2011. március 24., 09:232011. március 24., 09:23
Tegnapi berlini sajtóértesülések szerint Angela Merkel kancellár azon az állásponton van, hogy a pénzügyminiszterek – köztük Wolfgang Schäuble német tárcavezető – által hétfőn Brüsszelben kidolgozott előzetes megállapodást mindenképp módosítani kell. Mindezzel Merkel elsősorban a 2013-as német költségvetés túlterhelését kívánja megakadályozni. AZ ESM a tervek szerint 2013-ban kezdi meg működését, és hitelezési kapacitása eléri majd az 500 milliárd eurót. A pénzügyminiszterek által kidolgozott javaslat szerint a befizetett alaptőke eléri majd a 80 milliárd eurót. Ezenkívül a stabilitási mechanizmus 620 milliárd eurónyi lehívható eszközről is rendelkezik majd. Az alaptőke 2013-ban 40 milliárd euróval indulna, és ehhez Németország a költségvetésből 11 milliárd euróval járulna hozzá.
További 11 milliárdot Berlin az azt követő három évben fizetne be, ami azt jelenti, hogy az alaptőkében való német részesedés 22 milliárd eurót tenne ki. Kormányforrások, illetve sajtóértesülések szerint Merkelnek nem magával a stabilitási mechanizmussal, hanem az ahhoz vezető úttal gyűlt meg hirtelen a baja. Minderre azt követően került sor, hogy a kancellár vezette konzervatívok koalíciós partnere, a liberális FDP, sőt a kormánykoalícióban ugyancsak részt vevő kisebbik konzervatív párt, a CSU, valamint az ellenzéki szociáldemokrata párt bírálta az alapot, túlzottnak tartva a német kötelezettségeket. Különösen a szabad demokraták fogalmaztak meg heves bírálatokat. Merkel – mint kiszivárgott – olyan módosítást kíván elérni, amely lehetővé teszi, hogy a szóban forgó 22 milliárd eurót Németország 2013-tól öt éven keresztül öt egyenlő részletben fizethesse be. A kancellár szerint így „elviselhetőbb” lenne a teher a 2013-as költségvetés számára.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
szóljon hozzá!