2008. december 18., 09:232008. december 18., 09:23
Most a Tanács és a parlament képviselőinek meg kell kísérelniük a vélemények összebékítését. Ez nem ígérkezik gyors folyamatnak. A Tanácsban is három éven át folyt a huzakodás, míg idén döntésre jutottak.
A heti munkaidő 48 óra fölé emelésének „élharcosa” Nagy-Britannia. A britek a kormányok közti egyeztetésen elérték, hogy a munkaidő a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján elérhesse a heti 60 órát, sőt, abban az esetben, ha azt kollektív szerződés nem tiltja, akár a 65 órát is. Erre mondott nemet most az Európai Parlament. Vita van a parlament és a legtöbb kormány között abban is, hogy teljes értékű munkaidőnek kell-e tekinteni az ügyeleti időt, beleértve annak „inaktív” időszakát. Bár az igen mellett két európai bírósági állásfoglalás is szól, több EU-ország elzárkózik az ilyen értelmű szabályozástól, különösen az egészségügyben.
Az EP 2005. májusban, első olvasatban már véleményt nyilvánított az 1993-as irányelv módosításáról. A tervezet azonban három évre megrekedt a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban. A kormányok idén júniusban végül megállapodásra jutottak, bár Magyarország, Belgium, Ciprus, Görögország és Spanyolország továbbra sem támogatta a közös álláspontot. Az 1993-as irányelv szerint a tagállamok eltérhetnek (opt-out) a legfeljebb 48 órás munkahét szabályától, ha a dolgozó több órát szeretne dolgozni.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok