Az egy évvel korábbi 1,5-1,6 lejes felvásárlási árhoz képest tavaly ősszel már csak 60 banit kaptak a tengeri kilójáért a hazai termelők
Fotó: Beliczay László
Nagy a baj a mezőgazdaságban a Krónikának nyilatkozó falugazdász szerint, az utóbbi három esztendő anyagilag kizsigerelte a termelőket. A detrehemtelepi szakemberrel „földközelből” vettük számba azokat a gondokat, bajokat, amelyek az országos gazdamegmozdulásokat okozták. A masszív ukrajnai gabonabehozatal miatt egy év alatt hatalmasat zuhant valamennyi mezőgazdasági termény ára, és a jó hektárhozamok ellenére a legtöbb gazda ráfizetéssel dolgozott. Tetézi a nehézségeket, hogy egyre kevesebb a kisgazdaságoknak, kistermelőknek szóló anyagi segítség.
2024. január 23., 09:012024. január 23., 09:01
A mezőgazdasági termelők két héttel ezelőtt kirobbant tüntetéssorozata alaposan ráirányította a figyelmet a romániai gazdák gondjaira. Sokféle követelés elhangzott, ami a szántóföldi növénytermesztésből, állattenyésztésből és a kertészkedésből élők gazdaságának túlélési esélyeit hivatottak biztosítani. Nem vitás, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági gondokat követő ukrajnai háború, és az ukrán mezőgazdasági termékeknek az Európai Unió piacára történő vámmentes behozatala teljesen felborította a korábbi rendet.
Erről beszélgettünk Simon Zoltán falugazdásszal, aki a Kolozs megyei Detrehemtelepen él, és innen látja el szaktanáccsal az aranyosszéki falvak magyar gazdáit. Elöljáróban leszögezi, hogy természetes körülmények között is mindig rizikót jelentett a mezőgazdasági termelés, most azonban az ukrajnai válság okozta gazdasági nehézségek tetézték a szokásos gondokat. Példaként egy négy növényből – kukorica, búza, krumpli és valamilyen zöldség – álló szántóföldi farmot elemez, ahol rendszerint az egyik haszonnövény soha nem hoz kielégítő termést, így ennek ráfizetését a másik három növényi kultúra fedezi.
Egy hektár kukorica minimális előállítása 2021-ben 3500 lej volt, egy évre rá már elérte a hétezer lejt, vagy még nagyobb összeget. Ráadásul jött egy kemény aszály, és szinte semmi kukoricatermés nem lett. A nagy többletkiadás ősszel még nagyobb mínusszal ért véget.
Az uniós támogatás sem ellensúlyozza a ráfizetést
„2022 telére a mezőgazdasági termelők felélték tartalékaikat. A berobbanó műtrágya- és egyéb inputanyagárak miatt hirtelen megugrottak a költségek, és a következő tavaszra sokan csak hitelből tudták elkezdeni az új mezőgazdasági évet” – összegzi a tapasztalatokat az aranyosszéki falugazdász.
A gazdatüntetéseknek három kézzelfogható eredménye született. Hektáronként százeurós plusztámogatást kapnak a gazdák; B-kategóriás járművezetői jogosítvánnyal lehet traktort vezetni, és több erőgép mentesül a műszaki vizsga alól.
Azonban a 2023-as esztendő sem ígért jobb fejleményeket. A közel két éve zajló ukrajnai háború más kellemetlenséget is okozott a gazdáknak. A gabona felvásárlási ára a felére, vagy a korábbi ár negyven százalékára csökkent. Hiába születtek jó terméseredmények – Aranyosszéken és a Mezőségen az ügyesebb gazdák tízezer kilogrammos vagy efölötti szemtermést értek el kukoricából –, mert az egy évvel korábbi 1,5 lejes felvásárlási árhoz képest tavaly ősszel már csak 60 banit kaptak a tengeri kilójáért.
Tavaly annak volt szerencséje, aki valamilyen zöldségfélével – hagyma, cékla, zeller, stb. – próbálkozott, így sikerült némileg ellensúlyozni a gabonatermesztés ráfizetését. A falugazdász szerint azonban a román kormány tovább tetézte a bajt a cégek adójának növelésével, illetve a gázolaj jövedéki adójának megemelésével. Nem véletlen, hogy „elszakadt a cérna”, mert ráfizetésből senki nem tud megélni. A mai tapasztalatok szerint a romániai mezőgazdaságban európai uniós támogatásokkal is nagyon nehezen tud talpon maradni a gazda.
Egy hektár kukorica minimális előállítási költsége 2021-ben 3500 lejbe került, egy évre rá már elérte a hétezer lejt
Fotó: Beliczay László
Egyre kevesebb támogatás jut kisgazdáknak
A detrehemtelepi gazdálkodáson kívül 2008 óta pályázatírással is foglalkozó Simon Zoltán Kolozs megyében elsők között indította el pályázatíró cégét. Elsőként saját gazdasága számára 25 ezer eurós pályázatot nyert el, és azóta több száz Kolozs megyei gazdának és polgármesteri hivatalnak állított össze sikeres pályázatokat.
Nagy gondnak tartja, hogy egyre kevesebb a kisgazdaságoknak, kistermelőknek szóló anyagi segítség. Míg korábban rengetegen hozzájutottak 7500 eurós kistermelői pályázathoz, és a nagyobb összegű gazdapályázatok esetében is az elmúlt ciklusban tíz százalékos volt az önrész, a tavaly indult új uniós ciklus drasztikusan megnehezítette a gazdák talpon maradási esélyeit.
A romániai mezőgazdaság jövedelmezősége közepette nagyon nehéz ennyi pénzt félretenni, összegyűjteni. Szaktanácsadóként arra intem a gazdákat, hogy többször is gondolják meg, mielőtt ezt az összeget bankhitelből fedeznék. Sajnos sok olyan gazdáról tudok, akinek ráment a háza és a birtoka is a bankkölcsönökre” – mutat rá a gazdákra leselkedő veszélyekre a pályázatíró szakember, akinek fia viszi tovább az általa elkezdett másfél évtizedes pályázatíró munkát.
de nincsenek jobb helyzetben a nagyobb agrárvállalkozások sem. Náluk is túl alacsony a jövedelmezőség ahhoz, hogy több százezer vagy millió eurós uniós pályázati önrészt tudjanak előteremteni.
Az immár kilencedik napja tiltakozó gazdák és közúti fuvarozók követeléslistáján szereplő jogszabályokat fogad el csütörtöki ülésén a kormány.
A zöldségpiac maradt a gazdák számára
Simon Zoltán úgy látja, a folyamatosan tanuló, megfelelően dokumentálódó, ügyes gazdák képesek talpon maradni, akik a legjobb minőségű vetőmaggal és a mezőgazdaságban használatos csúcstechnológiákkal próbálkoznak. Falujában és környékén több olyan gazdacsaládot említ, amelyek összefogva megkeresik a legjobb értékesítési lehetőségeket éttermek, feldolgozók, nagybani kereskedők irányába, és jó áron kiváló minőséget kínálnak. Tapasztalatai szerint a nagyáruházakkal nem működik az értékesítés, mert a multinacionális áruházláncok felvásárlói „csúfolkodnak” a hazai gazdákkal.
Aki megpróbálkozott, egy idő után felbontotta velük a szerződést. Csak a nagybani vagy a zöldségpiac marad a gazdák számára, itt kell megméretkezzenek és boldoguljanak.
Simon Zoltán falugazdász detrehemtelepi gyümölcsösében
Fotó: Makkay József
„Ha a kormány nem veszi komolyan a romániai gazdatársadalom gondjait, nem csak a drasztikusan meggyérült kisgazdatársadalom hagy fel a földműveléssel, hanem az agrárvállalkozások is kirostálódnak. Remélem, Bukarestből is látszanak ezek a gondok” – fogalmaz a detrehemtelepi falugazdász, pályázatíró szakember.
Nem tartja jó megoldásnak a négy legnagyobb gazdaérdekvédelmi szervezetet tömörítő Mezőgazdasági és Együttműködési Szövetség elnöke, Nicu Vasile, hogy a kormány a gazdatüntetések kapcsán külön-külön tárgyal számtalan gazdaszervezettel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közúti áru- és személyszállításban részt vevő gépkocsivezetőket ellenőrizték Brassó megyében a közlekedésrendészet munkatársai. Több műszakilag hibás járművet kivontak a forgalomból, és egy ittas sofőr is lebukott.
Megelégelve a város forgalmasabb utcáit és tereit ellepő kéregetőket, az aradi önkormányzat határozott lépésre szánta el magát a koldulás visszaszorítására, és felkérte a lakosokat, hogy adományaikkal „ne táplálják” a jelenséget.
November 10–14. között közel száz erdélyi és partiumi középiskolába látogat el országszerte a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hogy a magyar diákoknak bemutassa a 2026-os szakkínálatát, valamint hogy miért érdemes a Sapientiát választani.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) közölte, milyen lesz az időjárás Romániában az elkövetkező hetekben.
Egy Maros megyei nő a mélybe vetette magát a kolozsvári Botanikus Kert tornyából, az áldozatot súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Saját kisgyermekét gázolta halálra kedden egy 28 éves nő a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségben.
Meghalt a temesvári gyermekkórházban egy 17 éves lány. A rendőrség vizsgálatot indított az ügyben.
A kisiratosi Szalai családnál „forró drót” van Márton-nap előtt, mert a híresen jó lúdjaikból jó előre rendelnek az ismerősök, barátok, de a jó libasült receptjét a Krónika olvasóival is megosztották.
Engedélyhez nem kötött airsoft fegyvert vitt be egy 14 éves diák egy kolozsvári gimnáziumba – rendőrségi ügy lett belőle. A rendőrség tájékoztató plakátot készített az iskolákban tiltott tárgyakról.
A lépcsőház és a folyosó nem a lakás része, mégis sokan szeretik feldíszíteni, illetve ezt-azt tárolni az ajtajuk előtti térben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!