2010. június 23., 10:202010. június 23., 10:20
Kérdésünkre, hogy ez konkrétan milyen hozadékot jelenthet Kolozsvár számára, az elöljáró elmondta: az uniós támogatások lehívásakor válhat készpénzzé az együttműködés, hiszen a pályázatok elbírálásakor előnyt élveznek azok az önkormányzatok, civil szervezetek, amelyek társulnak. „Minél többen társulnak, annál nagyobb az esélye annak, hogy a pályázók nyernek” – részletezte László Attila. Hozzáfűzte: a németek az uniós döntéshozó testületekben is elég nagyszámú képviselettel rendelkeznek, az Európa Parlamentben is erős a német anyanyelvű képviselők befolyása, ezért is nagy jelentősége van a német honatyák ajánlatának.
Az alpolgármester szerint ugyanakkor a németeknek azért éri meg együttműködni a kolozsvári önkormányzattal, mert „nálunk több a fejleszteni való, mint náluk”. Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy újabb német befektetési hullám várható a kincses városban, László Attila elmondta: az elmúlt néhány hónapban elég nagy érdeklődést tapasztalt a német vállalkozók részéről, ezért reméli, ez az érdeklődés nem marad abba. „Érdemes megnézni az eddigi német befektetések szerkezetét, többnyire infrastruktúra és munkahelyteremtő beruházásokról van szó” – mutatott rá az elöljáró.
A német országgyűlés 18 fős küldöttsége tagjai között városi közlekedési, tömegközlekedési szakemberek is voltak, akik elsősorban arra kíváncsiak, hogyan oldja meg a kolozsvári önkormányzat a közlekedési gondokat, hogyan győzik meg az embereket arról, hogy inkább gyalogoljanak autózás helyett.
Érdeklődtek továbbá a nemrég megalakított kolozsvári metropolisövezet felől is. Radu Moisin és László Attila, a város két alpolgármestere válaszukban elmondták, milyen gondokkal küszködik a helyi önkormányzat, a lakosság létszámának ugrásszerű növekedésétől kezdve, a középkorra tervezett belváros túlzsúfoltságáig. Ami a metropolisövezetet illeti közölték, még a kezdeteknél tartanak, a teljes övezetet átfogó városrendészeti terv még nem is készült el.
A kolozsvári diákok számára is jó hírrel szolgált ugyanakkor a német küldöttség: Jürgen Murloch parlamenti képviselő bejelentette, szívesen látják a kolozsvári diákokat a németországi egyetemeken, támogatni fogják, hogy az erdélyi diákok Berlinben tanuljanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok