Nincs igazi nyertese a vámmegállapodásnak a Krónikának nyilatkozó elemző szerint

„Minden vámilletéknek a jólétet romboló hatása van, mert nagyon sok a vesztese. Van néhány nyertese, de ha mérleget vonunk, akkor nettó veszteség keletkezik a világgazdaság számára. Tehát nyilvánvaló, hogy ilyen szempontból senki nem tartja üdvösnek ezeket a vámilletékeket, még a 15 százalékot sem” – fejtette ki a gazdasági elemző.

Aki szerint ez ellen sajnos nem sokat lehet tenni, „talán annyit, hogy azoknak az exportőr cégeknek, amelyek érintenek ezek az intézkedések, esetleg állami szubvenciót lehetne biztosítani, hogy a bevételkimaradást lehessen egy kicsit kompenzálni”.

A vámmegállapodás közvetlen és közvetett hatásai

Persze elégedetlenek vagyunk ezekkel a vámilletékekkel – húzta alá Nagy Bálint Zsolt, hozzátéve azonban, hogy „igazából ezeknek a hatása Magyarországra és Romániára nézve eléggé csekély”.

„De nyilván hozzá kell tenni azt is, hogy nem csak a közvetlen, hanem közvetett hatás is létezik. Például Németország sokkal jobban kitett az Egyesült Államoknak, és hogyha az itteni cégek német megrendelői bajba kerülnek, az kihat a magyarországi, illetve a romániai cégekre. Tehát a közvetett hatás az magasabb, és ez valóban aggasztó” – fogalmazta meg a BBTE oktatója.

Akitől azt is megkérdeztük, hogy szerinte az EU számára volt-e más megoldás, vagy örüljünk, hogy csak 15 százalék a vám.

Úgyhogy sajnos ez olyan, mint egy diktátorjátszma, ahol Trump a diktátor, és megmondja, hogy mi a frankó, mennyi legyen a frankó. Esetleg lehetett volna olyan típusú megegyezés, hogy a vámilleték legyen kisebb, de akkor cserébe az Uniónak még tennie kellett volna valamit, mondjuk, több amerikai terméket – például több vadászgépet vagy más katonai felszerelést, esetleg nyersanyagot, LPG gázt – kellett volna rendelnie. Lehetett volna esetleg egy ilyen megoldás, de sajnos sem én, sem közgazdász társaim nem látjuk azt, hogy mi történt a Trump és Ursula von der Leyen közötti beszélgetés során, nem ismerjük a tárgyalás részleteit” – fogalmazta meg Nagy Bálint Zsolt.

„Trumpnál soha nem lehet tudni. Hiszen az eredeti elképzelései is nagyon határozottak voltak, és aztán utána visszatáncolt. Trumppal kapcsolatban elég nagy ez a bizonytalansági faktor, nem tudjuk, hogy másnap bal lábbal vagy jobb lábbal kel fel, és akkor ennek függvényében módosítja az illetékeket vagy az intézkedéseket. De a lényeg az, hogyha ez módosulna is, valószínűleg nagyon kis mértékben módosulna, tehát nem remélem azt, hogy nagyon szignifikánsan bemenne 15 százalék alá. Nincs is már olyan nagy tér, hiszen, ha lejönne 10 százalékra, az már nagyon közel lenne a Trump előtti vámilletékszinthez, és akkor meg már azt mondhatná, hogy kár az egészért, nem csináltunk semmit” – fejtette ki az elemző.

Katasztrófa nincs, holtteher-veszteség annál inkább

Mint hallhattuk, Románia és Magyarország esetén a kitettség inkább közvetett, de mit jelent ez az egyszerű polgárok számára, mennyiben tud rontani életminőségünkön?

„A megállapodásnak nem lesz katasztrofális hatása. Most a kérdés az, hogy az úgynevezett holtteher-veszteség – tehát egy olyan veszteség, ami senkinek a nyereségébe nem megy át – mikor csapódik le például az Egyesült Államokban. Mert ha a tőzsdéket nézzük, úgy látszik, hogy nem nagyon érinti őket. Az eredeti bejelentésnél volt egy visszaesés, de azóta megint szárnyalnak a tőzsdék. Az Egyesült Államok foglalkoztatási adatai nagyon jók, a növekedési kilátásai szintén jók” – magyarázta Nagy Bálint Zsolt, aki szerint két tényezőről beszélhetünk.

A felmérések szerint a 2,5 százalékos gazdasági növekedés helyett egy 2 százalékos lehete a gazdasági növekedés. Ami persze rosszabb a vártnál, keletkezik veszteség, csak nem lesz katasztrofális” – mutatott rá az elemző, kizárva, hogy az Egyesült Államok – akár technikai – recesszióba kerüljön.

korábban írtuk

Megszületett a vámegyezség az USA és az EU között: 15 százalékos adót vet ki Amerika az Európából érkező árura

Donald Trump amerikai elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott skóciai megbeszélése után bejelentette: megállapodtak a vámok ügyében, amelyekről hónapok óta folynak a tárgyalások.

A német hatás

Nem úgy Németország, ahol már idén is volt két negyedév, amikor technikai recessziót könyveltek el, és még előfordulhat hasonló helyzet. A közgazdász kérdésünkre kiemelte: európai uniós viszonylatban Németország a leginkább kitett az Egyesült Államokba irányuló export szempontjából.

„Németországban a leggyengébb a gazdasági növekedés. Már másfél éve mondjuk, hogy Németország Európa beteg embere. És ezt arra értjük, hogy nagyon le van lassulva a növekedés. Ennek a lassulásnak viszont nem a vámilletékek az okai – a német gazdaság már jóval korábban technikai recesszióban volt. Ennek két oka van. Az egyik, hogy lemaradt a versenyképességben a kínaiaktól, és a Volkswagen elektromos autóit senki nem veszi, hanem a kínaiakat veszik, meg a Teslát. A másik ok, hogy nincs már az olcsó orosz gáz, ami a német versenyképesség alapját jelentette. Most ezekre még rájön a vámilleték is.

– foglalta össze a pillanatnyi helyzetet a BBTE oktatója.

Kérdésünkre pedig úgy vélekedett, közvetett módon ez a mi életünkre is kihathat, mivel nálunk is nagyon gyenge a növekedési előrejelzés, itt is elképzelhető egy technikai recesszió.

Mi lenne a legrosszabb forgatókönyv? – merül fel a kérdés.

Hiszen akkor elmaradnak a cégek bevételei, előfordulhatnak leépítések, karcsúsítások, de katasztrofálisan nagy válság nem lesz. Tehát nem kell olyasmire gondolni, mint ami 2008-ban volt. Attól azért távol állunk” – sietett megnyugtatni a kedélyeket Nagy Bálint Zsolt.

Amint arról korábban beszámoltunk, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt vasárnap Skóciában, Donald Trump amerikai elnökkel folytatott egyeztetését követően bejelentette: az EU megállapodott az Egyesült Államokkal egy egységes, 15 százalékos vámtételben az EU-export túlnyomó többségére vonatkozóan. „Ez az arány a legtöbb ágazatra kiterjed, beleértve

• az autóipart,
• a félvezetőket
• és a gyógyszeripart.

– fogalmazott a bizottság elnöke. Von der Leyen elmondta: a felek abban is megegyeztek, hogy számos stratégiai termék esetében kölcsönösen nulla vámtarifát vezetnek be. Ez érinti többek között a repülőgépeket és alkatrészeiket, egyes vegyi anyagokat, generikus gyógyszereket, félvezetőgyártó berendezéseket, bizonyos mezőgazdasági termékeket, valamint nyersanyagokat és kritikus fontosságú alapanyagokat.

Von der Leyen közölte: „az acél és alumínium esetében közös kihívást jelent a globális túlkapacitás. Az EU és az Egyesült Államok együtt fog dolgozni a tisztességes globális verseny biztosításáért, valamint a két fél közötti akadályok csökkentéséért”.

A megállapodás részeként a felek fokozzák az energetikai együttműködést is. „Az amerikai energiaimport diverzifikálja az ellátási forrásainkat, és hozzájárul Európa energiaellátásának biztonságához. Jelentős mértékű amerikai LNG-, olaj- és nukleáris üzemanyag-vásárlással váltjuk ki az orosz gázt és kőolajat” – jelezte egyúttal a bizottsági elnök.

korábban írtuk

Az EU-biztos védi az Amerikával kötött vámegyezséget, Orbán szerint Trump Von der Leyent reggelizett

Újra stabilitást hoz, és megnyitja az utat a stratégiai együttműködés előtt – értékelte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján a Skóciában vasárnap véglegesített kereskedelmi megállapodást.