2011. július 06., 09:092011. július 06., 09:09
A magyar hírügynökség azzal kapcsolatban kereste meg az illetékeseket, hogy a Népszabadság tegnapi számában azt írta, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt előzetes kiadatását. A lap több, egymástól független – de meg nem nevezett – forrásból úgy értesült: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként a Mol-vezért. Az újság szerint ez azt sejteti, hogy egyelőre, legalábbis részben felajánlották az eljárás lefolytatását. A Népszabadság emlékeztetett: horvát lapértesülések szerint Hernádi Zsoltot vesztegetéssel gyanúsítja az ottani ügyészség.
Martina Mihordin, a DORH szóvivője eközben közölte, hogy a tárca nem kérte Hernádi Zsolt kiadatását. Ugyanígy válaszolt Vesna Dovranic, a horvát igazságügyi minisztérium szóvivője is. Vesna Dovranic a távirati irodának megerősítette azt is, hogy a kiadatási eljárás lefolytatásában a minisztérium az illetékes szerv. Eközben Pánczél Andrea, a Mol kommunikációs vezetője azt mondta, sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte az elnök-vezérigazgató kiadatását. Később közleményt is kiadott a Mol a témában, amelyben leszögezték, helyreigazítást kérnek a Népszabadságtól, amely „valótlan állításaival jelentős kárt okozott a cégnek”, és ezért a Mol további jogi lépesek lehetőségét is kilátásba helyezte a lappal és a cikk szerzőjével szemben.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kommunikációért felelős államtitkársága is nyilatkozott, a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint Horvátország a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyével kapcsolatban nem terjesztett elő kiadatási kérelmet, amit az Európai kiadatási egyezmény alapján tehetne meg. Arra a kérdésre, hogy valóban felajánlotta-e a horvát fél, hogy Magyarországon hallgassák ki Hernádi Zsoltot gyanúsítottként, az MTI azt a választ kapta, hogy a KIM-nek erről nincs információja, a jogsegélykérelmeket a Legfőbb Ügyészség kezeli. Orbán Viktor miniszterelnök strasbourgi sajtóértekezletén leszögezte: a magyar állam határozott tulajdonosi álláspontja az, hogy a Mol és az INA közötti szerződés semmilyen módosításához nem járul hozzá.
Korábban egy horvát lap arról írt, hogy a horvát kormány akár fel is mondhatja a Mol–INA-szerződést. A magyar kormányfő a Hernádi Zsolt állítólagos horvátországi kiadatásának kérésével kapcsolatos kérdésre azt mondta: „A vádakat ismerjük, nem tekintjük kormányközi kérdésnek, a vádak tisztázása a bűnüldöző szervek feladata.” „Ebbe nem kívánunk beleavatkozni, és ebben semmilyen szerepet sem kívánunk játszani” – jelentette ki. Orbán felidézte, a magyar állam 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a Molban, és „a határozott tulajdonosi álláspontunk az, hogy semmilyen szerződésmódosításhoz nem járulunk hozzá, amely a horvát olajtársaság és a magyar olajtársaság között jött létre”. A Vjesnik című zágrábi napilap internetes honlapján június végén megjelentek szerint a horvát kormány esetleg megvizsgálja annak lehetőségét, hogy felmondják a korábbi kormány és a Mol közötti, az INA többségi részesedéséről szóló szerződést.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!