
Fotó: Haáz Vince
Mivel a legtöbb művelet számítógép-vezérlésű, varrodában sem kapnak munkát azok, akik nem tudnak írni-olvasni.
2017. május 23., 08:292017. május 23., 08:29
Ismét bebizonyosodott, hogy nagy szükség lenne a Második esély programra: a Kovásza megyei munkaerő-elhelyező ügynökség által az elmúlt héten Nagyborosnyón megszervezett miniállásbörzén
A börzén összesen 123 állástalan jelent meg, köztük ötven nő.
Kelemen Tibor, a munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója arról tájékoztatott, hogy az egyik sepsiszentgyörgyi készruhagyár varrónőket keresett, s amellett, hogy próbára tették a jelentkezők kézügyességét, egy írásbeli teszten is át kellett menniük. Így többen már eleve kiestek, bár rendelkeztek szakmai ismeretekkel, az ingázást is vállalták volna, ám nem tudnak írni-olvasni.
Az összesítés szerint a börzén megjelentek közül 38 állástalan semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkezett, 58-an az elemi iskolát sem fejezték be, 23-an végezték el az általános iskolát, és ketten a szakiskolát. Egy munkanélküli végzett középiskolát és egy technikumot. Végül tizenhárom érdeklődőt hívtak be állásinterjúra.
Amint arról beszámoltunk, Kelemen Tibor már több ízben is felhívta a figyelmet, hogy Háromszéken a tartósan munkanélküliek többsége írástudatlan és szakképzetlen. Szerinte a törvényi szabályozás egyik hiányossága, hogy
holott sok munkanélküli még az elemit sem fejezte be. A Második esély program jelenthetne megoldást, ám az oktatási minisztérium ezt nem finanszírozza, nem fizetik meg a tanítókat, akik a felnőtteket tanítanák betűvetésre.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
szóljon hozzá!