2008. október 22., 00:002008. október 22., 00:00
A francia kormány az év végéig 10,5 milliárd eurót ajánl fel az ország hat legjelentősebb bankjának a recesszióba került gazdaság finanszírozására. Az éjszakai bejelentést követően a banki részvények a tegnapi tőzsdenyitást követően 13 százalékkal emelkedtek. A tőkeinjekció annak ellenére történik, hogy a Banque de France, a francia jegybank a válság kezdete óta többször megismételte: a francia bankrendszer szolid, egyetlen bank sincs csőd közeli helyzetben. „Az akció célja nem a bankok feltőkésítése, mert nincs szükségük további tartalékokra, hanem a gazdaság finanszírozása és új hitelek elindítása” – hangsúlyozta Christian Noyer jegybankelnök. Christine Lagarde gazdasági miniszter tegnapra virradó éjjel jelentette be a nemzetgyűlésben, hogy a betétesek és a részvényesek érdekében „a gazdaság korrekt finanszírozására” a hat legnagyobb francia bank tartalékait megemelik, hogy legyen elég likviditásuk a hitelek finanszírozásához.
A legnagyobb összeget a Crédit Agricole kapja: 3 milliárd eurót. A BNP Paribas 2,55 milliárd, a Société Générale 1,7 milliárd, a Crédit Mutuel 1,2 milliárd, a Caisse d,Epargne 1,1 milliárd és a Banque Populaire 950 millió euróhoz jut.
Visszafizetendő kölcsön
A tőkeinjekció a rossz követelések átvállalásával történik, azaz az állam – a brit akcióval ellentétben – nem lesz részvényes a megsegített bankokban, s az összeget visszafizetendő kölcsönként folyósítja abból a 360 milliárd eurós mentőcsomagból, amelyről az európai akcióterv részeként a francia kormány a múlt héten döntött. A bankoknak nyújtott tőkeinjekcióra ebből 40 milliárd eurót szán a kormány, a fennmaradó 320 milliárd euró a bankközi hitelek garantálására szolgál. A miniszter szerint elképzelhető, hogy jövőre is történik hasonló jellegű intézkedés hasonló összegben, „amennyiben a piaci nyugtalanság folytatódik”.
Az állami támogatásért cserébe a bankok kötelezettséget vállalnak arra, hogy évente 3-4 százalékkal növelik hiteleik összegét. A pénzügyminisztérium számításai szerint így további 75 milliárd eurónyi hitel szabadulhat fel a gazdaság finanszírozására.
Ez az első segítség
A pénzügyi válság óta a francia kormány most először nyújt állami segítséget pénzügyi intézményeknek. Az európai konkurensek jelentős része már az elmúlt hetekben részesült valamilyen feltőkésítési intézkedésből. A banktámogatási akció elsősorban a kormánynak a francia gazdasági helyzet miatti nyugtalanságával magyarázható. Az ország recesszióba került, és a munkanélküliség várhatóan jelentősen növekedni fog az elkövetkező hónapokban. A kormány ebben a helyzetben szeretné elkerülni a hitelválságot, amely elsősorban a kisvállalkozásokat sújtaná, és tovább csökkentené a fogyasztást. Christine Lagarde azt is elismerte, hogy a gazdasági növekedés várhatóan nem éri el jövőre az 1 százalékot annak ellenére, hogy a költségvetési tervezetben – amelynek vitája hétfőn kezdődött meg a nemzetgyűlésben – még ez a szám szerepel. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) alig 0,2 százalékos növekedést jelez előre 2009-re Franciaországban.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok