2010. március 02., 08:522010. március 02., 08:52
Mint hangsúlyozzák, meglátásuk szerint a társaság 90 millió eurós támogatásával a kormány nem csupán közpénzt herdál el, az intézkedés vélhetően diszkriminatív, versenytorzító hatású, és a tiltott állami támogatás „tipikus esetének” minősülő lépés, amely semmilyen előnnyel nem jár az utasok számára.
A Wizz Air rámutat: nem akadt magánbefektető, aki hajlandó lett volna beszállni a Malévba, amiből kitűnik, hogy nincs értelme támogatni a társaságot, a magyar állam mégis ilyen „befektetésre” fordít nagy összegeket, ráadásul válság idején. „Ez több mint aggasztó – fogalmaznak. – A magyar kormány jobban tenné, ha tanulna az európai – például a belga és a svájci – példából, amelyek megmutatták, hogy eredményesen is lehet kezelni egy nemzeti légitársaság csődjét.”
Akár több hónapig eltartó vizsgálatot is indíthat az Európai Bizottság, ha indokoltnak tartja a Wizz Air panaszát a Malév visszaállamosítása ügyében – reagált az MTI-nek az ügyben Amelia Torres, az Európai Bizottság versenyügyi biztosának szóvivője, aki még nem tudott arról, hogy ilyen tartalmú beadvány érkezett volna Brüsszelbe.
A Malév légitársaság múlt hét végén megtartott rendkívüli közgyűlésén kötött megállapodás értelmében a jelenlegi orosz tulajdonos, az állami Vnyesekonombank kiszáll a légitársaságból, amely így ismét magyar állami tulajdonba kerül. A magyar állam 25,5 milliárd forintot kitevő tőkeemeléssel mintegy 95 százalékban szerzi meg a társaságot. A fennmaradó 5 százalékos tulajdonrésszel az AirBridge rendelkezik.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.