Fotó: Jakab Mónika
Már semmi sem indokolja az állam beavatkozását a romániai energiaárakba – állapították meg az Intelligens Energia Egyesület keddi szakmai rendezvényén felszólaló nemzetközi szakértők, emlékeztetve arra, hogy az árak korlátozásának és kompenzálásának költségeit közvetve a polgárok fizetik ki.
2024. április 16., 20:342024. április 16., 20:34
2024. április 16., 20:352024. április 16., 20:35
„Nem látjuk indokoltnak a piac további szabályozását. Ez nem vezet semmi jóra. Reméljük, hogy ezeket az intézkedéseket leállítják vagy felfüggesztik” – jelentette ki Doug Wood, az Európai Energiakereskedők Szövetségének képviselője.
Aura Săbăduş, az ICIS londoni tanácsadó cég vezető szakértője az Agerpres szerint hangsúlyozta, hogy az államnak csak a kiszolgáltatott személyeket kellene támogatnia, mivel a fogyasztók egy része válság idején megengedheti a magas energiaárak kifizetését. Kifejtette, hogy az árak szabályozásának bumeránghatása van, az adók emelését eredményezi.
„Pontosan ez történik most Romániában és más országokban. Az ársapka nem égből pottyant ajándék. Nekünk, adófizetőknek kell fizetnünk érte. Az állami beavatkozás torzítja a piacot” – jelentette ki.
A kormány 2025 márciusáig fenn kívánja tartani az energiaár-korlátozási rendszert – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter. A tárcavezető szerint az energiaügyi minisztérium adóssága a beszállítókkal szemben mintegy 2 milliárd lej.
Felszólalásában elmondta, hogy ma számos romániai energiavállalat a túlélésért küzd az állami beavatkozások miatt. Szerinte egyes cégek ezért már ki is vonultak Romániából.
Kérdésre válaszolva Aura Săbăduş elmondta, hogy az állam azért nem bízik a szabadpiacban, mert a politikusok nem értik meg a működését.
– húzta alá.
A konferencián részt vevő nemzetközi szakértők tanácsokat is adtak a román hatóságoknak: tartsák tiszteletben az európai szabályozást, ne avatkozzanak be az energiapiacba, készüljenek fel a piac deregulációjára most, amikor az árak alacsonyak. Az adók csökkentését és befektetőbarát környezet megteremtését is javasolták, illetve azt, hogy ne a politikai hovatartozás, hanem a szakértelem alapján nevezzék ki az állami vállalatok vezetőit.
Az energiaárak emelkedését korlátozó és kompenzáló rendszert egy adott pillanatban ki kell vezetni, mert nem szorul az összes fogyasztó állami segítségre – jelentette ki Silvia Vlăsceanu, a Villamosenergia-termelők Szövetségének ügyvezető igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!