2008. október 21., 00:002008. október 21., 00:00
Határozottan visszautasítja Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MBB) elnöke, hogy Magyarországot ugyanolyan állami csőd fenyegetné, mint Izlandot. Simor a Der Standard osztrák napilap tegnapi számában megjelent interjúban közölte, hogy az összehasonlítás nem állja meg a helyét, mert a „két ország vonatkozásában csupán annyi a közös, hogy mindketten kicsik”. Véleménye szerint Magyarországot most azért minősítik magas kockázatúnak, mert a politikusok 2001. és 2006. között felelőtlen politikát folytattak, túl sokat költöttek, és a választóknak betarthatatlan ígéreteket tettek. „Ennek az lett az eredménye, hogy 2006-ban a költségvetési deficit elérte a kilenc százalékot. Ez akkor még nem bolygatta fel a piacot, a befektetőknek a szempillájuk sem rebbent. Most azonban probléma, és a kormány reagált is rá” – mondta, felsorolva az intézkedéseket.
A jegybank elnöke nagy gondnak nevezte, hogy az ország a kialakult feltételek miatt, más államoktól eltérően, nem engedhet meg magának egy konjunktúraprogramot. „A költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy a piacot ösztönözze – magyarázta. – Ez kihat a bővülési várakozásokra is. Az egyetlen mód a helyzet kezelésére, hogy versenyképesebbé tesszük a gazdaságot és rugalmasabbá formáljuk a munkaerőpiacot.” Megjegyezte, hogy szeretnék az állam szerepét visszaszorítani a gazdaságban. Szavai szerint ez egyfelől a kiadások szűkítését, másfelől az adók mérséklését jelentené.
Kifejtette, hogy Magyarországon nincsenek rossz hitelek, mint az Egyesült Államokban, ahol a bankok alacsony jövedelmű adósoknak nyújtottak hiteleket, és mivel az ingatlanpiac konjunktúrája miatt az árak az égig szöktek, a kölcsönök nem voltak kellőképpen biztosítva. „Magyarországon ezzel szemben nem volt ingatlanboom, az árak stabilak maradtak, sőt visszaestek. Ráadásul a magyar bankok olyan hiteleket nyújtanak, amelyek átlagosan a biztosítékul szolgáló fedezet 70 százaléka körül mozognak – mondta Simor András. – Még ha a forint árfolyama tovább romlik is, és az adósok egyre kevésbé tudják törleszteni a tartozásukat, a hitelezők biztonságban vannak. A magyar bankok számoltak ezzel a kockázattal devizahiteleiknél, és eleve így alakították ki ajánlatmodelljeiket.”
Hírösszefoglaló
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.