
Fotó: Agerpres
2009. augusztus 04., 10:072009. augusztus 04., 10:07
Továbbra sem értenek egyet a két kormánypárt vezetői abban, hogy szükséges-e elbocsátani a közalkalmazottak jelentős hányadát. Adriean Videanu gazdasági miniszter tegnap bejelentette: a Demokrata-Liberális Párt (PDL) többek között azt javasolja a Pénzügyminisztériumnak és a kormánykoalíciónak, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) e héten zajló tárgyalások során vállalja többek között az állami költségek lefaragását, az alkalmazottak létszámának csökkentését, az elektronikus közbeszerzési eljárások számának növelését, a közpénzek hatékonyabb felügyeletét, az oktatási rendszer reformját és a nyugdíjrendszer átalakítását.
A tárcavezető szerint a kormány legfontosabb prioritásai közé kell tartoznia a közalkalmazotti bérrendszer átalakításának, az oktatási reformnak, valamint az állami vállalatok versenyképesebbé tételének. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ezzel szemben továbbra is kitart amellett, hogy nem szabad elbocsátani a közalkalmazottak jelentős részét.
„Háromszázezer ember utcára tétele nem megoldás, mivel jelen pillanatban a munkahelyek megőrzése a legfontosabb teendő” – mutatott rá a politikus. „A koalíció a nemzeti érdek védelmére állt össze, azért, hogy enyhítse a világgazdasági válság romániai hatásait, miközben az ország az elmúlt tíz év legnehezebb időszakát éli. Románia nem engedheti meg magának, hogy politikai kísérleteket folytasson. A koalíció egyetlen célja, hogy hatékony kormányzást folytasson. A politikai stabilitás pedig előbbre való, mint bármelyik miniszter tisztségben tartása. Mi is úgy véljük, hogy a közigazgatás költségei magasak, de a munkahelyek húsz százalékkal történő csökkentése nem megoldás” – szögezte le Geoană.
Mint arról beszámoltunk, a közalkalmazottak létszámának húszszázalékos csökkentését Traian Băsescu államfő vetette fel a múlt héten. Javaslatát azzal indokolta hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az ország számára túlságosan költséges a felduzzasztott és alacsony hatékonyságú, számos hozzá nem értő személyt is sorai közt tudó tisztviselői kar fenntartása.
A PSD már korábban is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja az államfői javaslatot. Bogdan Niculescu Duvăz, a párt szóvivője a hétvégén közölte, az állami apparátus létszámának csökkentése hátrányosan befolyásolja a gazdaságot, mivel megnövekednek a munkanélküli-segély költségei, s egyben csökken az alacsony jövedelemmel rendelkező személyek vásárlóereje. „Ennek következtében visszaesik a fogyasztás, ami miatt számos vállalat jut majd csődbe, és ez szintén a munkanélküliség növekedéséhez vezet” – részletezte a politikus.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.