2011. július 06., 09:092011. július 06., 09:09
A magyar hírügynökség azzal kapcsolatban kereste meg az illetékeseket, hogy a Népszabadság tegnapi számában azt írta, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt előzetes kiadatását. A lap több, egymástól független – de meg nem nevezett – forrásból úgy értesült: a horvátok felajánlották, hogy az általuk később átadandó bizonyítékok és a később megadandó kérdések alapján Magyarországon hallgassák ki gyanúsítottként a Mol-vezért. Az újság szerint ez azt sejteti, hogy egyelőre, legalábbis részben felajánlották az eljárás lefolytatását. A Népszabadság emlékeztetett: horvát lapértesülések szerint Hernádi Zsoltot vesztegetéssel gyanúsítja az ottani ügyészség.
Martina Mihordin, a DORH szóvivője eközben közölte, hogy a tárca nem kérte Hernádi Zsolt kiadatását. Ugyanígy válaszolt Vesna Dovranic, a horvát igazságügyi minisztérium szóvivője is. Vesna Dovranic a távirati irodának megerősítette azt is, hogy a kiadatási eljárás lefolytatásában a minisztérium az illetékes szerv. Eközben Pánczél Andrea, a Mol kommunikációs vezetője azt mondta, sem a Mol, sem Hernádi Zsolt nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte az elnök-vezérigazgató kiadatását. Később közleményt is kiadott a Mol a témában, amelyben leszögezték, helyreigazítást kérnek a Népszabadságtól, amely „valótlan állításaival jelentős kárt okozott a cégnek”, és ezért a Mol további jogi lépesek lehetőségét is kilátásba helyezte a lappal és a cikk szerzőjével szemben.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kommunikációért felelős államtitkársága is nyilatkozott, a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint Horvátország a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyével kapcsolatban nem terjesztett elő kiadatási kérelmet, amit az Európai kiadatási egyezmény alapján tehetne meg. Arra a kérdésre, hogy valóban felajánlotta-e a horvát fél, hogy Magyarországon hallgassák ki Hernádi Zsoltot gyanúsítottként, az MTI azt a választ kapta, hogy a KIM-nek erről nincs információja, a jogsegélykérelmeket a Legfőbb Ügyészség kezeli. Orbán Viktor miniszterelnök strasbourgi sajtóértekezletén leszögezte: a magyar állam határozott tulajdonosi álláspontja az, hogy a Mol és az INA közötti szerződés semmilyen módosításához nem járul hozzá.
Korábban egy horvát lap arról írt, hogy a horvát kormány akár fel is mondhatja a Mol–INA-szerződést. A magyar kormányfő a Hernádi Zsolt állítólagos horvátországi kiadatásának kérésével kapcsolatos kérdésre azt mondta: „A vádakat ismerjük, nem tekintjük kormányközi kérdésnek, a vádak tisztázása a bűnüldöző szervek feladata.” „Ebbe nem kívánunk beleavatkozni, és ebben semmilyen szerepet sem kívánunk játszani” – jelentette ki. Orbán felidézte, a magyar állam 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a Molban, és „a határozott tulajdonosi álláspontunk az, hogy semmilyen szerződésmódosításhoz nem járulunk hozzá, amely a horvát olajtársaság és a magyar olajtársaság között jött létre”. A Vjesnik című zágrábi napilap internetes honlapján június végén megjelentek szerint a horvát kormány esetleg megvizsgálja annak lehetőségét, hogy felmondják a korábbi kormány és a Mol közötti, az INA többségi részesedéséről szóló szerződést.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!