Nincs hasonlóság

Határozottan visszautasítja Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MBB) elnöke, hogy Magyarországot ugyanolyan állami csőd fenyegetné, mint Izlandot. Simor a Der Standard osztrák napilap tegnapi számában megjelent interjúban közölte, hogy az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mert a „két ország vonatkozásában csupán annyi a közös, hogy mindketten kicsik”. Véleménye szerint Magyarországot most azért minősítik magas kockázatúnak, mert a politikusok 2001. és 2006. között felelőtlen politikát folytattak, túl sokat költöttek, és a választóknak betarthatatlan ígéreteket tettek. „Ennek az lett az eredménye, hogy 2006-ban a költségvetési deficit elérte a kilenc százalékot. Ez akkor még nem bolygatta fel a piacot, a befektetőknek a szempillájuk sem rebbent. Most azonban probléma, és a kormány reagált is rá” – mondta, felsorolva az intézkedéseket.

A jegybank elnöke nagy gondnak nevezte, hogy az ország a kialakult feltételek miatt, más államoktól eltérően, nem engedhet meg magának egy konjunktúraprogramot. „A költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy a piacot ösztönözze – magyarázta. – Ez kihat a bővülési várakozásokra is. Az egyetlen mód a helyzet kezelésére, hogy versenyképesebbé tesszük a gazdaságot és rugalmasabbá formáljuk a munkaerőpiacot.” Megjegyezte, hogy szeretnék az állam szerepét visszaszorítani a gazdaságban. Szavai szerint ez egyfelől a kiadások szűkítését, másfelől az adók mérséklését jelentené.

Kifejtette, hogy Magyarországon nincsenek rossz hitelek, mint az Egyesült Államokban, ahol a bankok alacsony jövedelmű adósoknak nyújtottak hiteleket, és mivel az ingatlanpiac konjunktúrája miatt az árak az égig szöktek, a kölcsönök nem voltak kellőképpen biztosítva. „Magyarországon ezzel szemben nem volt ingatlanboom, az árak stabilak maradtak, sőt visszaestek. Ráadásul a magyar bankok olyan hiteleket nyújtanak, amelyek átlagosan a biztosítékul szolgáló fedezet 70 százaléka körül mozognak – mondta Simor András. – Még ha a forint árfolyama tovább romlik is, és az adósok egyre kevésbé tudják törleszteni a tartozásukat, a hitelezők biztonságban vannak. A magyar bankok számoltak ezzel a kockázattal devizahiteleiknél, és eleve így alakították ki ajánlatmodelljeiket.”

Hírösszefoglaló