2011. március 24., 09:232011. március 24., 09:23
Tegnapi berlini sajtóértesülések szerint Angela Merkel kancellár azon az állásponton van, hogy a pénzügyminiszterek – köztük Wolfgang Schäuble német tárcavezető – által hétfőn Brüsszelben kidolgozott előzetes megállapodást mindenképp módosítani kell. Mindezzel Merkel elsősorban a 2013-as német költségvetés túlterhelését kívánja megakadályozni. AZ ESM a tervek szerint 2013-ban kezdi meg működését, és hitelezési kapacitása eléri majd az 500 milliárd eurót. A pénzügyminiszterek által kidolgozott javaslat szerint a befizetett alaptőke eléri majd a 80 milliárd eurót. Ezenkívül a stabilitási mechanizmus 620 milliárd eurónyi lehívható eszközről is rendelkezik majd. Az alaptőke 2013-ban 40 milliárd euróval indulna, és ehhez Németország a költségvetésből 11 milliárd euróval járulna hozzá.
További 11 milliárdot Berlin az azt követő három évben fizetne be, ami azt jelenti, hogy az alaptőkében való német részesedés 22 milliárd eurót tenne ki. Kormányforrások, illetve sajtóértesülések szerint Merkelnek nem magával a stabilitási mechanizmussal, hanem az ahhoz vezető úttal gyűlt meg hirtelen a baja. Minderre azt követően került sor, hogy a kancellár vezette konzervatívok koalíciós partnere, a liberális FDP, sőt a kormánykoalícióban ugyancsak részt vevő kisebbik konzervatív párt, a CSU, valamint az ellenzéki szociáldemokrata párt bírálta az alapot, túlzottnak tartva a német kötelezettségeket. Különösen a szabad demokraták fogalmaztak meg heves bírálatokat. Merkel – mint kiszivárgott – olyan módosítást kíván elérni, amely lehetővé teszi, hogy a szóban forgó 22 milliárd eurót Németország 2013-tól öt éven keresztül öt egyenlő részletben fizethesse be. A kancellár szerint így „elviselhetőbb” lenne a teher a 2013-as költségvetés számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!