most azonban probléma, és a kormány reagált is rá” – mondta, felsorolva az intézkedéseket.
A jegybank elnöke nagy gondnak nevezte, hogy az ország a kialakult feltételek miatt, más államoktól eltérően, nem engedhet meg magának egy konjunktúraprogramot. „A költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy a piacot ösztönözze – magyarázta. – Ez kihat a bővülési várakozásokra is. Az egyetlen mód a helyzet kezelésére, hogy versenyképesebbé tesszük a gazdaságot és rugalmasabbá formáljuk a munkaerőpiacot.” Megjegyezte, hogy szeretnék az állam szerepét visszaszorítani a gazdaságban. Szavai szerint ez egyfelől a kiadások szűkítését, másfelől az adók mérséklését jelentené.
Kifejtette, hogy Magyarországon nincsenek rossz hitelek, mint az Egyesült Államokban, ahol a bankok alacsony jövedelmű adósoknak nyújtottak hiteleket, és mivel az ingatlanpiac konjunktúrája miatt az árak az égig szöktek, a kölcsönök nem voltak kellőképpen biztosítva. „Magyarországon ezzel szemben nem volt ingatlanboom, az árak stabilak maradtak, sőt visszaestek. Ráadásul a magyar bankok olyan hiteleket nyújtanak, amelyek átlagosan a biztosítékul szolgáló fedezet 70 százaléka körül mozognak – mondta Simor András. – Még ha a forint árfolyama tovább romlik is, és az adósok egyre kevésbé tudják törleszteni a tartozásukat, a hitelezők biztonságban vannak. A magyar bankok számoltak ezzel a kockázattal devizahiteleiknél, és eleve így alakították ki ajánlatmodelljeiket.”
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok