2009. április 17., 12:412009. április 17., 12:41
Nem várható a kelet-európai EU-tagállamok gyorsított euróövezeti felvétele, közölte csütörtökön Londonban kiadott elemzésében a Fitch Ratings. A legnagyobb európai hitelminősítő leszögezte: a kelet-európai országokra általa nyilvántartott szuverén adóskockázati besorolásokban egyáltalán nem szerepel az a várakozás, hogy az uniós hatóságok a jelenlegi gazdasági-pénzügyi nyomásra tekintettel lehetővé tennék ezeknek az országoknak az euró bevezetését a maastrichti felvételi előírások teljesítése nélkül.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a Financial Times nemrégiben közölt értesülése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy bizalmas elemzésében szorgalmazta a kelet-európai valuták lecserélését az euróra még a térségi gazdaságok formális euróövezeti csatlakozása előtt. Csütörtöki londoni elemzésében a Fitch Ratings is felidézi ezt az értesülést, mondván: a pénzügyi kihívások, amelyek az egyes kelet-európai országok – különösen a jelentős külső finanszírozási igényű, kötött árfolyamot alkalmazó, nagy euróadósságú balti államok – előtt tornyosulnak, felvetették azt a kérdést, hogy a korai euróbevezetés nem jelenthetne-e hatékony \"kitörési stratégiát\".
A Fitch leszögezi azonban: az euróövezeti jegybank (EKB), a brüsszeli EU-bizottság és az EU politikája változatlanul az, hogy az eurót az egyes országok csak a maastrichti konvergencia-feltételek ár- és árfolyam-stabilitási, valamint kamat-, deficit- és államadósság-előírásainak teljesítése után vezethetik be. Az EU-ban ugyan aggályok fogalmazódnak meg az egyes kelet-európai országok problémái kapcsán, és az Unió kész jelentős pénzügyi segítséget nyújtani, emellett a \"gyors megoldások\" politikailag is vonzónak bizonyulhatnak. A Fitch Ratings azonban mindezek ellenére sem várja az euróövezeti csatlakozási feltételek lazítását, áll az elemzésben.
A hitelminősítő szerint az uniós hatóságok azért is ódzkodnának az idő előtti euróbevezetés lehetővé tételétől, mert tartanak attól, hogy egy-egy felvett országról kiderül: képtelen, vagy nem is hajlandó a szükséges kiigazítások gazdasági és politikai költségeinek elviselésére, és akár úgy is dönthet, hogy ki akar lépni az euróövezetből. A Fitch szerint egy ilyen fejlemény \"járványt\" indíthat el a valutaunón belül, különös tekintettel azokra a nyomásokra, amelyek egyes jelenlegi euróövezeti tagállamokra nehezednek.
A valutauniós államok távozásának esélyeivel más nagy londoni házak is foglalkoztak már korábbi elemzéseikben, eltérő következtetésekre jutva. A Barclays Capital londoni befektetési ház március végi világgazdasági elemzésében azt írta: jóllehet \"teljesen egyértelműnek kellene lennie\", hogy még a heveny pénzügyi szorításba került valutauniós tagállamok számára is \"öngyilkosság\" lenne a kilépés, az elmúlt negyedévben az euróövezet szétesésével kapcsolatos félelem mégis mind erősebben beépült a piaci árazásokba.
A Moody\'s Investors Service nemzetközi hitelminősítő nemrég kiadott londoni elemzésében ugyanakkor \"elhanyagolhatónak\" nevezte azt a veszélyt, hogy a jelenlegi pénzügyi felfordulás következtében szétesik az euróövezet. A Moody\'s szerint ez jórészt éppen azért valószínűtlen, mert a \"hetes erősségű orkánnak megfelelő\" piaci viharban szélsőségesen súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai következményekkel számolhatnának az esetleg kilépő országok.
A Lombard Street Research nevű londoni makrogazdasági elemző csoport néhány hete kiadott értékelése szerint azonban éppen a pénzügyi válság kezdte ki a valutauniós tagság számos vélt előnyét, felvetve annak lehetőségét, hogy egy vagy több ország kilép. A cég szakértői szerint a távozás pillanatnyi következményei fájdalmasabbak lehetnek, mint a maradáséi, de hosszú távon ennek az ellenkezője is igaznak bizonyulhat.
A Fitch Ratings csütörtöki londoni elemzése szerint ha mégis bekövetkeznék az euróövezeti csatlakozási feltételek valamilyen \"váratlan\" enyhítése, és ez megnyitná az utat a korai euróbevezetés előtt, arra a hitelminősítő az érintett országok esetében várhatóan az adósbesorolások pozitív módosításával reagálna.
Az euró egyoldalú meghonosítása azonban jóval kevésbé lenne előnyös megoldás, mivel nem nyújtana hozzáférést az euróövezeti jegybanki likviditáshoz, és az így eljáró országoknak az EKB döntéseire sem lenne befolyásuk, emellett az uniós politikai döntéshozók jóindulatát is elvesztenék, áll a Fitch londoni elemzésében.
A hitelminősítő előrejelzése szerint Észtország, Litvánia és Lengyelország 2013-ban, Magyarország, Csehország és Lettország 2014-ben, Bulgária és Románia 2015-ben vezetheti be az eurót. Ezek a menetrendek azonban a Fitch szerint bizonytalanok, nem utolsósorban azért, mert az időpontok függhetnek a felvételi előírások értelmezésétől is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok