
A kelet-európai országok agrárminisztereinek kérése ismét süket fülekre talált Brüsszelben
Fotó: Agrárminisztérium
Az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek brüsszeli csúcstalálkozóján nem született egyezség arról, hogy az Európai Bizottság korlátozná az ukrajnai mezőgazdasági termékek behozatalát a közös uniós piacra. A kelet-európai országok által sürgetett állásfoglalásra még várni kell. Nagy István agrárminiszter szerint erről Magyarország nemzeti hatáskörben fog dönteni.
2024. január 25., 20:352024. január 25., 20:35
2024. január 25., 22:372024. január 25., 22:37
Nagy István magyar agrárminisztrer az uniós tagállamok mezőgazdaságért és halászatért felelős minisztereinek tanácskozása utáni sajtótájékoztatón Brüsszelben elmondta: a gazdatüntetések Európa-szerte azt jelzik, hogy az ideológiailag túlpolitizált agrárium fenntarthatatlan a gazdálkodók számára. ,,Ha a versenyképesség, a teremtett világunk minőségének megőrzése és az élelmezés biztonságának hármas egységét megbontjuk, akkor a rendszer nem lesz fenntartható.
a piacuk kiszolgáltatásával pedig egy olyan helyzet áll elő, ami a mindennapi megélhetésüket veszélyezteti” – mutatott rá.
Az EU továbbra is nyitva hagyná a határokat a kereskedelem előtt, és Magyarországnak is be kellene engednie az ukrán gabonát, ami elfogadhatatlan – mondta. Beszámolt róla, tanácskozást folytatott Valdis Dombrovskis uniós biztossal, és arra jutottak, hogy Magyarországnak kétoldalú egyezséget kell kötnie Ukrajnával, ami azt jelentené, hogy az ukrán fél nem küld, Magyarország pedig nem fogad gabonát, tájékoztat az Agrárminisztérium sajtószolgálata.
másrészt az Ukrajnával szomszédos tagállamok mezőgazdasági termelőinek uniós védelemre van szükségük.
,,Nem látok más lehetőséget, mint a kvóták visszavezetését az érzékeny termékekre. Emellett azon termékek piacát is védeni kell, ahol a társulási megállapodás nem tartalmazott kvótákat” – jelentette ki. Rámutatott, hogy a magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. Magyarország számára azonban a magyar gazdák érdeke elsődleges – hangsúlyozta.
Nagy István arra is kitért, hogy az ukrán mezőgazdasági minisztérium honlapján lévő tájékoztatás szerint a szántóföldi növények többségénél veszteséges a termelés, különösen a kis és közepes gazdálkodók esetében. ,,Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy eléri-e a célját a teljes piacnyitással nyújtott közös európai segítség.
és a termékek sem jutnak el a rászoruló harmadik országba” – fejtette ki.
Az agrárminiszter hangsúlyozta: meg kell változtatni a megközelítést ahhoz, hogy Európa hosszú távon képes legyen önmagának termelni és a helyben megtermelt termékeit feldolgozni.
,,Fenntarthatatlan az az állapot, hogy Európa harmadik országokból importál, míg a saját termelőinek fel kell hagyniuk a termeléssel” – húzta alá. Álláspontja szerint egy jól működő és ambiciózusan finanszírozott közös agrárpolitika a legfontosabb előfeltétele annak, hogy a gazdák továbbra is garantálni tudják az élelmezésbiztonságot. Első számú prioritás a gazdálkodók méltányos jövedelmezése, és nagy hangsúlyt kell fektetni a generációs megújulásra, hiszen a gazdatársadalom elöregedése még mindig nem megoldott probléma az Európai Unióban.

Nyílt levélben sürgeti a Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért (AAC) nevű romániai gazdaszövetség az európai uniós gazdálkodók „túlélési feltételeinek” megteremtését az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása előtt.

A falugazdász szerint nagy a baj a mezőgazdaságban, az utóbbi három esztendő anyagilag kizsigerelte a termelőket. A detrehemtelepi szakemberrel „földközelből” vettük számba azokat a gondokat, bajokat, amelyek az országos gazdamegmozdulásokat okozták.
Romániában ismét napirendre került az euró bevezetése: Nicușor Dan államfő szerint politikai konszenzus alakult ki arról, hogy az ország a következő években megteremti a közös európai valuta bevezetésének feltételeit.
A Fitch Ratings hitelminősítő megerősítette Románia hosszú lejáratú államadósság-besorolását BBB- szinten, miközben a kilátás továbbra is negatív maradt.
Európai uniós összevetésben Romániában a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy legalább egyhetes nyaralást.
A romániai minimálbér a július 1-jei emelése után 825 euróra nőtt, ennek ellenére továbbra is a rangsor végén kullog európai uniós összevetésben. Az Eurostat adatai szerint csak Bulgáriában és Lettországban alacsonyabb a kötelező legkisebb munkabér.
A fekete-tengeri háborús helyzet és az ukrán exportakadozás miatt jelentősen emelkedtek a romániai gabonaárak, miközben az ország rekordközeli búzatermésre készül. A kedvező búzaárak azonban könnyen átmenetinek bizonyulhatnak.
Történelmi csúcsot döntött pénteken a standard gázolaj ára Romániában: ma már van olyan töltőállomáslánc, amelynél a dízel literenkénti ára meghaladta a 10,5 lejes szintet
A szerb NIS vállalat, amelynek többségi tulajdonosa az orosz Gazprom Neft óriásvállalat, megállapodott romániai leányvállalatának, a NIS Petrolnak az eladásáról – adta hírül pénteken az Economedia.ro.
A hatóságok dolgoznak a juhtenyésztőket sújtó válság leküzdésén – jelentette ki Tánczos Barna ügyvivő miniszterelnök-helyettes és mezőgazdasági miniszter, miután csütörtökön fogadta a tiltakozó gazdákat.
A kormány csütörtökön 630 millió euró értékű hitelfelvételt hagyott jóvá a Brassó–Segesvár vasútvonal korszerűsítésére.
Bár már elmúlt egy éve annak, hogy a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm megállapodást kötött a FrieslandCampina Romania Rt. részvényei 97,57 százalékának megvásárlásáról, a tranzakciót azóta sem sikerült nyélbe ütni.
szóljon hozzá!