2010. június 23., 10:202010. június 23., 10:20
Kérdésünkre, hogy ez konkrétan milyen hozadékot jelenthet Kolozsvár számára, az elöljáró elmondta: az uniós támogatások lehívásakor válhat készpénzzé az együttműködés, hiszen a pályázatok elbírálásakor előnyt élveznek azok az önkormányzatok, civil szervezetek, amelyek társulnak. „Minél többen társulnak, annál nagyobb az esélye annak, hogy a pályázók nyernek” – részletezte László Attila. Hozzáfűzte: a németek az uniós döntéshozó testületekben is elég nagyszámú képviselettel rendelkeznek, az Európa Parlamentben is erős a német anyanyelvű képviselők befolyása, ezért is nagy jelentősége van a német honatyák ajánlatának.
Az alpolgármester szerint ugyanakkor a németeknek azért éri meg együttműködni a kolozsvári önkormányzattal, mert „nálunk több a fejleszteni való, mint náluk”. Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy újabb német befektetési hullám várható a kincses városban, László Attila elmondta: az elmúlt néhány hónapban elég nagy érdeklődést tapasztalt a német vállalkozók részéről, ezért reméli, ez az érdeklődés nem marad abba. „Érdemes megnézni az eddigi német befektetések szerkezetét, többnyire infrastruktúra és munkahelyteremtő beruházásokról van szó” – mutatott rá az elöljáró.
A német országgyűlés 18 fős küldöttsége tagjai között városi közlekedési, tömegközlekedési szakemberek is voltak, akik elsősorban arra kíváncsiak, hogyan oldja meg a kolozsvári önkormányzat a közlekedési gondokat, hogyan győzik meg az embereket arról, hogy inkább gyalogoljanak autózás helyett.
Érdeklődtek továbbá a nemrég megalakított kolozsvári metropolisövezet felől is. Radu Moisin és László Attila, a város két alpolgármestere válaszukban elmondták, milyen gondokkal küszködik a helyi önkormányzat, a lakosság létszámának ugrásszerű növekedésétől kezdve, a középkorra tervezett belváros túlzsúfoltságáig. Ami a metropolisövezetet illeti közölték, még a kezdeteknél tartanak, a teljes övezetet átfogó városrendészeti terv még nem is készült el.
A kolozsvári diákok számára is jó hírrel szolgált ugyanakkor a német küldöttség: Jürgen Murloch parlamenti képviselő bejelentette, szívesen látják a kolozsvári diákokat a németországi egyetemeken, támogatni fogják, hogy az erdélyi diákok Berlinben tanuljanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok