2011. július 06., 09:092011. július 06., 09:09
A magyar hírügynökség azzal kapcsolatban kereste meg az illetékeseket, hogy a Népszabadság tegnapi számában azt írta, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt előzetes kiadatását. A lap több, egymástól független – de meg nem nevezett – forrásból úgy értesült: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként a Mol-vezért. Az újság szerint ez azt sejteti, hogy egyelőre, legalábbis részben felajánlották az eljárás lefolytatását. A Népszabadság emlékeztetett: horvát lapértesülések szerint Hernádi Zsoltot vesztegetéssel gyanúsítja az ottani ügyészség.
Martina Mihordin, a DORH szóvivője eközben közölte, hogy a tárca nem kérte Hernádi Zsolt kiadatását. Ugyanígy válaszolt Vesna Dovranic, a horvát igazságügyi minisztérium szóvivője is. Vesna Dovranic a távirati irodának megerősítette azt is, hogy a kiadatási eljárás lefolytatásában a minisztérium az illetékes szerv. Eközben Pánczél Andrea, a Mol kommunikációs vezetője azt mondta, sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte az elnök-vezérigazgató kiadatását. Később közleményt is kiadott a Mol a témában, amelyben leszögezték, helyreigazítást kérnek a Népszabadságtól, amely „valótlan állításaival jelentős kárt okozott a cégnek”, és ezért a Mol további jogi lépesek lehetőségét is kilátásba helyezte a lappal és a cikk szerzőjével szemben.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kommunikációért felelős államtitkársága is nyilatkozott, a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint Horvátország a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyével kapcsolatban nem terjesztett elő kiadatási kérelmet, amit az Európai kiadatási egyezmény alapján tehetne meg. Arra a kérdésre, hogy valóban felajánlotta-e a horvát fél, hogy Magyarországon hallgassák ki Hernádi Zsoltot gyanúsítottként, az MTI azt a választ kapta, hogy a KIM-nek erről nincs információja, a jogsegélykérelmeket a Legfőbb Ügyészség kezeli. Orbán Viktor miniszterelnök strasbourgi sajtóértekezletén leszögezte: a magyar állam határozott tulajdonosi álláspontja az, hogy a Mol és az INA közötti szerződés semmilyen módosításához nem járul hozzá.
Korábban egy horvát lap arról írt, hogy a horvát kormány akár fel is mondhatja a Mol–INA-szerződést. A magyar kormányfő a Hernádi Zsolt állítólagos horvátországi kiadatásának kérésével kapcsolatos kérdésre azt mondta: „A vádakat ismerjük, nem tekintjük kormányközi kérdésnek, a vádak tisztázása a bűnüldöző szervek feladata.” „Ebbe nem kívánunk beleavatkozni, és ebben semmilyen szerepet sem kívánunk játszani” – jelentette ki. Orbán felidézte, a magyar állam 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a Molban, és „a határozott tulajdonosi álláspontunk az, hogy semmilyen szerződésmódosításhoz nem járulunk hozzá, amely a horvát olajtársaság és a magyar olajtársaság között jött létre”. A Vjesnik című zágrábi napilap internetes honlapján június végén megjelentek szerint a horvát kormány esetleg megvizsgálja annak lehetőségét, hogy felmondják a korábbi kormány és a Mol közötti, az INA többségi részesedéséről szóló szerződést.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!