2008. december 18., 09:232008. december 18., 09:23
Most a Tanács és a parlament képviselőinek meg kell kísérelniük a vélemények összebékítését. Ez nem ígérkezik gyors folyamatnak. A Tanácsban is három éven át folyt a huzakodás, míg idén döntésre jutottak.
A heti munkaidő 48 óra fölé emelésének „élharcosa” Nagy-Britannia. A britek a kormányok közti egyeztetésen elérték, hogy a munkaidő a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján elérhesse a heti 60 órát, sőt, abban az esetben, ha azt kollektív szerződés nem tiltja, akár a 65 órát is. Erre mondott nemet most az Európai Parlament. Vita van a parlament és a legtöbb kormány között abban is, hogy teljes értékű munkaidőnek kell-e tekinteni az ügyeleti időt, beleértve annak „inaktív” időszakát. Bár az igen mellett két európai bírósági állásfoglalás is szól, több EU-ország elzárkózik az ilyen értelmű szabályozástól, különösen az egészségügyben.
Az EP 2005. májusban, első olvasatban már véleményt nyilvánított az 1993-as irányelv módosításáról. A tervezet azonban három évre megrekedt a tagállami kormányokat képviselő Tanácsban. A kormányok idén júniusban végül megállapodásra jutottak, bár Magyarország, Belgium, Ciprus, Görögország és Spanyolország továbbra sem támogatta a közös álláspontot. Az 1993-as irányelv szerint a tagállamok eltérhetnek (opt-out) a legfeljebb 48 órás munkahét szabályától, ha a dolgozó több órát szeretne dolgozni.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok