2008. október 21., 00:002008. október 21., 00:00
Határozottan visszautasítja Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MBB) elnöke, hogy Magyarországot ugyanolyan állami csőd fenyegetné, mint Izlandot. Simor a Der Standard osztrák napilap tegnapi számában megjelent interjúban közölte, hogy az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mert a „két ország vonatkozásában csupán annyi a közös, hogy mindketten kicsik”. Véleménye szerint Magyarországot most azért minősítik magas kockázatúnak, mert a politikusok 2001. és 2006. között felelőtlen politikát folytattak, túl sokat költöttek, és a választóknak betarthatatlan ígéreteket tettek. „Ennek az lett az eredménye, hogy 2006-ban a költségvetési deficit elérte a kilenc százalékot. Ez akkor még nem bolygatta fel a piacot, a befektetőknek a szempillájuk sem rebbent. Most azonban probléma, és a kormány reagált is rá” – mondta, felsorolva az intézkedéseket.
A jegybank elnöke nagy gondnak nevezte, hogy az ország a kialakult feltételek miatt, más államoktól eltérően, nem engedhet meg magának egy konjunktúraprogramot. „A költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy a piacot ösztönözze – magyarázta. – Ez kihat a bővülési várakozásokra is. Az egyetlen mód a helyzet kezelésére, hogy versenyképesebbé tesszük a gazdaságot és rugalmasabbá formáljuk a munkaerőpiacot.” Megjegyezte, hogy szeretnék az állam szerepét visszaszorítani a gazdaságban. Szavai szerint ez egyfelől a kiadások szűkítését, másfelől az adók mérséklését jelentené.
Kifejtette, hogy Magyarországon nincsenek rossz hitelek, mint az Egyesült Államokban, ahol a bankok alacsony jövedelmű adósoknak nyújtottak hiteleket, és mivel az ingatlanpiac konjunktúrája miatt az árak az égig szöktek, a kölcsönök nem voltak kellőképpen biztosítva. „Magyarországon ezzel szemben nem volt ingatlanboom, az árak stabilak maradtak, sőt visszaestek. Ráadásul a magyar bankok olyan hiteleket nyújtanak, amelyek átlagosan a biztosítékul szolgáló fedezet 70 százaléka körül mozognak – mondta Simor András. – Még ha a forint árfolyama tovább romlik is, és az adósok egyre kevésbé tudják törleszteni a tartozásukat, a hitelezők biztonságban vannak. A magyar bankok számoltak ezzel a kockázattal devizahiteleiknél, és eleve így alakították ki ajánlatmodelljeiket.”
Hírösszefoglaló
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.