2010. június 23., 10:202010. június 23., 10:20
Kérdésünkre, hogy ez konkrétan milyen hozadékot jelenthet Kolozsvár számára, az elöljáró elmondta: az uniós támogatások lehívásakor válhat készpénzzé az együttműködés, hiszen a pályázatok elbírálásakor előnyt élveznek azok az önkormányzatok, civil szervezetek, amelyek társulnak. „Minél többen társulnak, annál nagyobb az esélye annak, hogy a pályázók nyernek” – részletezte László Attila. Hozzáfűzte: a németek az uniós döntéshozó testületekben is elég nagyszámú képviselettel rendelkeznek, az Európa Parlamentben is erős a német anyanyelvű képviselők befolyása, ezért is nagy jelentősége van a német honatyák ajánlatának.
Az alpolgármester szerint ugyanakkor a németeknek azért éri meg együttműködni a kolozsvári önkormányzattal, mert „nálunk több a fejleszteni való, mint náluk”. Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy újabb német befektetési hullám várható a kincses városban, László Attila elmondta: az elmúlt néhány hónapban elég nagy érdeklődést tapasztalt a német vállalkozók részéről, ezért reméli, ez az érdeklődés nem marad abba. „Érdemes megnézni az eddigi német befektetések szerkezetét, többnyire infrastruktúra és munkahelyteremtő beruházásokról van szó” – mutatott rá az elöljáró.
A német országgyűlés 18 fős küldöttsége tagjai között városi közlekedési, tömegközlekedési szakemberek is voltak, akik elsősorban arra kíváncsiak, hogyan oldja meg a kolozsvári önkormányzat a közlekedési gondokat, hogyan győzik meg az embereket arról, hogy inkább gyalogoljanak autózás helyett.
Érdeklődtek továbbá a nemrég megalakított kolozsvári metropolisövezet felől is. Radu Moisin és László Attila, a város két alpolgármestere válaszukban elmondták, milyen gondokkal küszködik a helyi önkormányzat, a lakosság létszámának ugrásszerű növekedésétől kezdve, a középkorra tervezett belváros túlzsúfoltságáig. Ami a metropolisövezetet illeti közölték, még a kezdeteknél tartanak, a teljes övezetet átfogó városrendészeti terv még nem is készült el.
A kolozsvári diákok számára is jó hírrel szolgált ugyanakkor a német küldöttség: Jürgen Murloch parlamenti képviselő bejelentette, szívesen látják a kolozsvári diákokat a németországi egyetemeken, támogatni fogják, hogy az erdélyi diákok Berlinben tanuljanak.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.