2010. június 23., 10:202010. június 23., 10:20
Kérdésünkre, hogy ez konkrétan milyen hozadékot jelenthet Kolozsvár számára, az elöljáró elmondta: az uniós támogatások lehívásakor válhat készpénzzé az együttműködés, hiszen a pályázatok elbírálásakor előnyt élveznek azok az önkormányzatok, civil szervezetek, amelyek társulnak. „Minél többen társulnak, annál nagyobb az esélye annak, hogy a pályázók nyernek” – részletezte László Attila. Hozzáfűzte: a németek az uniós döntéshozó testületekben is elég nagyszámú képviselettel rendelkeznek, az Európa Parlamentben is erős a német anyanyelvű képviselők befolyása, ezért is nagy jelentősége van a német honatyák ajánlatának.
Az alpolgármester szerint ugyanakkor a németeknek azért éri meg együttműködni a kolozsvári önkormányzattal, mert „nálunk több a fejleszteni való, mint náluk”. Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy újabb német befektetési hullám várható a kincses városban, László Attila elmondta: az elmúlt néhány hónapban elég nagy érdeklődést tapasztalt a német vállalkozók részéről, ezért reméli, ez az érdeklődés nem marad abba. „Érdemes megnézni az eddigi német befektetések szerkezetét, többnyire infrastruktúra és munkahelyteremtő beruházásokról van szó” – mutatott rá az elöljáró.
A német országgyűlés 18 fős küldöttsége tagjai között városi közlekedési, tömegközlekedési szakemberek is voltak, akik elsősorban arra kíváncsiak, hogyan oldja meg a kolozsvári önkormányzat a közlekedési gondokat, hogyan győzik meg az embereket arról, hogy inkább gyalogoljanak autózás helyett.
Érdeklődtek továbbá a nemrég megalakított kolozsvári metropolisövezet felől is. Radu Moisin és László Attila, a város két alpolgármestere válaszukban elmondták, milyen gondokkal küszködik a helyi önkormányzat, a lakosság létszámának ugrásszerű növekedésétől kezdve, a középkorra tervezett belváros túlzsúfoltságáig. Ami a metropolisövezetet illeti közölték, még a kezdeteknél tartanak, a teljes övezetet átfogó városrendészeti terv még nem is készült el.
A kolozsvári diákok számára is jó hírrel szolgált ugyanakkor a német küldöttség: Jürgen Murloch parlamenti képviselő bejelentette, szívesen látják a kolozsvári diákokat a németországi egyetemeken, támogatni fogják, hogy az erdélyi diákok Berlinben tanuljanak.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.