2011. március 24., 09:232011. március 24., 09:23
Tegnapi berlini sajtóértesülések szerint Angela Merkel kancellár azon az állásponton van, hogy a pénzügyminiszterek – köztük Wolfgang Schäuble német tárcavezető – által hétfőn Brüsszelben kidolgozott előzetes megállapodást mindenképp módosítani kell. Mindezzel Merkel elsősorban a 2013-as német költségvetés túlterhelését kívánja megakadályozni. AZ ESM a tervek szerint 2013-ban kezdi meg működését, és hitelezési kapacitása eléri majd az 500 milliárd eurót. A pénzügyminiszterek által kidolgozott javaslat szerint a befizetett alaptőke eléri majd a 80 milliárd eurót. Ezenkívül a stabilitási mechanizmus 620 milliárd eurónyi lehívható eszközről is rendelkezik majd. Az alaptőke 2013-ban 40 milliárd euróval indulna, és ehhez Németország a költségvetésből 11 milliárd euróval járulna hozzá.
További 11 milliárdot Berlin az azt követő három évben fizetne be, ami azt jelenti, hogy az alaptőkében való német részesedés 22 milliárd eurót tenne ki. Kormányforrások, illetve sajtóértesülések szerint Merkelnek nem magával a stabilitási mechanizmussal, hanem az ahhoz vezető úttal gyűlt meg hirtelen a baja. Minderre azt követően került sor, hogy a kancellár vezette konzervatívok koalíciós partnere, a liberális FDP, sőt a kormánykoalícióban ugyancsak részt vevő kisebbik konzervatív párt, a CSU, valamint az ellenzéki szociáldemokrata párt bírálta az alapot, túlzottnak tartva a német kötelezettségeket. Különösen a szabad demokraták fogalmaztak meg heves bírálatokat. Merkel – mint kiszivárgott – olyan módosítást kíván elérni, amely lehetővé teszi, hogy a szóban forgó 22 milliárd eurót Németország 2013-tól öt éven keresztül öt egyenlő részletben fizethesse be. A kancellár szerint így „elviselhetőbb” lenne a teher a 2013-as költségvetés számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!