2008. június 24., 00:002008. június 24., 00:00
mivel a megyében az elektronikai ipar egyáltalán nem rendelkezik hagyománnyal – egyre nehezebben találnak megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmazottakat. Bár a helyi rádiókban, illetve a nyomtatott sajtóban folyamatosan hirdetnek, és nagyszámú kérvény érkezik hozzájuk naponta, a cég az oktatási intézményekkel is felvette a kapcsolatot, hogy folyamatosan bővülő gyára a jövőben se szenvedjen szakemberhiányban. A Zollner 2001 óta van jelen Szatmár megyében, pálfalvi üzemén kívül pedig egy éve a szatmárnémeti ipari parkban is terjeszkedik. Itt egyelőre ötezer négyzetméteres csarnokban kezdték meg a termelést, a következő öt év során pedig úgy tervezik, hogy gyáruk kinövi magát ennek nyolcszorosára.
Elektronikusokat vár a Zollner
„Elsősorban tévé, rádió, valamint háztartási gépek javításában, illetve az alkalmazott elektronika területén tapasztalattal rendelkező munkásokat keresünk – ecsetelte igényeiket Leitner István. – Az alkalmazottaink számát 370 főről szeretnénk 450–500 fősre bővíteni az idei év végéig. Nem csupán betanított munkásokat keresünk, a hangsúly itt a szakmai jártasságon van, azonban nem könnyű feladat megfelelő számú, hozzáértő alkalmazottat találni.” Az igazgató szerint – bár a kolozsvári egyetemek végzőseivel és doktorandusaival is felveszik a kapcsolatot, hogy a magasabb képzettséget igénylő vezetői gárdájukat bővíteni tudják – főleg a nemeszsuki Nokia-gyár megjelenése óta nehezen lehet hazacsábítani a műszaki karokon végző diákokat. Pedig a cég biztos munkahelyet kínál, fizetéseikkel a munkaerőpiac átlagbéreit követik, és nem áll fenn annak a veszélye, hogy néhány éven belül odébb állnak. „Németországi gyáraink 40, a magyarországiak pedig 20 éve működnek, és még nem tapasztaltunk visszaesést, pedig ott a bérszintek jóval magasabbak, mint nálunk – magyarázta az igazgató. – Cégünkre nem jellemző, hogy a gyors profit reményében áthelyezze a termelőegységeit – egyrészt azért, mert előre megkötött, hosszú távú megrendelések függvényében alapítjuk az új részlegeinket, másrészt pedig nem szalagmunkásokkal dolgoztatunk, hanem szakképesítéssel rendelkező munkaerővel, melynek beszerzése néha nem könnyű feladat.”
Támogatják a szakképzést
Az utánpótlás biztosítása érdekében a Zollner gyakran szervez nyílt napokat, melyre műszaki szakközépiskolák diákjait hívják meg, akik ily módon megismerkedhetnek a cég tevékenységével. Nagy reményeket fűznek továbbá a Kolozsvári Műszaki Egyetem szatmárnémeti kihelyezett karához is, melyek működését jelentős összeggel kívánják támogatni. Reményeik szerint itt a következő tanévtől indítanak alkalmazott elektronika szakot is, melynek diákjai a Zollner gyárában praktizálhatnak majd.
Leitner István elmondta, mivel cégük nem saját termékeket gyárt, hanem szolgáltatással foglalkozik az elektronika területén, tevékenységét a piaci kereslethez igazítja. Jelenleg 13 gyáruk működik, nyolc Németországban, kettő Magyarországon, egy Romániában, egy Kínában, és a közelmúltban egy tunéziai üzemük is megkezdte a termelést. A piaci igényeket figyelembe véve alapították szatmárnémeti gyárukat is, ahol jelenleg tekercseket, transzformátorokat gyártanak, nyáklapok beültetésével, illetve különböző elektronikai modulok öszszeszerelésével foglalkoznak, jövő augusztusra pedig beindítanak egy számítógép-összeszerelő csarnokot is.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.