2011. március 24., 09:232011. március 24., 09:23
Tegnapi berlini sajtóértesülések szerint Angela Merkel kancellár azon az állásponton van, hogy a pénzügyminiszterek – köztük Wolfgang Schäuble német tárcavezető – által hétfőn Brüsszelben kidolgozott előzetes megállapodást mindenképp módosítani kell. Mindezzel Merkel elsősorban a 2013-as német költségvetés túlterhelését kívánja megakadályozni. AZ ESM a tervek szerint 2013-ban kezdi meg működését, és hitelezési kapacitása eléri majd az 500 milliárd eurót. A pénzügyminiszterek által kidolgozott javaslat szerint a befizetett alaptőke eléri majd a 80 milliárd eurót. Ezenkívül a stabilitási mechanizmus 620 milliárd eurónyi lehívható eszközről is rendelkezik majd. Az alaptőke 2013-ban 40 milliárd euróval indulna, és ehhez Németország a költségvetésből 11 milliárd euróval járulna hozzá.
További 11 milliárdot Berlin az azt követő három évben fizetne be, ami azt jelenti, hogy az alaptőkében való német részesedés 22 milliárd eurót tenne ki. Kormányforrások, illetve sajtóértesülések szerint Merkelnek nem magával a stabilitási mechanizmussal, hanem az ahhoz vezető úttal gyűlt meg hirtelen a baja. Minderre azt követően került sor, hogy a kancellár vezette konzervatívok koalíciós partnere, a liberális FDP, sőt a kormánykoalícióban ugyancsak részt vevő kisebbik konzervatív párt, a CSU, valamint az ellenzéki szociáldemokrata párt bírálta az alapot, túlzottnak tartva a német kötelezettségeket. Különösen a szabad demokraták fogalmaztak meg heves bírálatokat. Merkel – mint kiszivárgott – olyan módosítást kíván elérni, amely lehetővé teszi, hogy a szóban forgó 22 milliárd eurót Németország 2013-tól öt éven keresztül öt egyenlő részletben fizethesse be. A kancellár szerint így „elviselhetőbb” lenne a teher a 2013-as költségvetés számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!